Nemzeti Színház-teszt, 2. rész

2002.02.19. 04:00

Nagyszínpad, nagyszínpad!

A sajtó képviselőjeként abba a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy a díszpáholyból vethettem az első pillantásokat a nézőtérre. A díszpáholy egyébként külön történet. A sminkszobára emlékeztető előtérből jutnak a szelebritik a puha székeikhez, de a nagy zsúfoltság miatt - viszonylag kis területen sok puha szék - nem tudom mi lesz, ha a svéd királynak kedve támad egy fánkra, mert az egész sort fel kell állítania, hogy kijusson a folyosóra. Ezt majd az első malőr után biztosan korrigálják, persze az is lehet, hogy a hírességek sokkal kisebb méretűek, mint én, nem tudom.

Kattintson a nagyításhoz! Kattintson a nagyításhoz!

A 619 férőhelyes nézőtér szinte eltörpül a gigantikus színpad mellett. Első blikkre meg nem mondaná az ember, hogyan fér be ide ennyi ember. A székek viszont elég kicsik ahhoz, hogy ez tényleg megtörténhessen. Azt nem mondom, hogy kényelmetlen lesz végigülni egy előadást, de a könnyeimmel küszködök, ha a páholyok üléseire gondolok. Aki megfizeti, annak mindig jobb, ez így megy.

Kattintson a nagyításhoz! Kattintson a nagyításhoz!

A teremben a színpad méretén kívül nincs semmi meglepő. Van egy jó kis csillár (Swarovski kristály, bármit is jelentsen ez.), klasszikus színház, na. Az akusztika elvileg jó, ezt a zsibongó újságírók miatt lehetetlen volt megállapítani, de Arkagyíj Popov neve minden kultúrember számára garancia kell, hogy legyen. Számításaim szerint majdnem mindenhonnan jól látható a színpad. A szélső páholyokból lehet, hogy necces, de oda mindig jóképű férfiak ülnek és a primadonnával szemeznek, nem a látószögön idegeskednek.

Kattintson a nagyításhoz! Kattintson a nagyításhoz!

Maga a színpad Európában egyedülálló technikával lett telezsúfolva, minden egyes eleme mozgatható, süllyeszthető és billenthető, még forogni is tud. Mindezt modern számítógépek vezérlik, elég egy próba, és onnan kezdve az összes előadás alatt minden ugyanúgy mozog, süllyed és billen. A nézőtérről belátható terület mellett rengeteg hely marad a díszleteknek is. Egy húsz méteres mókus kicsit oldalra döntve simán befér, ahogy a képünkön látható bástyafok is. A padló kunsztjai mellett természetesen a plafon is tartogat meglepetéseket, ennyi drótot még életemben nem láttam, pedig.

Kattintson a nagyításhoz! Kattintson a nagyításhoz!

Színész leszek egyszer énis

Most jön az izgi rész. A sajtó képviselőjeként megtekinthettem az épület azon részét, ahová a standard felhasználók talán soha sem jutnak be. A konklúzió egyszerű: a Nemzetiben majdnem jobb színésznek lenni, mint nézőnek. Nem csak azért, mert nekik fizetnek mindezért, hanem mert az öltözőket simán össze lehet téveszteni egy jófajta hotelszobával. Szinte mindegyikhez tartozik egy kisebb erkély is, ahonnan apró virágokat lehet dobálni az alul tömörödő rajongóknak. Egyébként lássuk be, ez így dukál.

Kattintson a nagyításhoz! Kattintson a nagyításhoz!
Kattintson a nagyításhoz! Kattintson a nagyításhoz!

A színház üzemi helyiségei "U" alakban veszik körbe a színpadot, a pincével és a földszinttel együtt nyolc emeletnyi magasságban. A három próbatermen és a hangstúdión kívül egy sor titkos és misztikus objektum található ebben a szárnyban, a fodrászattól elkezdve a jelmezeseken és a könyvtáron keresztül a hatodik emeleti színészklubig. Itt már most olyan híres színészek tartózkodtak, hogy nem mertem bemenni, képzeljék el mi lesz később.

A platán alleé titkai

Az épület körül park, szabadtéri színpad és zikkurat is lesz (spirituális épület, nagyon izgalmas), de ez az egész bábeltornyos, szoborparkos, "platán alleés" dolog igazából csak papíron létezik. Most csak a sóder és a traktorok az összes látványosság, egyelőre nem is érdemes ezzel foglalkozni. Majd ha átadják, akkor.

Kattintson a nagyításhoz! Kattintson a nagyításhoz!
Kattintson a nagyításhoz! Kattintson a nagyításhoz!

Kedves Olvasók, rövid túránk során bejártuk az egész Nemzeti Színházat és egészen jól éreztük magunkat. Mivel egy mélyreható, komoly teszthez rendes előadás és sokkal több néző kell, csak az első meglepetés élményein osztozhatunk. Azon lehet vitatkozni, ahogy kinéz. Talán tényleg Star Trekes kicsit, de mondom, most nem ez a lényeg. Hanem az, hogy az új Nemzeti működőképesnek tűnik, mint színház.

<< Nemzeti Színház-teszt, 1. rész