Vilma
-7 °C
4 °C

Tízmillió svéd korona jár az idei Nobel-díjért

2002.10.10. 16:32
A világ legnagyobb presztízsű tudományos-közéleti díját 1901-ben alapították, ezalatt a pénzjutalom reálértéke jelentős zuhanásokon és emelkedéseken ment keresztül. Kertésszel tizenháromra nőtt a magyar díjazottak száma. A magyar írót olyan nagyságok előzték meg, mint Ernest Hemingway vagy Gabriel García Márquez. Velük ellentétben Csehov, James Joyce és Franz Kafka nem részesült a Svéd Akadémia elismerésében.
Az idén tízmillió svéd korona, több mint 265 millió forint pénzjutalommal járó Nobel-díjat 1901 óta osztják ki évente a fizika, a kémia, az orvostudomány, az irodalom és a világbéke terén elért eredményekért. 1968 óta, a Svéd Nemzeti Bank javaslatára a közgazdaságtudomány eredményeiért is adnak át díjat.

Béke, tudomány, művészet

A tudományos világ legelismertebb és legnagyobb rangú elismerését Alfred Nobel svéd iparmágnás és feltaláló alapította. A dinamitot 1866-ban feltaláló Nobel több mint húsz országban birtokolt gyárakat és laboratóriumokat, élete során több mint 350 szabadalmát ismerték el. A szabad idejében költészettel és drámaírással is foglalkozó gyáros a díjat kedves érdeklődési területei, a tudomány, a világbéke és az irodalom területén jelentőset alkotó személyek jutalmazására alapította.

Végrendeletét, amelyben az alapítványi felajánlást tette, 1895. november 27-én írta alá a párizsi svéd-norvég klubban. Nobel 1896. december 10-én halt meg San Remóban. A díjat 1901 óta osztják ki, a Nobel-díj volt az első évenként átadott nemzetközi elismerés. Az irodalmi Nobel-díj felajánló szervezete a Svéd Akadémia, amely irodalomprofesszorok, korábbi Nobel-díjasok és tudományos akadémiai tagok ajánlása alapján, önállóan dönt a díjazottakról.

Magyarok

Kertész Imre az első magyar, aki irodalmi Nobel-díjat kapott, 1937-ben Szent-Györgyi Albert nyert orvostudományi Nobel-díjat. Számos magyar származású tudós részesült elismerésben, fizikai Nobel-díjat kapott Lénárd Fülöp 1905-ben, Wigner Jenő 1963-ban, valamint a holográfia felfedezéséért Gábor Dénes 1971-ben. A kémia területén elért eredményeiért Zsigmond Richárd 1925-ben, Hevesy György 1943-ban, Polányi János 1986-ban, Oláh György pedig 1994-ben részesült elismerésben. Orvosi Nobel-díjat kapott Szent-Györgyi mellett Bárány Róbert 1914-ben, valamint Békésy György 1961-ben. Harsányi János 1994-ben közgazdasági, Eli Wiesel regényíró 1984-ben béke Nobel-díjat kapott.

Tolsztoj, Csehov, Joyce lemaradt

Irodalmi Nobel-díjat Kertész előtt a világirodalom olyan elismert alkotói kaptak, mint például Ernest Hemingway, John Steinbeck, Gabriel García Márquez vagy William Golding. Közép-Európából legutóbb Wislava Szymborska lengyel költőnő részesült elismerésben, a korábbi díjazottak között szerepel a lengyel Czeslaw Milosz, a horvát származású Ivo Andrics, valamint az 1905-ben kitüntetett Henrik Sienkiewicz. Lemaradtak azonban a díjról olyan nagyságok, miont Tolsztoj, Ibsen, Csehov, James Joyce vagy Franz Kafka.

Hullámzó árfolyam

A díjjal alapításakor 150 782 svéd korona, mai értéken számolva mintegy hétmillió svéd korona pénzjutalom járt. A legalacsonyabb névértékű jutalmat, 114 935 koronát 1923-ban adták, a legalacsonyabb reálértéke 1921-ben és a hetvenes években volt a díjnak.

Bár névértéken már 1928-ban meghaladta az 1901-es induláskorit, az akkori 156 939 koronás összeg a második világháború következtében újra esésnek indult. A Nobel Alapítvány a díj összegének növelése érdekében 1946-ban adómentességet kapott, ám az igazi növekedést a befektetési politikájuk 1953 drasztikus megváltoztatása, liberalizálása hozott. Az azóta dinamikusan emelkedő pénzösszeg reálértéke 1991-ben érte el először az első alkalommal kiosztott díj értékét, ekkor hatmillió svéd koronát kaptak a díjazottak. 2001-ben tízmillió koronára emelték az összeget, idén ugyanekkora összeg kiosztására került sor.

Adómentes jövedelem?

A 267 millió forintos bevétel után Kertész Imrének nem kell adót fizetnie, bár érdeklődésünkre az APEH XIII. kerületi ügyfélszolgálati irodáján kitérő választ adtak. Az ügyintéző szerint eseti elbírálást kell kérnie, jogi szakértők szerint azonban külföldi tudományos elismerés után nem kell adót fizetni. Az adóhivatal zavara érthető: az intézmény fennállása során először kapta meg a legelismertebb díjat magyar állampolgár.