Aranyos állatokból hátborzongató szobrok

Még nem is megy a mozikban a belek, nemi szervek és pszichés eltévelyedések miatt felkavaró magyar film, a Taxidermia, de egyesekből máris indulatokat váltott ki. A Mammut mozi közönségét Pálfi György filmszemle-fődíjas alkotásának promóciós anyaga, pontosabban egy, a filmhez készült installáció háborította fel annyira, hogy azt hamarosan elszállítják a moziból. Az objektum egy csocsóasztal, amelyben a piros bábuk helyett kitömött mókusokat, a kékek helyett pedig hörcsögöket szúrtak a forgatható pálcikákra. Hogy a bornírt alkotás ilyen hatással volt a plázázókra, tulajdonképpen siker.

A csocsóasztal a film szerint ugyanis a háromgenerációs családtörténet legfiatalabb tagjának az alkotása. A preparátormester morbid és végletekig cinikus preparátumszobrok készítésében teljesedik ki, amelyek népszerű művésszé teszik őt a történetben, miközben a mozi előcsarnokában is hatással vannak a nézőre.

A preparátor a zárójelenetben egyébként nagy kiállításon mutatja be a mókusok és hörcsögök mellett még egy sor aranyos állatkát átértelmező alkotásait.

Kisállatcsocsó

Bár a kiállítás a film végleges változatába nem került be, a rajongók vagy szörnyülködni vágyó állatvédők egy rövid ideig még megtekinthetik a csocsót a Mammutban, a Művész moziban pedig az óriási labdákká tömött szarvas-, vaddisznó- és tehénfejeket. Ugyanitt állítottak ki egy háton fekvő disznót, amelynek hasából hurkák törnek elő.

A perverz preparátor alkotásai egyébként nem teljesen fiktívek. A kedves állatokat valóban egy képzőművész készítette (ki), aki interjúnk alatt úgy tűnt, csak annyiban hasonlít a halálban az öröklétet kereső, életidegen figurához, hogy hasonló tematikájú szobrokon dolgozik.

"Állati húsból varrtam emberi arcokat, és testrészeket. Ezeket a formalinos akváriumban úszó tárgyakat többfelé is kiállították, például a Műcsarnokban. Az egyik kiállításomat láthatta Pálfi, ez alapján keresett meg" - mesélte a fiatal alkotó, Szöllősi Géza.

A képzőművész a filmhez elkészítette a preparátor kiállításának teljes anyagát, például egy tehéntőgy csecsbimbói közt bujkáló nyest szobrát, lófejből készített sakkfigurákat, vagy a Kishercegből ismerős nyitott kígyót, amelynek hasában azonban nem elefánt, hanem kismalac kucorgott.

Szöllősi egyébként műalkotásnak tekinti a tizenkét tárgyat. "Ez nem alkalmazott művészet volt, ezek műalkotások. Pálfinak annyi volt a megkötése, hogy állatból készüljenek, és kortárs kiállítás legyen" - definiálta a munkákat a képzőművész, aki egyébként ezekkel az alkotásokkal diplomázott az Iparművészeti egyetemen.

"Eleinte a grafikai tervezésre kértük fel Szöllősit, hogy a Taxidermia előkészületeinél prezentálhassuk, milyen filmet akarunk" - emlékezett vissza az együttműködés kezdeteire a rendező. Pálfi úgy látta, "az anyag olyan erős lett, hogy bevettük a stábba, a díszlettervező mellé".

Az erős anyagra én is kíváncsi voltam, úgyhogy elmentem a Mammutba, ahol hétfő este feldühödött állatvédők helyett csak egy kimért biztonsági őrt tudtam megszólaltatni. Az őr szerint sokan akarnak játszani a kisállatcsocsóval, pedig az tilos. De vannak, akiket megrémít a látvány. "Maga szerint nem morbid?" - kérdezte váratlanul. "Egy ilyenért megöltek húsz kisállatot" - mondta csendesen. A művészetről vallott, liberális nézeteim ellenére meghatódtam, úgyhogy következzenek újra a tények.

Kínzóeszközök

Szöllősi Géza nem csak a furcsa szobrokat készítette a filmszemlén látványdíjjal is kitüntetett Taxidermiához, hanem a fájdalmasan realisztikus önpreparáló szerkezetet, és a szocialista evőversenyeken feltűnő evőedző gépet, de az ő munkái a filmben feltűnő plakátok, feliratok is.

Az életidegenséget sugárzó, precíz alkotások közül végül azonban nem mindegyik tűnik fel a film végleges változatában. Az állatból készült szobrokat felvillantó kiállítás-jelenetet dramaturgiai okokból kivágták, mondta Pálfi György.

És bár a művész panaszkodott, hogy a Taxidermia számára készített alkotásait eddig szakmai helyen sem sikerült bemutatni, munkája nem volt hiábavaló. Szász János rendező ugyanis Szöllősit kérte fel, hogy a Csáth Géza-novellákból forgatott, új filmjéhez készítsen orvosi eszközöket.

"Az elmebeteg nő naplója munkacímű filmben nem létező gyógyító-, kínzó és mérőeszközöket kell készítenem. Kényszerzubbonyt, furcsa orvosi eszközöket terveztem, olyanokat, ami egy múlt századi elmegyógyintézetben megjelenhetnek" - mondta Szöllősi, biztosítva minket arról, hogy legújabb munkáihoz már nem használt fel egyetlen mókuskát, menyétecskét és vaddisznócskát sem.