A Seuso-kincseket rejthette a római kori palota

Görgey Gábor és Bánkutiné Hajdú Éva miniszteri biztos együtt tekintette meg az egykori Pannónia eddig ismert legnagyobb római kori épületének feltárási munkálatait.

Régészeti parkot építenek

A helyszínen tartott sajtótájékoztatón a miniszter reményét fejezte ki, hogy amennyiben fokozatosan és alapos munkával rekonstruálni lehet a feltárás alatt lévő palotát, annak képe azonos lesz azzal az épülettel, amely a Seuso-kincseken látható. Görgey Gábor hangsúlyozta: a kutatás befejezését követően, az előkerült maradványok rekonstruálásával turisztikai vonzerőt is jelentő régészeti parkot szándékoznak kialakítani.

A feltárás befejezését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma kétmillió forinttal támogatja - közölte a miniszter, emlékeztetve arra is, hogy 10 millió forint jutalom illeti azt, aki a Seuso-kincsekhez kapcsolható, érdemleges bejelentést tesz, illetve leletet szolgáltat.

Bánkutiné Hajdú Éva miniszteri biztos azt hangsúlyozta: tudományos értékű bizonyítékot még nem sikerült arra vonatkozóan felmutatni, hogy a Seuso-kincs - amelyről évek óta szeretnénk igazolni, hogy Magyarországról származik - a szabadbattyáni területről származna. - Egyes adatok azonban - például az, hogy az épületet megsemmisítő barbár támadást megelőzően az ott élők a kincseiket elrejtették, vagy magának a palotának mérete, amely alapján feltételezhető, hogy tulajdonosa vagyonos, komoly köztisztet betöltő méltóság volt, s így lehettek a Seuso-kincshez hasonló dísztárgyai - emellett szólnak - fogalmazott a miniszteri biztos.

Barbár támadás miatt pusztult el az épület

Az 1993-ban kezdődött régészeti feltárásról Nádorfi Gabriella, az ásatás vezetője elmondta: egy légifelvétel alapján derült ki, hogy római birodalmi méretekben is hatalmas, 13 ezer négyzetméter alapterületű épületet rejt a föld mélye, amelyből eddig 8500 négyzetméternyit tártak fel. A palota a IV. század utolsó negyedében, feltehetően egy barbár támadás következtében semmisült meg, amikor az épületet felgyújtották, lakóit legyilkolták.

Tulajdonosának tudnia kellett a várható támadásról, hiszen az épületet kiürítették, a kincseket elrejtették, az eredeti omladékok alatt ugyanis a régészek nem találtak a termeket díszítő tárgyakat, de előkerült több ezer négyzetméternyi falfestmény, amelyekből hiteles rekonstrukciókat lehet készíteni.

A Seuso-kincseket - amelyek megtalálásához két rejtélyes haláleset is kapcsolható - az eddigi ismeretek szerint az 1970-es években találták meg Polgárdi-Szabadbattyán-Kőszárhegy térségében. A lelet többségében nagyméretű tálakból, kancsókból, díszedényekből áll, anyaguk nagytisztaságú ezüst. A vélhetően 40 darabból álló együttesből 14 ismertté vált darab az 1980-as években illegális úton - feltehetően egyenként értékesítve - külföldre került.

A Los Angeles-i Getty Múzeumban bukkantak fel a kincsek

A lord Northampton birtokában lévő kincset először a kaliforniai Getty Múzeumban állították ki, ahol egy éppen ott tartózkodó magyar professzornak feltűnt az egyik tálon a Pelso - a Balaton római kori neve - felirat.

Ennek alapján felhívta az ottani kutatók figyelmét arra, hogy az ezüstkincs feltehetően Magyarországról származik, s utóbb ki is derült, hogy a kincset hamis papírokkal szállították Kaliforniába. A magyarországi származást látszik alátámasztani az az 1874- ben, Polgárdiban előkerült, a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött triposz - háromlábú állvány - is, amelyre pontosan ráillik a Seuso-kincs egyik tálja, s amelynek nagy tisztaságú ezüstanyaga, díszítő motívuma, felirata azonos a Seuso-kincsével.