További Klassz cikkek
Emma Thompson forgatókönyvíróként igen jó munkát végzett, az eredeti regényből ugyan lecsalt 28 gyereket és egy anyukát, de a Nanny McPhee szinte szöveghű, sőt, talán egy kicsit jobb is lett, mint a könyv.
Johatt bácsik, johatt nénik
Christianna Brand regénye - mely magyarul a film címét kapta - ugyanis egy kicsit egysíkú a filmhez képest, de azért nagyon vicces. Olyannyira, hogy felnőtt létemre egyszer csak azon kaptam magam, hogy a mesekönyv mögé bújva, vinnyogva és sírva röhögök a villamoson. Arcizmaim rendezése után szépen lassan leeresztettem a könyvet, és meglepődve láttam, hogy megannyi besavanyodott vénember és vénasszony néz rám megvetően.
A napfényes délutánban hirtelen pont olyan komisz kölökké váltam, mint a Brown család gyermekei, legszívesebben nyelvet nyújtottam volna rájuk. És még így úszták volna meg a legolcsóbban, a regény ugyanis számtalan ötletet adott arra hogyan vághatnék vissza a kimért polgároknak. De hát ilyen korban már még sem ajánlott, hogy rágót ragasszak a bundájukba, mézzel töltsem meg a csizmájukat, lisztet szórjak darutollas kalapjuk karimájába, vagy azt mondjam, hogy "alaminnát a cegéj bolonnak".
Ez a mesekönyv - ahogy a belőle készült film is - a valaha kitalált rosszasságok lexikona, kiválóan lehet tanulni belőle gonoszságot, találékonyságot, és ha jól olvassák, illemet is. De az ember már csak olyan, hogy fogékonyabb a rosszra.
Azért sem kérem szépen
Mert nincs az a büntetés, amiért ne érné meg lefejezni az összes babát, hugicánk hajából szakállat ragasztani magunknak vagy szappant reszelni a vasárnapi levesbe. Még akkor is, ha aztán a dada hiperaktív, kényszeres beteggé változtatja a rossz gyerekeket, akik addig nem tudják abbahagyni a szemétkedést, amíg ki nem mondják, hogy kérem szépen. De hát tudhatjuk, hogy ezt a két szót egy bizonyos korban nehéz kimondani.
Nyilván senki nem akar magának olyan gyerekeket - és főleg ennyit -, mint a regény főszereplői, de ha egyszer volt gyerek, akkor szívesen olvas róluk. A Nanny McPhee előtt ilyen élményem utoljára Metta V. Victor Egy komisz kölök naplója című könyvével volt, amely ugyan évekkel hátravetette a helyesírásomat, viszont remek tippekkel látott el, hogyan bosszantsam a szüleimet.
Így aztán nem tudom, hogy ajánlott-e gyerekeknek ez a könyv, az viszont biztos, felnőttként remekül szórakozhatunk rajta. És még nincs vége, jön a sorozat következő része, A varázsdada visszatér.
Móra KönyvkiadóBudapest, 2005
140 oldal, 1790 Ft