Fábián, Sebestyén
-12 °C
-3 °C

A magyar sex&drugs&rock'n'roll hiteles története

2002.11.21. 09:02
A Sziget fesztivál tíz évét bemutató könyv a jelen bulizóinak és a jövő buli-kutatóinak. Történeti és hangulati áttekintés zenéről, szervezésről, egy álom végéről és egy másik kezdetéről.
Bár témánk a Sziget fesztivál tíz évét összefoglaló könyv, kezdjük távolabbról. Húszéves korom nagy kalandja jut eszembe, amikor a rendszerváltás utáni, idealista korhangulat hatása alatt néhányan elhatároztuk, hogy befejezzük Kőrösi Csoma, a XIX. századi világutazó terveit, és átgyaloglunk Indiából Tibetbe, nem zavartatva magunkat a tényektől, hogy még sosem jártunk Európán túl, nincs pénzünk, a Himaláját pedig csak kalandregényekből ismerjük. Bár a helyszínen kiderült, hogy a tervezett vidéket háborús konfliktus miatt még megközelíteni sem lehet, mi befejeztük az utat másképp, úgy ahogy a lelkesedésünktől meggyőzött szponzoroknak vállaltuk, igaz őket később egyáltalán nem érdekelte a dolog.

Az ártatlanság kora
Hogy jön ez ide? Azóta sem tudok elfogulatlanul beszélni naivitástól turbózott kalandunkról, és gondoltam, így lehet a Szigettel az alapítókat és a kezdeteket ismerő szerző, Jávorszky Béla Szilárd is. A politikai és pénzügyi realitásokat figyelmen kívül hagyó utazás terve nem volt elszáltabb a magánlakásba kommunaként beköltöző baráti társaságétól, akik egyhetes rockzenei fesztivált akartak szervezni, pénz, segítők és háttércsapat nélkül.

Hogy ez sikerült, sőt, hogy az "egy hét együttlét" évtizedes múltú mega-rendezvénnyé vált, tulajdonképpen a paratudományok vizsgálódási körébe tartozik. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a műkedvelő szervezőgárdának az újtól, a szabadságtól és az alulról jövő kezdeményezésektől idegenkedő magyar társadalom viszonyai közt kellett megvalósítania terveit.

Az alaphelyzetből következően - negatív vagy pozitív érzelmektől - de jellemzően túlfűtött sajtóbeszámolók után kellemes meglepetésként ért, hogy a Nagy Sziget Könyv komolyan veszi célkitűzését, és valóban történeti áttekintés kíván lenni. Bár a szerző érezhetően szimpatizál a fesztivállal, mégsem egy szimpla sikersztori bontakozik ki az interjúkra, dokumentumokra és korabeli cikkrészletekre támaszkodó könyvből.

Nem volt könnyű talpon maradni
Szó van persze koncertekről, sztárokról, hangulatról, de a könyv összességében mégis inkább egy civil szerveződés tíz évéről szól, amelyet tekinthetünk akár a rendszerváltás utáni Magyarország sajátos lenyomatának is. A Nagy Sziget Könyvből végigkísérhető a növekedéssel, gazdagodással, de ideológiaváltással és elüzletiesedéssel is együtt járó folyamat, amely az 1993-as, vicces nevű Diákszigettől, és a 94-es, közel 19 milliós veszteséget produkáló, nosztalgikus Eurowoodstocktól indult, és lett a karszalag bevezetése, Tarlós homofób kirohanásai, a Pepsivé keresztelés, a techno megjelenése és az alapító baráti társaság felbomlása közepette szigorú üzleti szerveződés.

A szponzorerőben azonban egyre nagyobb helyet kapott a rétegkultúra, és széles nyilvánosságot a civil szervezetek. Az, hogy legutóbb már a hivatalban lévő miniszterelnök is körbemosolyogott a hajdan drogos-szigetként emlegetett rendezvényen, kétségkívül jelzi, a Sziget végül beágyazódott a magyar közgondolkozásba, részünkké lett, foglalkozni kell vele.

Amellett, hogy a Nagy Sziget Könyv dokumentumként szolgál majd az utókor számára, képanyaga pedig az apukákká és anyukákká váló bulizók ellen valló kompromittáló bizonyíték lesz, még élvezetes olvasmány is. Megszólalnak benne az alapítók, a szervezők, a fellépők, a biztonsági őr, a detoxikáló- sátor ügyeletese, és az újságírók, akik tíz éven keresztül osztották az észt szabadságról, elidegenedésről, lázadásról és manipulációról, meg kicsit a zenéről. Ja, és az alcím, "10 év hév", különösen jó.

Jávorszky Béla Szilárd - Nagy Sziget Könyv (10 év hév)
Crossroads Records 2002

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.