Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Klassz cikkek
Nem a kereszténység jutott eszembe a széles fakeretbe foglalt lcd-képernyő láttán, hanem a Szárnyas fejvadász posztapokaliptikus világa. A képernyőn Szent Ferenc lassított mozdulatokkal magot szórt néhány galambnak, amik azonban olyan testetlenül topogtak a térben, mintha valójában egy Szent Ferenccel párhuzamos dimenzióban tartózkodnának. A loopolt mozdulatok végtelenjébe zárt szent is csak víziónak tűnt az elködlő tájban.
A furcsa alkotásból áradó idő- és térnélküliség másodpercek alatt rántott át a képzőművészeti vásárból 2019 Los Angelesébe, ahol az androidgyártó Tyrell irodájának falán vibrálnak a high-tech műalkotások, miközben a göthös Tyrell egy replikáns tökéletes formáját vizsgálgatja a mérges gázoktól sárga fényben.
A művész, Mátrai Erik nevét hónapokra összekötöttem magamban a high-tech, a keleti mantrák és a pszichedélia keverékével, míg végül maga az alkotó döntötte romba elképzeléseimet.
Csúcstechnológia
"A moszkvai Tretyakov képtárban látott ikonok inspiráltak, hogy én is elkezdjek ilyenekkel foglalkozni" - mondta a vékony, kapucnis pulcsis srác, és két másik képére mutatott. A szintén inkább középkori ikonnak, mint videómunkának tűnő alkotás egyikén a bizonytalan körvonalú Krisztus keresztet cipel a víziószerű térben, a másikon pedig vízen jár.
"Akkor határoztam el, hogy egyszer majd elkészítem Krisztus passióját. Tudtam, hogy tök jó lenne ezzel a technikával csinálni, csak hát az nagy lóvét igényel" - nézett hosszan a vibráló képernyőbe a művész.
"De miért éppen Jézus?" - feszegetettem, amire meglepő módon egyáltalán nem művészeti vagy filozófiai választ kaptam. "Gyakorló katolikus vagyok. Most éppen a húsvét előtti negyvennapos böjtöt tartom, és imádkozom is minden nap" - mondta olyan hanyagul, mintha mindennapos lenne a katolicizmus és a progresszív művészet kapcsolata. Mivel nem az, hebegve kérdeztem, hogyan jutott eszébe a kereszténységről éppen az lcd-képernyő.
Fotók: Barakonyi Szabolcs
"Ha 300-ban lett volna videókamera, ők is azt használják. A középkorban az olajfesték volt a legfejlettebb technika, most a hd-kamera. A művész kezébe a csúcstechnológia való."
"A következő munkád tehát hologram lesz?" - viccelődtem, de kiderült, hogy a hologram elavult, úgyhogy a művész inkább a hajlékony, fóliaszerű képernyőkre gerjed.
"Szeretek kütyükkel játszani. Soha nem lehet tudni, hogy Szent Ferenc indítja be az ember agyát, vagy a legújabb minimonitor" - terjesztette ki az inspiráció forrását az égitől a technikai dimenziók felé.
Reinkarnáció
Bár az olajfesték és a hd-kamera közti időben köztudottan sok minden történt, az a tendencia keveset változott, hogy a hívők időnként hevesen reagálnak a Jézus életét feldolgozó műalkotásokra. Főképp akkor, ha a megszokottól eltérő módon nyúlnak a témához. Márpedig az egyes stációkba loopolt Krisztus buddhista áthallásokkal is bíró munkája nem nevezhető kanonizált formának.
Mátrai Erik azonban nem tart az inkvizíciótól, mert mint mondja, alkotásai követik az ikonográfia szabályait. A filmek redukált vizuális jegyei segítik, hogy a témára koncentráljunk, hogy a hívő elmerülhessen az eseményben. Ezzel pedig valóban nem lehet vitatkozni, a képek meditatív potenciálja tényleg akkora, hogy ennek alapján felkerülhet a tiltott pszichedelikus szerek listájára is.
Taxistévé Jézus mögött
A hatáshoz nem férhet kétség, ugyanis a neves kortárs magyar festők árain kapható videóikonok, a Krisztus színeváltozása, az Angyali üdvözlet és a Szt. Ferenc prédikál a madaraknak mindhárom példányát eladták, felerészben magyar, felerészben külföldi gyűjtőknek.
A most elkészült, 14 darabos Keresztútból pedig két sorozatot vásárolt egy olasz gyűjtő, és ezekből hamarosan kiállítást szervez Rómában. A képzőművészt menedzselő Acb Galéria vezetője, Szoboszlai János kiemelte, az érdeklődés akkora, hogy a kiállítást közvetlen húsvét után nyitják meg a Ss.Bartolomeo dei Bergamaschi templomban.
Mivel azért igyekeztem megmaradni a humanista műélvezet talaján, áhítat helyett a technikai háttérre koncentráltam. A művek motorja a százezer forintos értékben kapható digitális képkeret, derült fény a profán részletekre, amikor Mátrai leakasztotta az egyik képet. Sőt, a régebbi típusokat a kicsi, taxistévé néven ismert szerkezet hajtja.
A felvételeket a művész greenboxban készítette. Minden szereplőt és a háttereket is külön vették fel, majd ezek összemontírozása vezetett a finom, lebegő, áttetsző képekhez. Innen erdeztethetőek a középkori festészetre utaló, aránybeli eltérések is.
A szereplőket Mátrai a barátai közül válogatta, Veronika szerepében a felesége látható, ő maga pedig Cirénei Simonként veszi át a keresztet újra meg újra Krisztustól, a távol-keleti vallásokat idéző módon, örökké tartó körforgásban.
Disco Venus
Amikor már azt hittem, hogy több meglepetés nem érhet, óvatlanul a művész további munkái iránt érdeklődtem. Keresztelő Szent János vagy II. János Pál helyett Mátrait azonban Vénusz témája izgatja még. Legutóbb a Disco Venus című videómunkával állt elő, amelyben Boticelli Vénusza táncol sejtelmes fények közt, elektronikus zenére.