Miklós
-7 °C
2 °C

Az orális szexet díjazzák a brit kritikusok

2003.10.29. 09:45
Egy érzékletes ábrázolás és két fel­fújható szexbábu felláció közben az idei Turner-díj két esélyese. A kortárs brit művészetet értékelő díj ismét bizonyította, hogy rászolgált a hírnevére, mely szerint a világ egyik legellentmondásosabb elismerése.
A meghökkentő "műremeket" egy testvérpár, Jake és Dinos Chapman állította ki a 20 ezer dolláros díj reményében. Az alkotók szilárd meggyőződéssel vallják: semmi sem arathat olyan sikert, mint a túlzás. A négy legígéretesebb pályaművet felvonultató sajtóbemutatón a BritArt fenegyerekeinek sikerült minden figyelmet Death (Halál) című alkotásukra irányítani, amely a katalógus tárgyilagos meghatározatása szerint "két felfújható szexbábu életnagyságú öntött bronzszobra felláció közben".

A fotóriportereket ugyancsak megizzasztotta a feladat, hogy ízléses szögből tudják fényképezni a londoni Tate galériában látható sztáralkotást. A bemutatott tárgyak félreérthetetlen jellege miatt egyébként a galéria ezúttal nemcsak a kiállítóteremben, de a világhálón is felhívja a figyelmet: "16 éven aluliaknak nem ajánlott!".

A Chapman-fivérek nem akarták a véletlenre bízni a diadalt: elképesztő mesterműveik közül bemutattak egy kukacok, csigák, pókok és patkányok rágta, bomló holttesteket ábrázoló szobrot és kiállították a spanyol mester, Francisco de Goya rézkarcainak több groteszk átdolgozását.

A várható nyertesekre tett fogadásokban és a bizarr fortélyok versenyében szorosan a második helyen áll a transzvesztita keramikus, Grayson Perry, akinek vázáin az ízléses festés valóban megdöbbentő témákkal párosul: szexjelenetek, gyerekek megerőszakolása és halál. Felkavaró példaként említette a tárlatról beszámoló Reuters brit hírügynökség "A megtaláltuk a gyereked testét, 2000" címet viselő vázát.

A harmadik helyen kiemelt Willie Doherty videoművész az észak-írországi szektás szörnyűségeket keltette életre Re-Run (Repríz) című szüleményével, amelyben egy férfi látható két különböző képen, amint átrohan a Craigavon hídon a mélyen megosztott Londonderry városában. Az egyik felvételen hátulról, a másikon elölről tűnik fel.

A negyedik döntős Anya Gallacio ugyan számos alkotást állított ki, többségük azonban valószínűleg nem éri meg a december 7-i díjkiosztást: megrohadnak vagy elhervadnak. Valószínűleg ilyen sorsra jutnak az öntött bronz almafára aggatott friss almák vagy az üveglap mögött elhelyezett több ezer skarlátvörös gerbera.

Ez művészet?

A Turner-díj mindig felszítja az "Ez művészet?" indulatos vitát a britek között - és a tárlatot befogadó Tate galéria el van ragadtatva.

Stephen Deuchar, a galéria igazgatója fontosnak tartja, hogy mindenki beszéljen a művészetről. "Néha kétségtelenül azt szeretnénk, ha a sajtó kevésbé szenzációhajhász módon tálalná a látottakat és arra összpontosítana, amit a művész mondani próbál" - tette hozzá.

A Turner-díjat 1983-ban 10 ezer fonttal alapította a Tate új művészetet felkaroló csoportja, hogy felélénkítse a nyilvános vitát a kortárs brit művészetről. Az összeget a Channel 4 tévé duplázta meg 1991-ben, amikor átvállalta az elismerés anyagi pártfogását.

Az utóbbi évek legszokatlanabb pályaművei között szerepelt egy szennyes ágy, egy pácolt birka és egy elefánttrágyából készített Szűz Mária festmény is. A tavalyi év győztese, Keith Tyson a Kentucky Fried Chicken gyorsétterem menüjében felsorolt ételek ólomból öntött változataival lepte meg a közönséget.