Árpád
-2 °C
9 °C

Terry Black, a munkásnők és a hamis napfogyatkozás

2004.01.22. 22:23
Kapcsolódó cikkek (1)
Tudta, hogy a tavalyi évet nem is a politikai botrányok és a zsigeri indulat, hanem a békés melankólia határozta meg? Síppal felfegyverzett, műszőrmekalapos nagymamák helyett a nyugalomra vágyó Terry Black és a moralizáló munkásnők országa vagyunk, derül ki Magyarország legjobb sajtófotóiból.
Az idő, tudjuk, sok mindent megszépít, a Magyar Sajtófotó pályázaton a folyamat azonban nagyságrendekkel gyorsabban zajlik, derült ki az év díjazottjait látva. A csütörtöki sajtótájékoztatón bemutatott, nyertes képek ugyanis - a sajtófotók szokásos vérben tocsogó, indulatoktól feszített, lángokban álló világa helyett - melankolikus, szociálisan érzékeny, kissé érzelmes, de annál reprezentatívabb múlt évet vázoltak fel. Pont olyat, amilyennek nem tűnt 2003.

Talán azért, mert a hazaárulózás, a hülyeségeket beszélő politikusok és provinciális szórakoztatóiparunk a nemzetközi sajtó témáinál, a tömegmészárlásoknál, éhhalálnál és törzsi rítusoknál kevésbé fotogének. Habár a síppal felfegyverzett, műszőrmekalapos nagymamák büntetőakcióinak dokumentálásában azért látok fantáziát.

Lehet persze, hogy a magyar fotósoknak érzékenyebb a lelke, vagy a zsűrinek van elege a politikai hisztériából. A lényeg, hogy nyertes sajtófotóinkból tájékozódó ufók moralizálásra hajlamos, kissé szomorkás népnek tartanák a magyart, akiket legfeljebb a műrepülés vagy a művészi torna tud kiragadni a búskomorságból.

Pedáns dolgozatok

Benkő Sándor és Magyar Ádám fődíjas képsorozataiból is valami ilyesmi derül ki. Ez persze nem lenne baj, kellemetlenebb viszont, hogy a két kiemelten elismert fotóriport nem tűnik annyira átütőnek a teljes, és egyébként igen erős anyag láttán.

Benkő Sándor - Utolsó nap a tűzősoron
Benkő Sándor - Utolsó nap a tűzősoron
Benkő Sándor "Utolsó nap a tűzősoron" című sorozata érzékeny és empatikus képet fest a bezárás előtt álló varrodáról. Nem kívülállóként közelít, hanem intim pillanatokra koncentrál, tétova mozdulatokat fotóz, de az egész a szép kompozíciók ellenére is inkább közhelyes marad.

Hasonlóan Magyar valamelyik ázsiai fiúiskolában készített sorozatához. A képek rendhagyó módon a sajtófotó klasszikus, bressonig nyúló korszakát idézik meg: a fekete-fehér felvételekben, a higgadt kompozícióban és az ötletes témákban benne van mindaz, amit a riportfotó élvonalát jelentette néhány évtizede. Magyar tökéletesen produkálja a stílust, de végül nem kezd vele semmit, nem viszi bele magát, amitől riportja inkább lesz korrekt, semmint útmutató munka.

Napfogyatkozás és grimaszok

Aggodalomra azonban nincs ok, mert az egyes kategóriák nyertesei uralják a helyzetet. A Hír - Esemény témában díjazott Müller Judit "Győzött Horváth Aladár" című képe a sajtófotó lényegének frappáns összegzése. Témája aktuális, a kompozíció hatásos, de mindemellett - a kép három arcának grimaszaiban - ott van a fotós témán túlmutató, kaján gesztusa is.

Müller Judit - Győzött Horváth Aladár
Ezen a vonalon mozog Aknay Csaba "Terry Black és Danika" című felvétele is. Az Emberábrázolás - Portré kategória legjobb képe zseniális munka, hiszen célját azáltal éri el, hogy áthágja a fotózás alapvető szabályait. A szabadúszó fotós felvételének kétharmadát a kisgyerek tenyere tölti ki, felrobbantva az amúgy játékos kompozíciót.

A tavalyi sajtófotók annyit biztosan jeleznek, hogy a 2003-as nem volt vicces év, így a humor kategóriában ki sem adtak első díjat. A természetfotókra is a melankólia nyomta rá bélyegét. Tágabb környezetünkről mindkét díjazottnak az alkonyba boruló részleges napfogyatkozás jutott eszébe. Igaz, Radisics Milán olyan szürreális felvételt hozott össze, hogy a zsűri csak az eredeti dia bemutatása után hitte el, hogy a kompozícióba egyedül az Univerzum Nagy Photoshoppolója nyúlt bele.

A bársonyszőnyegen túl

A tavalyi sajtófotó összességét mégsem ők, hanem Gárdi Balázs munkái határozták meg. A World Press-díjazott öt különböző kategóriában is megmutatta, hogy a fotóriporter elsősorban fotós, aki bármilyen témában és helyzetben képes megtalálni az érdekes részleteket. A zsűri így két kategóriában első helyet is adott Gárdinak, és neki ítélték a legjobb kollekció díját is.

Gárdi Balázs - Apás szülés
Gárdi Balázs - Apás szülés
Gárdi első helyezett képriportja, "Az ország háza" önmagában is kiemelkedő, bravúrosnak pedig abban az esetben nevezhető, ha tudjuk, a Népszabadság egykori fotósaként bizonyára unalomig ismeri a ház minden zugát. Gárdi egy gyerek kíváncsiságával figyelte az ezerszer látott helyszíneket, aminek következtében észrevette persze a Parlamentnek azt a dimenzióját, ahol a politikusok csak vendégek. A képek a bársonyszőnyegeken túlra vezetnek, oda, ahol takarítók, szerelők, portások élnek rejtett zugaikban.

A Művészet és tudomány kategória legjobb riportja, az "Apás szülés" szintén egyéni megközelítésével tűnik ki. A szülőszoba esetben bevett szentimentalitás helyett a képeken a meditatív pillanatokra, a lebegő hangulatra került a hangsúlyt. Gárdinál látszik a vaságy, a kórházszagú fehérség, a rideg csempe, amit ő a fájdalom, az aggódás és a ragaszkodás mozdulataival lágyít kissé. A finom megközelítés ellenére is megmarad azonban zsurnalisztának, aki soha nem fodítja el szégyenlősen kameráját.

Milyen mély a nyúl ürege?

A Mátrix trilógia, kiábrándító befejezése ellenére tovább hat a vizuális művészetekre, a filmeken túl a fotóra is, állapítottam meg rézandrásos lendülettel Dezső Tamás különdíjas fotósorozata láttán. A zöldes árnyalatokhoz, nehéz fényekhez, klausztrofóbiás terekhez hasonlót valószínűleg Neo is csak rémálmaiban látott, pedig abban csak ügynökök szerepeltek, nem pedig egy magyar detoxikáló lakói.

Vancsó Zoltán - Kuba
Vancsó Zoltán kubai felvételeinek különdíjával a Magyar Fotóművészek Szövetsége azt akarhatta jelezni, hogy van élet a médián túl is. A fekete-fehér képek ugyan a sajtófotók stílusában készültek, a fotós távolságtartó. Közéleti szereplők helyett azonban egy párhuzamos világot mutat meg. Aminek következtében a képein nem is Kuba látható, hanem egy tértől és időtől független hely, ahol sajátos rendbe szerveződnek az amúgy független dolgok. De ez innentől már tényleg a Wachowsky testvérek szakterülete.

A XXII. Magyar Sajtófotó pályázat nyertesei

A díjnyertes művekből a Néprajzi Múzeumban nyílik kiállítás március 25-től.

Magyar Sajtófotó pályázat nagydíj: Benkő Sándor, Magyar Ádám
Hír-eseményfotó kategória, egyedi: Müller Judit
Hír-eseményfotó kategória, képriportok: Gárdi Balázs
Emberábrázolás-portré kategória, egyedi: Aknay Csaba
Emberábrázolás-portré kategória, sorozat: Dóka Béla
Művészet és tudomány, egyedi: Fejér Gábor
Művészet és tudomány, sorozat: Gárdi Balázs
Sport kategória, egyéni Földi Imre
Sport kategória, sorozat: Szalmás Péter
Természet és környezet kategória, egyedi: Reviczky Zsolt
Természet és környezet kategória, sorozatok: Radisics Milán
Társadalomábrázolás, dokumentarista, egyedi: Túry Gergelyé
Társadalomábrázolás, dokumentarista, sorozatok: Benkő Sándor
Humor kategóriában a zsűri első díjat nem adott ki
Escher Károly-különdíja a legjobb hírképért: Túry Gergely
Munkácsi Márton-díj a legjobb kollekcióért: Gárdi Balázs
Magyar Fotóművészek Szövetsége különdíja: Vancsó Zoltán
A megyékben dolgozó, legjobb teljesítményt nyújtó fotóripor különdíja: Szabó Béla
Pro Kultúra Urbis Alapítvány fotográfiai ösztöndíja: Dezső Tamás

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Magyar Fotóriporterek Társasága által kiírt versenyre összesen 256 alkotó 5317 munkával nevezett.

Zsűri: Kis-Kuntler Árpád, Beliczay László, Féner Tamás, Kemény Zoltán, Kincses Károly, Korniss Péter, T. Balogh László

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi pompába öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.