Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMFöléaláöltöző 2.
További Ortográf Cirkusz cikkek
Na, alig győztem továbbítani szegény altheának (l. az előző posztot) a kioktató, nemegyszer lehülyéző leveleket. Úgy látszik, a szabadtéri sportok megszállottjai és professzionalistái elég pukkancs társaság. (Kérem, ne küldjenek egy rakás levelet, hogyaszongya, szabadtéri és outdoor, az nem ugyanaz.) Megkaptuk, azt is, hogy hülye, aki szakértelem nélkül szakterminusokon heherészik. Merthogy az aláöltöző vagy aláöltözet szakszó. Mármost althea, ugye, éppen a ruhakereskedők szakmaiságán élcelődött, de mindegy.
(Adalék a kereskedői szaktudáshoz, althea mesélt még P. gatyavásárlási kalandjairól: „P. bement egy sportruházati szakboltba, és egy bamba csávót megkért, hogy mutassa meg az aláöltözőt. Valami lyukacsos cucc volt. P. mondta, hogy neki olyan kell, ami melegít, és megkérdezte, hogy ez mire való. A csávó azt mondta, hogy elvezeti a nedvességet.
– Hova? A bokámba?
– Nem tudom. Megkérdezzem?”)
Kezdjük azzal, miért lehet „fennakadni” az aláöltöző, aláöltözet szavakon. Először is mert a tájékozatlan magyar fülében az angol underwear (underclothes, underclothing) fordításának tűnnek, de az, ugye, fehérnemű, alsónemű, alsóruha. Az aláöltöző ráadásul szokatlan szóalkotás is. Ruházati területen egyetlen analógia (ti. igekötős melléknévi igenév) jut az eszembe, a felöltő. Ha lenne egy olyan szó, hogy aláöltő, csettintenék, komolyan mondom, tetszene, nagyon. Az öltözik azonban az értelmező szótár szerint azt jelenti: „ruhadarabjait magára veszi”. Az aláöltöző viszont csak egy ruhadarab. Az újonc a szakboltban meg honnan tudja, hogy itt az aláöltöző az aláöltöző-alsónadrág-ot vagy aláöltöző-trikó-t jelenti? (Ahogy a beülő, félszorító főnevesült jelzők hordozzák a beülőheveder, félszorítócsomó jelentést.)
Az aláöltözet megfontoltabb szóalkotásnak látszik, az öltözet olyan megfontolt szó. De ugyanaz az egy-több feszültség zakkanthatja meg azt, aki először hallja. Az öltözet (szótári) jelentése ui.: „az egyidejűleg viselt ruhadarabok (a fejfedővel és a lábbelivel együtt)”.
Node mi az aláöltöző? nagyondinnye elmagyarázta a Túrafelszerelés - Útiholmi topikban (ölég rendes thread kerekedett belőle), hasonló fejtágítók jöttek emailben tucatszám. A legalaposabb és legbarátságosabb ez:
„Sajnos a magyar fordításokban és használatban minden össze van kutyulva, és ez nem csak a sportruházatra vonatkozik. Az aláöltözet nem más, mint az ún. base layer, ami az első/alsó rétege a professzionális kültéri technikai sportruházatnak (téli sportok, hegymászás, túrázás stb.) a zoknitól a trikóig. Sajnos, semmi köze a hagyományos jégeralsóhoz sem kivitelben, sem árban, ami nyugodtan lehet underwear vagy drawer, azaz hosszú alsónadrág vagy alsónemű vagy gatya. A következő réteg az ún. thermo vagy mid layer, ami nem más, mint egy vastagabb poláranyagból készült középöltözet vagy réteg (a nadrág kivételével). Erre jön a spéci dzseki és a nadrág, és kész is vagyunk. Ez a réteges, a téli a mínuszokat is simán bíró öltözködés titka. Sokba kerül, de megéri. Az anyagok szellőznek kifelé, bent tartják a meleget, és kint a hideget, a vizet és a szelet. Ja, egyébként a sima nadrág alá is jobb az igazi aláöltözet, mint a hagyományos jéger.”
Ha utánabogarászunk a modern sportruházatok – az ún. műszaki ruhák (technical wear) – rejtelmeinek, finomíthatjuk a rétegtechnikát. Van alapréteg (base layer), alap-közép réteg (base/mid layer), középréteg (mid layer), közép-héj réteg (mid/shell layer), puha héjréteg (soft shell layer), héjréteg (shell layer) és szigetelő réteg (insulation). Izgi.
Belebonyolódva a dologba az embernek az a gyanúja támad, hogy ha az aláöltöző nem az underwear, hanem a base layer megfelelője, akkor ölég rendes félrefordítás. Nem véletlenül nem underlayer a base layer. Például egyáltalán nem biztos, hogy a base layer van alul, lehet alatta fehérnemű (skin layer!), és egyáltalán nem biztos, hogy valami alá ölti magára a korszerű teki cuccba öltöző sportember, gyakran nincs fölötte semmi. A base layer a korszerű, réteges sportruházat alapvető rétege, ez az, ami mindig van a sportolón, katonán vagy tengeri olajbányászon, az összes többi attól függ, hogy.
Attól persze, hogy egy hosszú szárú alsógatya valami spéci modifikált poliészterből – mondjuk, a Patagonia-féle Capilene®-ből – készült, és alkalmas base layernek, attól az még jégergatya.
A jéger szó a magyarban azt jelenti: 'kötszövött, testhez simuló, meleg fehérnemű'. Szűkebben: jéger = jégeralsó, 'férfiak viselte kötszövött, hosszú, meleg alsónadrág'. Melléknévként: 'ennek anyagából készült'. Ez az anyag manapság leginkább pamut vagy műszállal kevert pamut.
Az erősen nedvszívó, gyorsan száradó műanyagokból készülő alapruhák megjelenése nem az első forradalom a ruhatörténelemben. Elnézem a német strumflimúzeumban Prof. Dr. med. et. chir. Gustav Jäger (1832-1917) büszke alakját. Ő is nagy ruhaforradalmár volt, egész jägeriánus mozgalom követte, alapvető idevágó könyve, a Die Normalkleidung als Gesundheitsschutz 1880-ban jelent meg.
„A férfiruházat reformjában egészségügyi szempontból a bő nadrágok kiiktatása játssza a legfőbb szerepet, erre kell fordítsuk energiánk javát. [...] Különösen fontos, hogy a nadrágokat trikó- vagy kötött anyagból gyártsák. [...] Ez a termékfajta lehetővé teszi a lábak szabad mozgását, mégis szorosan illeszkedik a testre. A verejték eltávozik az anyag pórusain át, és így meggátolja a testszag kialalakulását. [...] Az egészséges nadrág ideálja az, amit a lovagok viseltek a középkorban.”
A középkori base layer feltámasztása a 19. század végén. Egyáltalán, az ónémet viselet (Alt-Teutsche Tracht), az a normális. Pokolba a cső- és trapézgatyákkal! Dr. Jäger szerint az ideális alapanyag a gyapjú. Alsóing, hosszúgatya, férfi-harisnyanadrág, férfibody (egybeszabva, talptól nyakig), jófajta birkagyapjúból vagy teveszőrből, az az igazi.
A szuperpolimer technikai ruházat forradalma nem a legfrissebb ruházati forradalom. Mostanság a természetes anyagok (és a környezettudatosság) hívei nyomulnak. Pamut- és gyapjúrevival van, kedveseim. Komplett technical szereléseket kínálnak, base-től shell-ig, tiszta, élő gyapjúból. Az a csodálatos új-zélandi merinó!. Egy príma, minden igényt kielégítő (hegymászás, túrázás, síelés, vízi izék) longjohn – „a midweight merino baselayer built for performance” – potom 75 dollár.
Prof. Dr. med. et. chir. Gustav Jäger visszavág.