A megtörtént szarka

2002.07.30. 15:03
Úgy találkoztam a dologgal, hogy rányúltam a könyre. Valószínűleg nem a borító miatt történt, mert azt kissé webes izlésem kivetette (mentség: nincsenek rajta metálfényezésű dombornyomtatott betűk sem). Már épp a bemelegítő csuklógyakorlatokat végeztem, amikor Yoko Geri kollégám eligazított azzal kapcsolatban, hogy állítólag az első magyar tiniregényt tartom a kezemben.
Salinger Richárd létező ember, nem egy feminista grémium, csak a kreatívok világ-összeesküvése próbálja presszionálni a tinidologgal. Mondjuk a történetnek hamar vége van, mint a kolibrinek, az olvasó olyankor mélán lapozgat a maradék hátsó oldalakon, azt mondja, hogy még kétszer ennyi, és maga a tudomány indítana rágalompert az e.m.t.-vel kapcsolatban.

kiájulna Az Apám beájulna című regényt jó olvasni, ezért érdemes hozzájutni. Többen állították, hogy megtudtak belőle valamit valamiről, ennek ellenére stílusa és utazási sebessége élvezetes.

Szarka, a főszereplő egy csomó egzotikus országot felölelő utazás során közelíti meg a kukit, hogy megijedjen tőle, miközben különböző munkák mellett igyekszik újabb és újabb önbecsülés-növesztő mentális technikákat elsajátítani, miközben barátnőjével egy ismert szóval nem jellemezhető kapcsolatba kerül, miközben történnek furcsa dolgok is: egy dán felgyújt egy izraeli szállót. Miközben a naptejillat ostoba hüllővé táltoztat egy embert.

Szóljanak be, de egy dolgon mégis dühöngtem kicsit:

"Ez a könyv megtörtént esetek alapján íródott. Ha valaki magára ismer, attól hiába is kérnék elnézést."

Most gondolatban helyezzük el ezt a Biblia előtt. Vagy a fordítottját a Csillagok Háborúja előtt (az egészből egy szó sem igaz, téved ha magára ismer, nem sérültek meg az állatok). Az ember nem szeret megtudni olyan dolgokat, amelyek alapvetően nem érdeklik, ezért olvas regényt.

Mindazonáltal lehet adni a gyereknek, de főleg minket érdekeljen.


Kiadó: Ulpius-ház, 226 oldal, 1580 Ft