Jókai Mór-regényben Bruce Willis

„Én vagyok, aki elkövettem a szentségtörést” – mutatkozott be a József Attila Színházban tartott sajtótájékoztatón Nógrádi Gergely, a Klasszikusok újramesélve című sorozat írója. A szerző keze alatt Az arany ember, A kőszívű ember fiai és az Egri csillagok több száz oldallal rövidült, így a három könyv összesen alig hosszabb, mint Gárdonyi eredetije.

Nógrádi nem véletlen indított védekezéssel. Ahhoz képest, hogy most nagy magyar írók műveit variálta át, korábban Vujity Tvrtkónak és Albert Györgyinek bértolnokoskodott, és a Blikktől a Hot!-ig szinte az összes hazai bulvárlapnak dolgozott. Meg azt is bevallja, hogy Az arany embert 37 évesen, azaz idén olvasta végig először.

A gyerekek pár oldal után elakadnak Jókain

Nem lehet, hogy a klasszikusok remake-elése helyett inkább egy izgalmas magyar ifjúsági regényt kellett volna írni?, kérdeztük először már négyszemközt az írót. „Itt az a cél, hogy a klasszikusok felé vigyük az ifjúságot – védekezett. - Ebben a három regényben rengeteg olyan dolog van, ami ciki, ha nélküle nőnek fel a gyerekek.”

„Fontos, hogy a gyerekeknek átjöjjön a Kőszívű ember fiai is: hogy hogyan menti meg Baradlay Ödön Leonint – hozott egy példát. - Amikor jönnek a farkasok, és Leoninnek leakad a korcsolyája, Ödönnek Bruce Willisnek kell lennie. De ez Jókaitól nem jön át. Az eredeti egy Minimax után nem veszi fel egy mai gyerek ritmusát. Mi ezért úgy meséljük újra, hogy Jókai maradjon, de egy élvezhető, izgalmas regény váljon belőle.”

A Jókai-regényekben nem tetszettek a szervezőknek az idegen szavak, a bonyolult mondatszerkezetek és az archaikus nyelvezet. Egy kazincbacikai könyvtárosnőt is meghívtak, aki aggódva mesélte: „a diákok már csak a nyolcoldalas összefoglalókat kérik, meg az elemzéseket, de ezek pár hónap után kiszállnak a fejükből.”

Külföldön ez működik

„Gyerekkoromban rövidített változatban olvastam az olyan külföldi klasszikusokat, mint a Robinson Crusoe, a Don Quijote, a Moby Dick, a Gulliver, de magyar klasszikusokból ilyen kiadványok csak elvétve készültek” – közelített a piaci rés felől az ötletgazda, Nógrádi Gergely apja, aki a Gyerekrablás a palánk utcában szerzője, és a Sose halunk meg mellett a Hyppolit és a Meseautó remake-jének forgatókönyvírója.

„Hogy Jókai mit szólna most ehhez? – tette fel aztán magának a kérdést Nógrádi Gábor. – Az író hetvenedik születésnapjára egy kiadó megbízta Bródy Sándort, hogy dolgozza át Az arany embert az akkori serdülő ifjúság számára. Ez el is készült Rózsák szigete címmel, és Jókai elfogadta. A kor is elfogadta, és hatalmas siker lett.”

Esterházy nem vállalta

„Eredetileg a legnagyobb magyar írók dolgozták volna át a klasszikusokat. Felkértem Esterházy Pétert is, de nem vállalta – mondta még az ötletgazda, és később hozzátette. - Óriási az ellenszél, a magyar értelmiség azt sem fogadja el, hogy Beethovent átírják popritmusban. De ha nem alkalmazkodunk a kevésbé hozzáértő emberek igényeihez, akkor megfosztjuk őket a klasszikusoktól, és diktatórikus értelmiségiek vagyunk, akik kisajátítják a tudást."

Hogy a fogadtatás ellentmondásos lesz, azt az is jelzi, hogy a könyvsorozat honlapján már a megjelenés előtt támadták a készítőket: „Ismét alakult egy gátlástalanul mocskos üzleti vállalkozás, ami nagymértékben hozzájárul a kultúra és az emberi értékek elsivárosításához” – írt be valaki a vendégkönyvbe.

Az ellenségek mellett azért néhány jónevű támogatót is szereztek, Vizi E. Szilveszter, Vitray Tamás és Békés Pál, a Nagy könyv ötletgazdája és a Kétbalkezes varázsló szerzője is írt ajánlást a könyvsorozathoz. Minőségbiztosításnak pedig ott a könyvek lektora, Tarján Tamás irodalomtörténész.

A terjesztők sem szimpatizálnak

Miután ellenállásba ütköztek, állami támogatást nem kértek a népnevelő projekthez, ehelyett egy bank támogatja őket. A készítők elmondása szerint a terjesztők is keveset vettek át a könyvekből, mivel inkább a teljes műveket akarják eladni, és nem is szimpatizálnak a kezdeményezéssel. Sokan kifogásolják azt is, hogy a borítókról nem derül ki, hogy ezek nem az eredeti művek.

Filmet forgatnak majd a könyvek alapján?, kérdeztük még. „Ezekből lehetne, mert dramaturgiailag tökéletesen áll a váz, megtisztítottuk a tárgyat. Mi mondjuk nem tervezzük, de ha van egy okos producer, rácsap. Az Egri csillagok-remake most már nagyon aktuális, mert Várkonyié elavult” – válaszolta Nógrádi Gábor. Ezt különben Sas Tamás már betervezte.

Egy klasszikus-remake már elkelt

A három újradolgozott klasszikust egyelőre ötezres példányszámban dobják piacra. Ha az elképzelés bejön, további nagyokat dolgoznak át, összesen harmincat. A magyarok közül Móra Aranykoporsója, Mikszáth Fekete városa, a Ludas Matyi és a Csongor és Tünde szerepel a tervekben, de a külföldiek is sorra kerülnek, például a Twist Olivér, A dzsungel könyve, a Notre Dame-i toronyőr, vagy a Biblia.

Az a könyv, amit a sorozatból ajándékba kaptunk, mindenesetre már elkelt. Egy kollégánk csapott le rá, akinek a tizenhárom éves lánya A kőszívű ember fiaiból két hónap alatt minden szülői zsarolás ellenére is csak hatvan oldalt bírt elolvasni.