Egyiptom becsületébe gázoltak a magyar művészek?

Nemzetközi vitát váltott ki a Velencei Képzőművészeti Biennále magyar pavilonjának alkotása, a Nefertiti teste című szobor. Az egyiptomi kulturális miniszter szerint a mű, a világhírű, szépségidolként is számon tartott Nefertiti-mellszoborhoz készített test az "egyiptomi kultúra becsületébe gázolt".

Wildung professzor és a testet kapott Nefertiti

Faruk Hosnit és honfitársait megdöbbentette, hogy a festett bronztest szinte ruhátlanul ábrázolja a királynőt. A miniszter megfogalmazásában a magyar alkotás "őrült és etikátlan", ezért határozott kiállást követel kormányától.

Ősi és kortárs

Dieter Wildung, a szobornak otthont adó berlini Charlottenburgi Múzeum gyűjteményének vezetője nem osztotta Faruk Hosni aggodalmát. A Nefertiti büszt és a szobor összeillesztését jóváhagyó és irányító muzeológus úgy véli, az akció inkább az "ősi egyiptomi és a kortárs művészet közti párbeszédről" szól, nem Egyiptom múltjának meggyalázásáról.

Megtalálták Nefertiti múmiáját A Királyok Völgyében több mint 100 éve feltárt sírkamrában lelt, és jelenleg a kairói Egyiptomi múzeumban őrzött múmiák egyike Nefertitié, jelentette be egy angol régészcsoport hétfőn. Joann Fletcher, aki az ókori egyiptomi hajviseletek szakértője, a sírkamrában talált paróka mellett a test a szűk szemöldökvonalából, a kétszeresen kilyukasztott fülcimpából és a kopaszra borotvált fejből következtetett a bebalzsamozott személyre. Fontos nyom volt, hogy a múmiát, vélhetően az Ekhnaton által bevezetett Aton-kultusz eltörlésének hevében, megcsonkították. Dr. Stephen Buckley régészeti kémikus a balzsamozási módszerek és anyagok vizsgálata alapján a múmia korát szintén Nefertiti idejére tette.

A felháborodást végül Zahi Hawwas, az egyiptomi régészeti hivatal vezetője fokozta botránnyá, amikor szót emelt Nefertiti testének meztelensége ellen. Megemlítette továbbá, hogy Wildung professzor aktív közreműködése a mellszobor felhelyezésénél kétségbe vonja szakmai hitelét.

A professzor válaszul rámutatott arra, hogy a magyar szobrászok művénél jóval naturalisztikusabb Nefertiti-ábrázolást is feltártak már, amely a női testet meglehetős anatómiai pontossággal mutatja be.

A párbeszéd szempontjából nem mellékes, hogy Wildung néhány éve "cirkuszinak" nevezte egyiptomi kollégája szereplését a Gizai piramis új járatának élő televíziós műsorban történő feltárásánál.

Egyetemes értékrend

Zahi Hawwas viszont felhozta a Németország és Egyiptom közti, évtizedek óta húzódó vitát a - Berlin egyik legnagyobb turista látványosságaként számon tartott - Nefertiti-mellszoborról. Az 1912-ben a német Borchardt által feltárt műkincs a hivatalos egyiptomi álláspont szerint illegálisan került ki az országból, a németek viszont állítják, hogy szerződés bizonyítja tulajdonjogukat.

A magyar művészcsoport, a Kis Varsó ugyanakkor hálás a kritikáért, mivel fontos párbeszéd kezdetét látja benne. "A mű a művészet egyetemes értékrendjét bizonyítja, amely a tulajdonviszonyok és kulturpolitikai nézetek felett áll" - írják az Indexhez eljuttatott nyilatkozatukban.

A Kis Varsó nyilatkozatából A személyiség és a test ábrázolása a mai művészetben különleges alkalom arra, hogy az emberi méltóság, a kulturális hagyományok és a művészet legalapvetőbb kérdeseit vesse fel. A két magyar művész elsődlegesnek tekinteti, hogy segitsék a nem konvencionális intézmenyes terekbe szorított műveszeti kommunikációt. Hangsúlyozott tisztelettel, a rombolás es a kisajátitás vágya nélkül közvetiteni kivánnak az elzárt világok, intézményrendszerek, politikai szférak és kulturák között, hogy felmutassák az elfelejtett befogadási lehetőségeket, s az elfelejtett konfliktusokat is, mindennapi életünk érzékeny pontjait.