Miklós
-7 °C
4 °C

Száz éve született Rejtő Jenő

2005.03.29. 11:50
1905. március 29-én született Rejtő Jenő, a Vanek úr Párizsban, A láthatatlan légió, A 14 karátos autó vagy a Piszkos Fred, a kapitány szerzője. Jókai után talán ő a legolvasottabb írónk, és az egyetlen ponyvaszerzőnk, akit az irodalomtörténet is értékel. Írásait kortársai közül Karinthy és Heltai Jenő is nagyra tartotta, a háború után regényeit igen drágán adták-vették a feketepiacon.

Száz éve, 1905. március 29-én született Budapesten Rejtő Jenő. A P. Howard néven ismertté vált író Reich Jenő néven jött a világra, apja nyomdai tisztviselő volt. Hegedüs Géza irodalomtörténész szerint Rejtő mintha maga is egy P. Howard-regényből lépett volna elő: a Kertész utcai polgári iskolából kicsapták, mert szájon vágta zsidózó tanárát. Rákosi Szidi színiiskolájának elvégzése után statisztált, ám amikor leejtette a népszerű színészt, Törzs Jenőt, befellegzett hazai színpadi karrierjének. Színházi tanulmányait Max Reinhardtnál folytatta Berlinben, majd bejárta Európát: Hamburgban dokkmunkás és illatszerárus, Svédországban heringhalász, Genovában építőmunkás, Zürichben gobelinkereskedő, Franciaországban sztepptáncos volt, cirkuszban is dolgozott, egy hajón potyautasként eljutott Afrikába is, ahol a helyi kocsmákban idegenlégiósokkal is megismerkedett. Riportokat írt a Pesti Napló és Az Újság részére.

A jelenségek fonákja

Hazatérve nyelveket tanított, és írni kezdett. Az 1930-as évek derekán részben regényekkel, részben színpadi művekkel próbálkozott. Salamon Béla pártfogásával a Terézkörúti Színpad háziszerzője lett. Aki mer, az nyer című zenés darabját százötvenszer adták elő Honthy Hanna és Törzs Jenő főszereplésével, Úrilány szobát keres című színműve címszerepét Zilahy Irén játszotta, ebből 1937-ben film is készült. Mégsem volt soha pénze bohém életmódja és kártyaszenvedélye miatt. Százhúsz jelenete maradt fenn, ezek javát Tévedésből jelentik címmel adták ki 1988-ban. Novellái Az utolsó szó jogán címmel 1957-ben jelentek meg.

Nagy sikerű könyveit eleinte G. Lavery (kezdetben azt állította, hogy ő csak fordította ezeket a könyveket), később P. Howard álnéven írta. Egy szerződésben kéthetente egy százhúsz oldalas regény megírását vállalta. Mivel kiadója, a Nova vezetője kéziratra fizetett, ezért Rejtő gyakran írásainak egy-egy sorával vagy oldalával fizetett pincérnek, trafikosnak, szabónak, mindazoknak, akiknek tartozott. Ők aztán készpénzre váltották a kéziratdarabot a kiadónál.

Legnépszerűbb könyvei: Vanek úr Párizsban, A csontbrigád, Az elveszett cirkáló, A szőke ciklon, A láthatatlan légió, A 14 karátos autó, Az előretolt helyőrség, Vesztegzár a Grand Hotelben és a Piszkos Fred, a kapitány. Regényeinek bizarr fordulatai a magas irodalomban is mintát teremtettek, kiszólásai, gegjei évtizedek óta közszájon forognak. "Kitűnő érzéke volt a szörnyű világban meglátni a jelenségek fonákját, megmutatni az emberellenesben a nevetségest, és e nevetségessé tétellel leleplezni oly sok silányságot" - írta róla Hegedűs Géza. Az író súlyos szorongásos idegbeteg volt, ami miatt a Lipótmezőn ápolták, bár napközben kijárhatott.

Utcát, szobrot Rejtő Jenőnek!

Ő az egyetlen ponyvaíró, akit az irodalomtörténet is értékel, igaz csak utólag. Saját korában alig említették, bár Karinthy és Heltai Jenő nagyra értékelte és bíztatta is őt, és az olvasók egymás kezéből kapkodták köteteit. Az Egyedül vagyunk című nyilas újság folyamatosan támadta, 1942-ben lényegében feljelentette Rejtőt, és a nagykátai katonakórházból betegen vitték el egy büntetőszázadba. Az ukrajnai Jevdokovóban fagyott meg munkaszolgálatosként 1943. január 1-jén. Állítólag halála előtt is bajtársait szórakoztatta emlékezetből idézett regényrészleteivel.

A háború után csak 1956-ban adtak ki Rejtő-könyvet, A láthatatlan légiót. Mivel hosszú ideig nem jelent meg Rejtő-regény, a feketepiacon akkoriban igen drágán adták-vették azokat, ami miatt a zugárusok meg is fenyegették a kiadót, hogy lelövik, ha még egy könyvet ki mer adni, írja Hegedüs Géza A magyar irodalom arcképcsarnoka című könyvében, ami a Magyar Elektronikus Könyvtárban is olvasható. Művei a hatvanas évektől jelennek meg folyamatosan. Regényeiből több film készült: A fehér foltból Zsurzs Éva rendezte a Férjhez menni tilost, a Vesztegzárból Palásthy György a Meztelen diplomatát, mindkettőt 1963-ban. Somló Tamás 1970-ben forgatta A halhatatlan légiós - akit csak Péhovardnak hívtak című filmet, ez az író életének eseményeit A láthatatlan légió és a Csontbrigád motívumaival ötvözte. 1996-ban készült el A három testőr Afrikában, Bujtor István rendezésében.

Rejtő Jenő emlékének méltó megőrzéséhez az Index fóruma is hozzájárult: 2001-ben az Index Törzsasztalának Utcát, szobrot Rejtő Jenőnek! című topikjából kiinduló "népi kezdeményezés" elérte, hogy a VII. kerületi Szövetség utca egyik, körülbelül nyolcvan-száz méter hosszú szakasza a regényíróról legyen elnevezve. A törzsasztalosok utcanév mellett szoborral is megajándékoznák Rejtőt, a célra az Index 2000-ben létrehozta a Törzsasztal Alapítványt, amelynek a szobor felállításához szükséges pénz összegyűjtése mellett az informatikai kultúra terjesztése és a környezetvédelem is feladata. A szükséges pénz egyelőre nem jött össze, így aki támogatni szeretné a szoborállitást, az a Törzsasztal Alapítvány bankszámlájára továbbra is adományozhat (IEB Rt. 11100104-90026060-10000006).

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi pompába öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.