Rózsaszín álmok Budapesten

2005.08.23. 14:28
Még nem zárult le a Bojár Iván András nevével fémjelzett Szeretem Budapestet mozgalom pályázata, Önök azonban már most megtudhatják, kik és hogyan szeretnék átalakítani a fővárost.
Építészeti nagyágyúk és kísérletező fiatalok is indulnak a Szeresd Budapestet! építészeti és városszépítési pályázaton. A vállalkozó kedv meglepő, hiszen a Szeretem Budapestet mozgalom kezdeményezése nem ígéri a nyertes munkák megvalósítását, igaz a széles nyilvánossághoz juttatnák el a komoly, formabontó vagy játékos terveket. Bár a város színesítését, élhetőbbé tételét célzó munkák legfeljebb ötleteket adhatnak Budapest vezetőinek, úgy tudjuk, lelkes amatőrök mellett hivatásosok is munkába lendültek.

Antipláza

Skardelli György, a szakma és a nép körében is népszerű Aréna tervezője a Hyde park és egy antipláza keverékével vinne új színt a városba. Mivel a pályázat még nem zárult le, csak nagy vonalakban ismerhettük meg a "nem hagyományos épület" tervét, amely meglepő módon a "túlpolitizált hangulat" oldószereként működne.

A titokzatos épület megjelenésével akár jelkép is lehetne, vélte Skardelli. A terv lényege mégis inkább a funkcióban rejlik: az építész új közösségi tér létrehozásával a politikailag megosztott társadalomban "másfajta gondolkodásra" ösztönözné az embereket.

Skardelli, aki örült, hogy a pályázattal nyilvánosságot kapnak a "rózsaszín álmok" is, nem fél hogy ötletét ellopják, mivel az annyira markáns, hogy bizonyítható lenne eredete. "Ha ilyesmi mégis megtörténne, akkor bármi megtörténhet" - búcsúzott egy szebb jövőben bízva az építész.

Épületek helyett

Budapestről nem az új, markáns épületek hiányoznak, vélte Gyüre Zoltán, aki Visegrád városközpontjának tervével nyert első díjat egy pályázaton. A fiatal építész szerint a főváros látképével nincs semmi baj, megvannak a landmark típusú pontok is, viszont az egész, összességében nincs kihasználva. A város terei nem élhetőek, az utcák nem csábítják sétára a lakókat és látogatókat, noha Budapest építészete miatt ez lehetne a város egyik attrakciója.

Éppen ezért Gyüre Zoltán szellemes térbútorok tervezésének, a városképet meghatározó burkolat kidolgozásának, leginkább pedig az aluljárók átalakításának gondolatával foglalkozik. Szerinte ez utóbbiaknak nem kellene feltétlenül lélektelen közlekedési zónának vagy cyberpunkfilm-díszletnek lenniük. Megfelelő tervezéssel élő, izgalmas terekké alakíthatnák az aluljárókat, amik találkozóhelyként, kulturális helyszínként dobnák fel a város hangulatát.

Romkocsmák városa

Úgy tűnik, a fiatal építészek tapasztalata, hogy Budapestet nem biztos, hogy új épületekkel kell élhetővé tenni. Somlai-Fischer Ádám, aki a legutóbbi építészeti biennálé egyik kiállítójaként is ismerhető, a város identitásának megteremtését tűzte ki célul. Koncepciója szerint főleg nem a turisták, hanem az itt lakók számára kell karakteressé tenni a város arculatát. Ez később ugyanis már természetesen alakít ki külföldiek által is értelmezhető képet.

Bár konkrétumokat nem árult el, mondván, hogy terveik egyelőre kidolgozás alatt állnak, ráadásul még nem is biztos, hogy azokat be is küldik, két példát olvasóink orientációja végett megemlített. Szerinte az utóbbi időben az olyanok tettek sokat Budapest sajátos hangulatának kialakításáért, mint a Rudas fürdőben tartott egykori Cinetrip partik, és a jelenleg végnapjait élő romkocsma-hálózat.

Terveik lényege egyébként, hogy a mediális és fizikai valóság ötvözésével interaktív, közösségteremtő helyeket hozzanak létre.

Politikai elkötelezettség?

Még az ötletgyűjtés fázisában van a progresszív, Felvonulás téri ING székházat tervező Erick van Egeraat iroda csapata. Z. Halmágyi Judit a pályázat vonzerejének a kötöttségek nélküli kreativitást említette, konkrétan viszont egyelőre annyit tudott mondani: az iroda minden munkatársától várnak ötleteket, amit aztán együtt dolgoznak majd ki.

Mészáros Ábelt, a MEMO csoport tagját viszont inkább elbizonytalanította a pályázat. Bár a kiírást jó ötletnek tartotta, zavarónak nevezte, hogy jelenleg 3-4 hasonló pályázatot indítottak, nem egy ráadásul politikai csoportokhoz köthető. Az európai kulturális főváros-projektben is résztvevő építészek azonban elképzelhetőnek tartják, hogy mégis indulnak, mégpedig az említett terv általuk kidolgozott elemével.

A szakmai zsűri tagjai
Fazakas György, F. Kovács Attila, Kapy Jenő, Pazár Béla, Czigány Tamás