Miklós
-7 °C
4 °C

Rushdie bezúzatta volna a magyar Sátáni verseket

2004.04.16. 22:44
Kis híján bezúzták Salman Rushdie Sátáni versek címû regényének magyar kiadását, tudtuk meg New York-i könyvkiadói forrásokból. Rushdie állítólag azt kifogásolta, hogy a magyar kiadó a könyv botrányokkal és véres eseményekkel tarkított háttértörténetét domborította ki a sajtóban, az irodalmi értékek helyett.
A kiadó azonban értetlenül fogadta több, független forrásból is megerõsített információnkat. A Konzorcium kiadó illetékesei "határozottan cáfolták", hogy Rushdie meg akarta volna akadályozni a magyar megjelenést, és hangsúlyozták, a kiadó és az író jogi képviselete közt semmilyen nézeteltérés nem volt.

Mint elmondták, õk valóban a regény mûvészi értékei miatt kezdtek foglalkozni az 1988-ban írt, de magyarul még ki nem adott könyvvel.

A világhírû író jelentõs munkái egyébként már mind megjelentek magyarul, csak a Sátáni versek hivatalos kiadására kellett 16 évet várni.

Szentségtörés

A könyv a világ minden pontján a Khomeini ajatollah által 1989-ben kimondott halálos ítélet, a fatva miatt került a figyelem középpontjába. Az ítélet ráadásul nem egyedül az íróra vonatkozott, hatással volt a könyvkiadókra, fordítókra és terjesztõkre is.

Az iszlám vallási vezetõ azért ajánlott fel másfél millió dollárt Rushdie gyilkosának, mert meglátása szerint az indiai származású író gúnyt ûzött Mohamed prófétából, és magából a muszlim vallásból is. A regényt Indiában betiltották, a hívõk az arab világban könyvégetéssel tiltakoztak a szentségtörõ munka ellen.

Rushdie a halálos fenyegetés miatt hosszú idõre bujkálásra kényszerült, és szigorú biztonsági óvintézkedések közepette élt 1993-ig. "A muzulmán világ mártírjainak magasztalására" nevű szélsőséges iráni szervezet ez év februárjában százezer dollárt ajánlott fel az interneten keresztül annak, aki meggyilkolja az írót.

A fatva hatásai a könyvvel foglalkozókat is elérték: a japán fordítót leszúrták, az olasz fordítót késsel, a norvég kiadó vezetõjét lõfegyverrel sebesítették meg, és világszerte atrocitások érték a könyvet árusító boltokat is.

A titkos fordító

A magyar kiadók sokáig nem merték vállalni a regénnyel járó kockázatot. A szerzõ legtöbb mûvét kiadó Európa - a közízlés felett õrködve - úgy nyilatkozott, õk azért nem forszírozták a kiadást, mert a Sátáni versek nem tartozik Rushdie legjobb munkái közé.

A magyar fordító ezzel szemben úgy véli: "a regény a világ irodalombarátai közt a szólásszabadság jelképévé vált. Nagy hagyományú demokráciákban számos kiadást ért meg, népszerûsége mindmáig töretlen, ami azt bizonyítja, hogy nem politikai botránykönyv, és nem istenkáromoló fertelem, hanem a XX. század rendkívüli jelentõségû irodalmi alkotása."

A könyvben végül nem tüntették fel a fordító nevét. A középkori krónikások mintájára csak annyit árul el magáról, hogy "sokan szeretnék tudni, ki fordította a Sátáni verseket. Én. Egy magyar író. Nevem saját akaratomból maradjon titok."

A titkos kalózkiadás

Rushdie könyve a kilencvenes évek elején kalózkiadásban már megjelent magyarul, erõsítették meg információinkat az Országos Széchenyi Könyvtár tájékoztató szolgálatánál, felidézve, hogy a könyv akkoriban "valamiféle botrányt is kavart". Arra azonban nem derült fény, hogy a botrány az illegális kiadással, vagy a Sátáni versek tartalmával állt összefüggésben. Mint ahogy nem találtunk egyetlen igazi könyvmolyt sem, aki kézben tartotta volna az említett munkát.