Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Extrém épület engedély nélkül

2005.11.10. 14:04
Ybl Miklós még decens klasszicista épületet tervezett a Vár oldalába, Kerényi József a háborúban lebombázott épületet azonban nem újjáépítette, hanem újraértelmezte. Üvegből készült falak, beton és semmiben lógó ablakok miatt egyelőre kérdéses, hogy maradhatnak-e az építési tervektől eltérő módosítások. Az Építészfórum és az Index az üvegfalak és a bürokrácia útvesztőiben.

Vitákat kavart építészkörökben és a hivatalokban egyaránt az a szokatlan épületrekonstrukció, amely Ybl Miklós 1871-es villáját úgy építette újra, hogy láttán az eredeti mester valószínűleg csuklórohamot kapott volna.

A Várhegy keleti oldalán, a háború után lebontott épület helyén emelt eklektikus villa néhány fala ugyanis üvegből készült, a téglafalakat koridegen betonnal helyettesítették, vakolat helyett pedig kőborítást alkalmaztak. Kerényi József Kossuth- és Ybl-díjas építész munkája nem öncélú extrémitás, hanem valójában azt a Budapesten aktuális kérdést feszegeti, hogy mit is jelent az újjáépítés

A vélemények megoszlanak, amit egyébként az is jelez, hogy az építési engedélyt nem az üvegfalas, hanem a konvencionális, átlátszatlan verzióra adták meg. Annak ellenére is, hogy az építész már kezdetben is extravagáns épületet tervezett, amelyet különböző tervtanácsok, például a Fővárosi Tervtanács is elfogadott. A beruházó Budapanoráma Kft. szempontjából kellemetlen, hogy ezen tanácsok csak véleményeznek, amit aztán nem kötelező elfogadni.


Klikk a képre!

Az építtető egyébként nem tervez illegális akciót. A jelenleg látható, félkész épület "mintafelület", amellyel a hamarosan helyszíni szemlét tartó Műemléki tervtanácsot szeretnék meggyőzni arról, hogy ami épül, az nem az értékek sárba tiprása, hanem elfogadható újraértelmezés.

Üvegtrükk

Az újraértelmezés persze meglephet néhányakat, hiszen bár az építész az eredeti tervek alapján dolgozott, de vasbeton vázat használt, a homlokzati felületeket az eredeti vakolat helyett az egyébként nem koridegen kőburkolattal helyettesítette. A konzervatívabb ízlésűek haragját azonban nyilván az üvegfal váltja ki, amely egy részen szabad betekintést enged a belső terekbe.

A keleti épületrész külső falait kétrétegű üvegszerkezettel helyettesítették, ami nagyjából kiadja az eredeti falvastagságot. Ebben az üvegfelületben függnek a kőkeretes ablakok, mintha posztmodern formai idézetek lennének.

Transzcendens élmény

Az átlátszó falú, klasszicista jegyeket mutató eklektikus épület annyira abszurd, hogy az ész nem talál fogást rajta, úgyhogy az ember legszívesebben cidrizve térdre borulna, mint egy beszélő, égő csipkebokor előtt, váltott ki a látvány mély érzéseket az Építészfórum kritikusából.

Kétségbeesve keressük a párhuzamokat, eszünkbe jut Montecassino bencés kolostora, amit az amerikaiak állítólag vasbetonból építettek újjá, mert a háború hevében kénytelenek voltak lebombázni. Halvány emlékképeink vannak még olyan isten háta mögötti helyekről, ahol nincsen építési hatóság, és a spontán kreativitás lazán keveri az stílusokat és technológiákat.

Ez az épület ellenkezik sok mindennel, amit a műemlékekkel kapcsolatos helyénvaló építészeti magatartásról tanítanak a felsőoktatási intézményekben: nem tartja tiszteletben forma, anyag, technológia és kor egységét. Az íratlan szabályok szerint újraépíteni valami régit, vagy vasbetont történelmi burkolattal álcázni egyaránt hazugság.

De kit érdekelnek az akadémikus szabályok? A kő és az üveg kontrasztjában, az éles vonalakban van valami tagadhatatlanul elegáns, a klasszicista arányok nyugalma igenis kellemes, a világhírű dunai panorámát láttató üvegfelületért bármelyikünk odaadná a fél karját, érzékeltette lelkesültségét a kritikus.

Dominóelv

A hivatalokban impressziók helyett azonban a szabályokra és előírásokra támaszkodnak, így egyelőre nem biztos, hogy a bemutató jelleggel felhúzott épület ebben a szellemben épül tovább.

Kerényi József 1996-ban készült tervei ugyanis nem felelnek meg az I. kerület - egyébként két évvel később hozott - szabályozási tervében szereplő kitételnek, miszerint az eredeti épület anyagait kell használni. Bár a formabontó elképzelést támogatták különböző szakmai zsűrik, az engedélyező hatóságnak, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak (KÖH) ragaszkodnia kellett az önkormányzat előírásaihoz. Így a KÖH alá tartozó Műemléki Tervtanács a szabályozási tervre hivatkozva nem fogadta el a módosításokat.

A Budapanoráma Kft. a meggyőzés szándékával húzta fel az általuk tervezett, a XXI. századot a XIX.-be oltó épületet, hangsúlyozva, hogy jogkövető magatartást tanúsítanak, azaz ha az illetékeseket a három dimenziós változat sem győzi meg, lebontják a kreatív részeket, és eredeti formájában rekonstruálják az épületet.

A cég ügyvezetője, Sasvári Gabriella szerint azonban kérdéses, hogy mit is nevezünk eredetinek. Mert például tény, hogy az épületet a maga idejében vakolat fedte, de az is valószínű, hogy Ybl a megrendelő család váratlan elszegényedése miatt döntött az olcsó megoldás mellett. Egyébként valószínűleg az általa máshol is alkalmazott kőburkolatot választotta volna. Azt, amit a beruházó most is alkalmazna.

Az üvegfalat Sasvári a nemzetközi műemlékvédelmi elvekkel igazolta. Elmondása szerint a haladó építészek nem tartják jónak a replikaépítést, a múlt pontos újjáépítését. Javaslatuk szerint igenis jelezni kell, hogy ez már a jelenkor értelmezése.

Lázadó vagy szalonforradalmár?

A Budapanoráma bízik az elvek erejében, annak ellenére is, hogy nyomozásunk szerint nem lesz egyszerű elfogadtatni a tervet. Első lépésben a vissza-a-jövőbe-épületnek meg kell győznie a hamarosan helyszíni szemlét tartó Műemléki Tervtanácsot. Nekik ezután javasolniuk kell az I. kerületi önkormányzatnak, hogy változtassák meg az engedélyezési tervet. A javaslat után pedig az önkormányzati bürokrácia kanyargós útjai következnek, de ebbe már mi sem szívesen gondolunk bele.

A Bognár Botond tulajdonában lévő ház - övé a Budapanoráma Kft. - így vagy úgy, de valamilyen reprezentatív funkciót tölt majd be befejezése után, azaz 2007-től. A villában diplomáciai rezidenciát, éttermet vagy konferenciatermet alakítanának ki, tudtuk meg a beruházótól.

Ybl épülete mindenesetre elgondolkodtató városépítészeti tanulságokkal szolgál majd a városrészeket átépítő Budapest számára. Az ügy az Építészfórum kritikusa, Török Tamás szerint úgysem egyértelmű, mert "talán még az sem lehetetlen, hogy a polgárpukkasztó külső valójában nyárspolgári szívet takar. Szeretne valami merészet, de nem képes otthagyni a nosztalgia otthonos melegét?" Másrészről pedig joggal teszi fel a kérdést: "Mi értelme a történelmi részletképzés és díszítés hiteltelen, anakronisztikus lemásolásának?"

Az Index ennél kevésbé adja át magát a kétségeknek, és őszintén lelkesedik a bátor tervért.