Vilma
-7 °C
4 °C

Kihalhat a világ nyelveinek fele

2002.02.22. 08:30
Kihalás fenyegeti a világ mintegy hatezer beszélt nyelvének felét, és velük együtt elveszhet az emberi tudás egy jelentős része - állapítja meg legújabb tanulmányában az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szakosított szervezete, az UNESCO.
A csütörtökön nyilvánosságra hozott tanulmány címe: A világ kihalással fenyegetett nyelveinek atlasza. A felmérést a közelmúltban elhunyt magyar származású ausztráliai nyelvész, Stephen Wurm szerkesztette, aki, mint arra a Reuters emlékeztet, mintegy félszáz nyelvet beszélt.

A világnyelvek - mint az angol, a francia, a spanyol, az orosz vagy a mandarin kínai - egyre gyorsuló ütemben szorítják ki a kis vagy kisebbségi nyelveket.

A folyamat valójában már több ezer éve tart, az emberi társadalom változásának természetes velejárója, de nem olyan drámai gyorsasággal, mint amilyennel az utóbbi háromszáz évben zajlik. Háromezer vagy annál is több még beszélt nyelv kisebb vagy nagyobb veszélyben van, vagy már szinte kihalt - olvasható a tanulmányban, amely tulajdonképpen egy 1996-ban megjelent első ilyen munka bővített és átdolgozott kiadása. A tanulmányban a világszervezet térképsorozaton mutatja be azokat a "válságterületeket", amelyeken az ott élő lakosság anyanyelve akár egy kicsit is veszélyben van.

Az UNESCO szerint bármely nyelv kihalása azt jelenti, hogy kevesebb lett a nyelv eszközével kifejezhető teljes emberi gondolatkincs. Ezt azzal támasztja alá, hogy például sok nagyon hasznos gyógynövényt csak hagyományos kultúrákban élő emberek ismernek. Ha ezeknek az embereknek a nyelve vagy kultúrája kihal, akkor e növények, illetve gyógyító hatásuk ismerete is elvész - hangoztatják a tanulmányt készítők.

Világ- vagy földrészekre lebontva az utóbbi száz év során Amerikában és Ausztráliában volt a legsúlyosabb a helyzet. Az ötödik kontinensen a körülbelül 1970-ig tartó agresszív asszimilációs politika eredményeképpen mára több száz bennszülött nyelv halt ki. De Európában is veszélyben van mintegy ötven nyelv, közöttük a nagy-britanniai kelta nyelvek, illetve több is a Skandináviában és Észak-Oroszországban beszélt számi vagy lapp nyelvek közül, és a cigány nyelvek különféle változatai.

Ázsiáról szólva a tanulmány szerint bizonytalan a sorsa több kínai kisebbségi nyelvnek, Afrikában pedig hanyatlóban van a kontinens mintegy ezernégyszáz helyi nyelve közül öt-hatszáz, s körülbelül 250-et közvetlen veszély fenyeget.

Egy-egy nyelv kihalásának többféle oka lehet: az adott ország kormányának kisebbségelnyomó politikája, a gazdasági ésszerűség diktálta asszimiláció, a népvándorlás, betegségek és a természeti katasztrófák. Az UNESCO szerint jószándékkal a legveszélyeztetettebb nyelvek is megmenthetők a kihalástól.

Japánban az állami nemtörődömség hatására az 1980-as végére már mindössze nyolc idős ember beszélte az ainut Hokkaido szigetén, de az azóta indított támogatási programmal sikerült újjáéleszteni a nyelvet. Ma az írországi lakosság három százalékának anyanyelve a kelta eredetű ír nyelv - a szigetország nyugati és déli végein élnek ezek az emberek -, de az állam nyelvpolitikájának hatására (az angol mellett mindenütt kötelező az ír felirat, és diplomát szerezni már csak úgy lehet, hogy az illető sikeres nyelvvizsgát tesz írből) ma már a lakosság 11 százaléka beszél írül is.

Az UNESCO úgy időzítette a tanulmány nyilvánosságra hozását, hogy egybeessen a szervezet által kijelölt Nemzetközi Anyanyelvi Nappal - írta a Reuters.