Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Átépítik a Hősök terét?

2004.12.09. 23:36
Merész építészeti megoldásokkal az ország nevezetességévé tenné a Szépművészeti múzeumot az új igazgató. Előkép a Louvre, akadály pedig a becsontosodott közízlés lehet. Sztárművészek, új műkincsek, hightech kiállítóterem és étterem a Hősök tere alatt.
Hősök tere
Képünk csak illusztráció
A Hősök tere alatt alakítaná ki a Szépművészeti Múzeum új kiállítótermét, éttermét és trendi ajándékboltját a frissen kinevezett igazgató. Ha a hatóságok és az emberek elfogadnák, Baán László elképzelhetőnek tartaná, hogy valamilyen merész építészeti megoldás jelölje ki a lejáratot, akár a Louvre esetében az üvegpiramis. A tervek szerint a Szépművészeti folytatná a Monet-val elkezdett sikerkiállításokat, és minden évben vásárolnának legalább egy világszínvonalú műkincset is.

A hét vezér alatt

A december elsején beiktatott főigazgató célja, hogy jelentősen növelje a Szépművészeti látogatottságát, Budapest olyan nevezetességévé alakítva, mint Párizsban a Louvre vagy Londonban a British Museum.

A múzeumban hatalmas lehetőségek rejlenek, hiszen évente két-három millió ember látogat el a Hősök terére, de a hét vezér előtt fotózkodóknak csupán egy része, 200-250 ezer ember megy be a múzeumba is, vázolta koncepciója lényegét az Indexnek Baán László. Jó programmal, megfelelő marketinggel és színvonalas szolgáltatásokkal azonban könnyen az ország egyik kihagyhatatlan nevezetességévé válhatna az intézmény.

Az új arculathoz véleménye szerint nem elég a szakmai közönséget érdeklő programok helyett egyszerűen a népszerűségre, közérthetőségre és interaktivitásra helyezni a hangsúlyt, hanem át kell alakítani a múzeum egészét. A Szépművészeti jelenleg ugyanis a XIX. században kialakított struktúrában működik, amely szerint a múzeum a kultúra szentélye, ahol nincs helye olyasmiknek, mint étterem, ajándékbolt és a kiállításokhoz csak lazán kapcsolódó programok.

#alt# Mivel a múzeum épülete már csak műemlékvédelmi okokból sem alkalmas az új funkciók kialakítására, Baán a felszín alatt terjeszkedne. Tervei szerint a Szépművészeti és a Hősök tere díszburkolata közti területen alakítanák ki azt a mintegy 5000 négyzetméteres teret, amely helyet adna egy 1200 négyzetméteres, klimatizált kiállítótérnek, információs központnak, művészeti boltnak, előadóteremnek és gyermekfoglalkoztatónak.

Ezzel a megoldással elkerülhető lenne az is, hogy a népszerű kiállításokra érkező közönségnek az utcán kelljen várakoznia, mint az a Monet esetében történt.

Baán az Indexnek hangsúlyozta, az új részekre semmiképpen sem historizáló stílus, hanem inkább modern építészeti megoldások lennének a jellemzőek, a "közízlést ismerve" azonban valószínűnek tartja, hogy ezt csak a föld alatt merik meglépni. Vagyis kevés esélyt lát egy budapesti üvegpiramisra vagy hasonlóra..

Az antik olcsóbb

A hárommilliárdos beruházást a tervek szerint öt éven belül megvalósítanák, magánberuházó bevonásával. A kazamatát aztán az állam hosszú távú konstrukcióban visszabérelné. Jelenleg a terv már nem csak Baán víziója, elkészült ugyanis a megvalósíthatósági tanulmány. A pályázatot pedig előreláthatólag valamikor 2006-ban írnák ki, amihez azonban még számos engedély beszerzése szükséges.

Az új igazgató legalább évi egy nagy értékű műtárgy vásárlását is tervezi. Elsősorban egyiptomi, antik tárgyak, vagy régi mesterek alkotásaira lehet számítani, tudtuk meg, mivel a jelentős impresszionista vagy modern művészek alkotásai megfizethetetlenek a múzeum számára. Míg például egy-egy igazán fontos antik darabhoz hozzá lehet jutni akár 100 ezer dolláros nagyságrendben, addig egy nagy név az impresszionista vagy a klasszikus modern korszakból már a több millió dolláros értékkategóriában indul.

Pénz, gyerekek, deviancia

Baán folytatná a sikerkiállításokat, igaz ehhez összesen két előkészített, fontos tárlatot örökölt elődjétől, miközben a nemzetközi gyakorlat szerint egy jelentős kiállítást általában hároméves szervezés előz meg. Mindazonáltal a Szépművészeti 100 éves születésnapjára valamilyen exkluzív kiállítást tervez, de a művészek nevét egyelőre nem akarta elárulni.

Annyi már most biztos, hogy 2005 nyarán a világ legnagyobb, Dürer közreműködésével készült fametszetet láthatja a közönség, 2006-ban pedig Zsigmond király és császár korának művészetét mutatják be, a világ közel száz múzeumából kölcsönzött tárgyakkal, egy, Luxemburg állam támogatásával megvalósuló kiállításon. Szó van még olyan kiállításokról a 2007-2008-as időszakban, amelyek a gyermek, pénz és vagyon, továbbá a devianciák kultúrtörténeti áttekintése témaköröket járnák körül.

A Szépművészeti tervei nem valósíthatóak meg csupán állami forrásokból, ezért a múzeum mecénások, támogatók részvételére számít. Baán nem tartja lehetetlennek a magántőke bevonását, hiszen erre rengeteg példa van a világon, adott hangot optimizmusának a főigazgató.