Natália
-3 °C
8 °C

Krematórium épül a pesti rakparton

2005.10.09. 22:33
Kapcsolódó cikkek (1)
A roma holokauszt emlékműpályázaton egy háromszög alakú gránittömbben égő emberi roncsot ábrázoló alkotás lett a győztes, de választhattak volna rőzsemáglya közé rakott hangyatojásokat és üvegbetonból készült jósfalat is. Az Index alternatív zsűrit alkotott és újraértelmezi a beérkezett műveket.

Az október 3-i határidőig tizenkét pályamű érkezett be arra a titkos és nyílt pályázatra, amit a Fővárosi Önkormányzat megbízásából a Budapest Galéria írt ki a roma holokauszt-emlékmű felállítására.

Balesetveszélyes Kovács Margit

Tizenkét munka (lásd galériánkat), tizenkét „minőségi alkotás” – ahogy azt a Magyar Művelődési Intézet egyik lepukkant termében rendezett eredményhirdetésen mondták pénteken.

Szilágyi András, a Budapest Galéria vezetője szerint a zsűri döntésében a „megvalósíthatóság, a fenntarthatóság és a biztonságos köztéri működtetés” is szerepet játszott. Dienes Attila harmadik helyen végzett, Szent fák című szobra ezen vérzett el. A szögesdróttal övezett, szemekben végződő fákat ugyanis a zsűri balesetveszélyesnek nyilvánította.

A kult rovatot megosztotta az 1:5 arányú modell látványa, navarro szerint Dienes Attila Kovács Margit emlőin nőtt fel és ezzel a szobor az ajándékboltok kirakatainak portékáivá „emelte” a roma holokausztot, de többünk szerint nem is olyan rossz ez, és bár Katinak tetszik, hogy radiátor előtt állnak, szabózé szerint akkor lenne az igazi, ha megláncolt küklopsz óriásokként néznének mereven a Dunába.

Üvegbetont a népnek!

Csontos Aladár és Varga Tamás hátulról megvilágított üvegbeton művét, melyre az élet és halál kegyetlenségét boncolgató jóslat lett volna írva, a zsűri azért sorolta a második helyre, mert „nem láttak garanciát a fényforrás biztosítására”. Mint Szilágyi elmondta, a mű nyílt térben nem kellően érvényesülne.

Azt, hogy az üvegbeton a magyar nép ajándéka a 21. század építészetének, senki sem vitatja. A rovat messzemenően támogatja az üvegbeton használatát - Losonczi Áronnak kijárna már egy súlyos középkereszt és egy tőkeerős vállalat -, de a technika ilyen borúlátó felhasználásával már nem értünk egyet.

A gót betűs írás ellenére az alkotás se nem kellően emelkedett, se nem elég fenyegető, és különben is félő, hogy a környék egyetlen kutyafuttató parkjában elszaporodnának a Castor és Pollux nevű ebek.

Ünnepélyes halálkamra

Az első helyezéssel járó félmillió forintos díjat és az emlékmű elkészítésének jogát Szabó Tamás szobrász és Maurer Klimes Ákos ipari formatervező kapta. A zsűri értékelése szerint a háromszög alakú gránittömbben a Nap fényétől égő emberi roncsot ábrázoló mű ünnepélyesen és méltón mutatja meg nemcsak a cigányság, hanem az egész emberiség ellen elkövetett bűntettet. A szobrot augusztus 2-án, a - tévesen - porrajmosnak nevezett emléknapon avatják fel a Lágymányosi hídnál lévő Nehru parton.

Szabó Tamás az Indexnek elmondta, a krematórium izzó kemencéjét szimbolizáló emlékmű háromszög formája utal a cigányok megkülönböztető jelére a második világháborúban. A 3,20 méter magas, 1,40 méter széles, fekete színű, háromszög alakú gránitoszlop belülről aranyozott lesz. A kőbe vésett vájatokon keresztül egy bronzból mintázott, megnyomorított emberi alak látható majd a belső térben. Az alakot nappal a napfény, éjszaka egy 500 wattos égő világítja meg majd.

Az izzó krematórium látványa a „wow, ez kurva jó, beszarás” szavakat csalta elő a rovat nem kellően pallérozott nyelvezetű munkatársainak szájából, ezzel egyetértve a zsűri döntésével, mi is ezt az alkotást választottuk elsőnek. És, hogy mi is hozzáraktunk valamit az alkotáshoz, arra bizonyíték, hogy az alkotópáros szobrász tagja meglepetten hallotta saját művéről, hogy a polírozott felület egyfajta tükörként is funkcionál. A lángoló krematóriumba nézéskor nemcsak szembesülünk az emberiség legnagyobb szégyenével, hanem részeseivé is válunk.

Nem porrajmos!
A pályázati kiírás szerint a művekre 17 millió forintot szán a Fővárosi Önkormányzat és a IX. kerületi önkormányzat, melyből öt milliót különböző cigányszervezetek állnak – mondta Daróczi Ágnes, az emlékmű egyik kezdeményezője és a projekt koordinátora.
A helyszín azért lesz a Lágymányosi híd pesti hídfőjénél lévő Nehru part, mert 1944-ben ezen a parkon keresztül vitték a csepeli, erzsébeti, lőrinci cigányokat a munkatáborokba és a koncentrációs táborokba. 1944. augusztus 2-án több mint háromezer roma férfit, nőt és gyermeket gyilkoltak meg Auschwitzban. Az áldozatul esett összesen mintegy félmillió roma közül 23 ezren Auschwitzban lelték halálukat. Magyarországon 1994 óta a Nehru parton rendezik meg minden év augusztus másodikán a roma holokauszt emléknapját, melyet tévesen porrajmosnak neveznek. (Írásmódja még: porraimos, pharrajimos)
A porrajmos szó eredetileg ugyanis nem elégést, hanem testnyílást és nemi kitárulkozást jelent, ezért a különböző cigányszervezetek harcot indítottak a szexuális töltetű szó használata ellen (AmaroDrom, 2004. októberi szám).

Van Gogh is cigány volt

Azt, hogy a nem díjazott pályaműveket ki készítette, a titkos pályázat értelmében még a zsűri sem tudta, bár voltak elképzeléseik. A csupán számmal jelölt borítékokat még nem nyitották fel, így mi annak az édes tudatlanságnak az örömével vágtunk neki az értékelésnek, hogy nem tudhatjuk, kinek szólunk be.

A galériában 7-es rajtszámmal induló ismeretlen szerző műve Szily rovatvezető László szerint azt jelenti, hogy ”Van Gogh is cigány volt és voltak is nehézségei ebből - mondja az ismert ciprusok fehér gipszszerű anyagba álmodott verziója. Egy másik értelmezés szerint azt mondja, hogy a cigányság olyan, mint az articsóka. Kemény, összetett népség. A fehér szín a megtisztulásra utal, a sajtkrémből készült talapzat a romák hagyományos vonzódására a feldolgozott tejtermékekhez.”

"A fekete a halál színe, a doboz a barakkokra utal, ezt értem" – mondja barb a 8-as számú alkotásról -, "de ki más akarna bemenni egy két méter magas fekete dobozba, mint akinek sürgős vízelvezetési problémái vannak? A hely védettsége okán egyébiránt tökéletes helyszíne lenne a háromperces numeráknak és lecsatolható műkarba rejtett kemény drogok biztonságos árusításának, úgyhogy végül is nem olyan rossz ötlet, csak éppen a célnak nem felel meg".

Csirkecomb áfonyamártásban

A kis háromszögekkel ellátott doboz nem hagy túl nagy teret a befogadói fantáziának navarro szerint. "A doboz vagy vagon, vagy egyenesen krematórium, a háromszögek pedig a cigányok. Mondjuk szörnyű lenne bemenni a dobozba, az biztos, és ez is egy művészi üzenet, de az alkotás különben egyszerű, mint egy Mol-stand a BNV-n".

A 10-es számmal jelölt alkotás "vagy térdízület, vagy egy bizonytalan testtartású madár, az értelmezők véleménye megoszlik a kérdésben. Occam biztonsági borotváját suhogtatva talán mégis inkább a madár mellett döntenénk, amennyiben a térdizület szimbolikáját nehezebb lenne magyarázni. A kis művirágok arra is utalhatnak, hogy akár mindkét megoldás igaz lehet: az alkotás csirkecombot ábrázol, áfonyamártásban". Mivel ennek semmi köze a kiíráshoz, navarro "A gasztronómia és én" című pályázatra továbbította a művet.

Az ölelkező pár a halottal olyan közhelyes, semmitmondó alkotás, hogy nem kívántuk értékelni. Nála azonban jóval érdekesebb a felfordított szekérrúdra szúrt ősgyíkfej, melyből a szekeret még csak értjük, a vándorcigányokra utalhat, de "a dinoszaurusz csontváz a legjobb akarattal is csak abban az összefüggésében értelmezhető, miszerint kihaltak" - véli barb - "úgyhogy ezt az alkotás, mint rasszista emlékműtervet elítéljük, megvalósítását semmilyen formában nem ajánljuk".

Gigantikus sámli

A 12-es munka igazán megmozgatta a rovat fantáziáját, míg Szily szerint azt jelentheti, hogy "sebaj roma holokauszt, jönnek a kínaiak, akik olyan ügyesen manővereznek a pálcikák közé fogott rizsgolyókkal", addig Kati szerint azt próbálták vele érzékeltetni, hogy milyen a romakép Caramel nélkül, amikor "nincs öntet a csokipálcikákon akadt vaníliafagyikon". Barb ugyanakkor a műben rőzsemáglya közé rakott hangyatojásokat vélt felfedezni, mely semmi másra nem utalhat, mint, hogy a cigány igenis dolgos nép.

"A cigányok adekvát sportja a műúszás" - véli Szily az égbe nyúló kezeket mintázó alkotásról. Szerinte ezt harsogja ez a márványból készült aktivista emlékmű, mintahogy az utolsó mű pedig azt, hogy "a cigányok vonzódnak az egyszerűen megmunkált fa berendezési tárgyakhoz".

Navarro szerint "a gigantikus sámli ismeretlen megálmodója azt állítja ellentmondást nem tűrően, hogy a nép tragédiáját leginkább ezzel az univerzális kisbútorral lehetne ábrázolni. Egyesek szerint azonban az alkotás a porrajmos szóra utalva egy pí betűt formáz, ami ugye csúnya mellényúlás" (lásd keretes írásunkat).

Megállapítottuk tehát, hogy a szakmai zsűri ezúttal igazságos volt, akarata megegyezik a kortárs művészetben kevésbé jártas nép véleményével. A győztes párosnak ezúton is gratula, de a névtelen vesztesek se keseredjenek el miattunk, vagy leplezzék le magukat!

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!