Meghalt Sánta Ferenc

2008.06.07. 10:55
Elhunyt Sánta Ferenc Kossuth-díjas író életének 81. évében, pénteken. A legismertebb művei a Húsz óra és Az ötödik pecsét című regények.
Sánta Ferenc

Sánta Ferenc 1927. szeptember 4-én született Brassóban (Románia, Erdély). Első életéveit Sepsibikkszádon, majd Marosvásárhelyen töltötte, elemi iskolába és gimnáziumba Kolozsváron járt, ám a román visszacsatolás miatt az utolsó évet Debrecenben kezdte el, de be nem fejezte.

Sánta húszévesen megnősült, négy fia született. 1947 és 1950 között bányász a pilisszentiváni bányában, majd 1956-ig betanított munkás, marós, fúrós a Kispesti Vörös Csillag Traktorgyárban. 1957-ben a Ganz Daru- és Hajógyár betanított munkása, esztergályos.

1958. szeptember 1-jétől az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, 1968 óta írói munkásságából él.

1954 elején egy pestlőrinci író–olvasó találkozón ismerkedett meg Szabó Pállal, aki az Irodalmi Újságban mutatta be őt a Sokan voltunk című elbeszélés közlésekor 1954 márciusában. A mű nagy feltűnést keltett. Első novelláskötete a Téli virágzás (1956). A Petőfi Kör alapító vezetőségi tagja. Nyílt levelet intézett a miniszterelnökhöz a parasztság jogfosztottságáról 1956 szeptemberében.

További művei: Farkasok a küszöbön (novellák, 1961); Az ötödik pecsét (regény, 1963); Húsz óra (krónika, 1963); Az áruló (regény, 1966); ennek drámaváltozata, az Éjszaka (1968, bemutatta a budapesti Katona József Színház 1968. március 8-án Egri István rendezésében, Őze Lajos, Avar István, Básti Lajos, Sztankay István, Maklári János szereplésével); Isten a szekéren (válogatott novellák, 1970); A szabadság küszöbén (esszék, cikkek, interjúk, 1993).

Több művéből készült film és tévéfilm. A Húsz óra (1965) és Az ötödik pecsét (1975) Fábry Zoltán rendezésében nemzetközi sikert is aratott. A Halálnak halála c. tévéfilm forgatókönyvéért az író Arany Nimfa Díjat kapott Monte-Carlóban (1970). Filmre vitték az Éjszaka, A Müller család halála és a Kicsik és nagyok c. munkáit is.

A Húsz óra és Az ötödik pecsét c. regényei 23 nyelven jelentek meg (angol, cseh, hindi, holland, francia, japán, kínai, lengyel, német, olasz, orosz, román, szerb stb.). József Attila–díjat 1956-ban és 1963-ban, Kossuth–díjat 1973-ban kapott. A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével 1991-ben tüntették ki. 2004-ben Magyar Művészetért Díjat és Hazám-díjat kapott.