Testet kapott Nefertiti

2003.06.05. 14:20
A világhírű egyiptomi műkincs, a Nefertiti három órára egyesült egy kortárs, magyar szoborral. A Velencei Biennále Magyar Pavilonjába kerülő művet meghívták Berlinbe is, de az alkotók nem örülnek.

Három órára testet kapott a világ egyik leghíresebb műkincse, az egyiptomi Nefertiti mellszobor. A szépség idolként is számon tartott, 3343 éves műtárgyat a Kis Varsó képzőművész csoport egészítette ki teljes alakos szoborrá.

Tekintse meg galériánkat Klikk a képre!

A féléves alkotási folyamat, és az egyéves szervezőmunka csúcspontja a Berlinből hazatért Gálik András és Havas Bálint szerda délután, a Divatcsarnokban bemutatott filmfelvételén volt látható. A drámai hangulatú képsorokon a Berlini Egyiptomi Múzeum igazgatója, Wildung professzor egy munkatársa segítségével saját kezűleg emelte ki Nefertitit az évtizedek óta lezárt vitrinből. Majd a műkincs 30 kilós súlya, és a kényes feladat okán is remegő kézzel a Kis Varsó nőalakjára helyezte a felbecsülhetetlen értékű szobrot.

Nefertiti a Kis Varsó tolmácsolásában nem a jellegzetes, egyiptomi pozitúrában tiszteleg az ősi kultúra előtt, de nem is az ideális szépség gondolatát viszi tovább. Nefertiti valóban teljes alakká vált: a vékony női testen nyomott hagyott néhány leélt évtized, a megszült gyermekek, és persze hajdani, egyre halványuló szépsége.

Az eltűnt szobor

Tekintse meg galériánkat Klikk a képre!

Havas Bálint elmondta, hogy valójában két műalkotást hoztak létre. Az egyik élőben csupán néhány ember számára volt látható, és a megszületését követő harmadik órában megszűnt létezni. Ez volt az eredeti Nefertiti szobor és a test együttese.

A maradandóbb alkotás a hangsúlyosan fej nélküli alak, amellyel Magyarország a június 15-én kezdődő 50. Velencei Képzőművészeti Biennálén képviselteti magát.

A Berlinben őrzött mellszoborhoz tökéletesen illeszkedő test a kurátor, Petrányi Zsolt beszámolója szerint nem művészeti érdekesség. Az alkotás a kultúrák találkozására, az ideális és valós, a műkincs és műalkotás kérdéseire reflektál.

Kelet vs. nyugat

Tekintse meg galériánkat Klikk a képre!

A kurátor később az Index kérdésére egy jóval politikusabb értelmezéssel is szolgált. Mint elmondta, Wildung professzor, a makett alapján sokáig úgy vélekedett, hamis gesztus lenne a keleti kultúrkörből eredeztethető fej és a jellegzetesen nyugati test összeillesztése. A két alkotás egymás mellett történő bemutatása a Berlini Egyiptomi Múzeum igazgatója szerint ugyanis tökéletesen kifejezné a keleti és nyugati kultúra sajátos inkompatibilitását. Azaz, hogy bár minden adottság megvan hozzá, a kapcsolódás mégsem jöhet létre. Példakánt az egyiptológus professzor korunk világpolitikai eseményeit hozta fel.

Dietrich Wildung a kész alkotás láttán azonban végül mégis lehetővé tette a kockázatos vállalkozást, ami Petrányi szerint azt is szimbolizálja, hogy bár a két világrendszer nem illeszkedhet, a keveredés mégis, szükségszerűen megtörténik.

Karácsonyi meglepetés

Schneider Márta, a kulturális minisztérium jelen lévő helyettes államtitkára újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy egyelőre nincsenek pontos tervek arra vonatkozóan, hogy mi lesz a sorsa a szobornak a Biennále után. Reményét fejezte ki azonban, hogy helyet kaphat majd valamelyik közgyűjteményben.

Végezetül dr. Fabényi Júlia, bár mint mondta, ezzel "elrontja a karácsonyi meglepetést", örömmel számolt be arról, hogy a Kis Varsó alkotása meghívást kapott a Berlini Egyitomi Múzeumtól egy három hónapos kiállításra. Gálik András és Havas Bálint azonban, mint azt a csoport sajtósától megtudtuk, nem lelkesedik az ötletért. Szerintük ugyanis szobruk hangsúlyosan kortárs művészeti alkotás, és nem értelmezhető egy történeti múzeum közegében.