Komisz kölkök lexikona

2006.04.02. 20:24
Magyarországon is hetekig vezette a mozi toplistákat a Nanny McPhee című családi vígjáték, melyet Emma Thompson írt Christianna Brand: Nurse Matilda című könyvből. A Móra Kiadónál most megjelent az eredeti regény, benne hét helyett harmincöt undorítóan rossz kölökkel, naiv és szapora szülőkkel, idegbajos szolgálókkal és bájosan ódivatú rajzokkal.

Emma Thompson forgatókönyvíróként igen jó munkát végzett, az eredeti regényből ugyan lecsalt 28 gyereket és egy anyukát, de a Nanny McPhee szinte szöveghű, sőt, talán egy kicsit jobb is lett, mint a könyv.

Johatt bácsik, johatt nénik


Klikk a képre!

Christianna Brand regénye - mely magyarul a film címét kapta - ugyanis egy kicsit egysíkú a filmhez képest, de azért nagyon vicces. Olyannyira, hogy felnőtt létemre egyszer csak azon kaptam magam, hogy a mesekönyv mögé bújva, vinnyogva és sírva röhögök a villamoson. Arcizmaim rendezése után szépen lassan leeresztettem a könyvet, és meglepődve láttam, hogy megannyi besavanyodott vénember és vénasszony néz rám megvetően.

A napfényes délutánban hirtelen pont olyan komisz kölökké váltam, mint a Brown család gyermekei, legszívesebben nyelvet nyújtottam volna rájuk. És még így úszták volna meg a legolcsóbban, a regény ugyanis számtalan ötletet adott arra hogyan vághatnék vissza a kimért polgároknak. De hát ilyen korban már még sem ajánlott, hogy rágót ragasszak a bundájukba, mézzel töltsem meg a csizmájukat, lisztet szórjak darutollas kalapjuk karimájába, vagy azt mondjam, hogy "alaminnát a cegéj bolonnak".

Ez a mesekönyv - ahogy a belőle készült film is - a valaha kitalált rosszasságok lexikona, kiválóan lehet tanulni belőle gonoszságot, találékonyságot, és ha jól olvassák, illemet is. De az ember már csak olyan, hogy fogékonyabb a rosszra.

Azért sem kérem szépen


Nézzen bele a könyvbe!

Mert nincs az a büntetés, amiért ne érné meg lefejezni az összes babát, hugicánk hajából szakállat ragasztani magunknak vagy szappant reszelni a vasárnapi levesbe. Még akkor is, ha aztán a dada hiperaktív, kényszeres beteggé változtatja a rossz gyerekeket, akik addig nem tudják abbahagyni a szemétkedést, amíg ki nem mondják, hogy kérem szépen. De hát tudhatjuk, hogy ezt a két szót egy bizonyos korban nehéz kimondani.

Nyilván senki nem akar magának olyan gyerekeket - és főleg ennyit -, mint a regény főszereplői, de ha egyszer volt gyerek, akkor szívesen olvas róluk. A Nanny McPhee előtt ilyen élményem utoljára Metta V. Victor Egy komisz kölök naplója című könyvével volt, amely ugyan évekkel hátravetette a helyesírásomat, viszont remek tippekkel látott el, hogyan bosszantsam a szüleimet.

Így aztán nem tudom, hogy ajánlott-e gyerekeknek ez a könyv, az viszont biztos, felnőttként remekül szórakozhatunk rajta. És még nincs vége, jön a sorozat következő része, A varázsdada visszatér.

Móra Könyvkiadó
Budapest, 2005
140 oldal, 1790 Ft