Na, kedves olvasó, van itt ez az izé. Szöveg? Tekintsük talán regénynek, akkor elhajthatjuk legott Parti Nagy Lajost a sunyiba, űberolva van, triplán.
1972-ben voltam katona, és igazán tudom, milyen egy szoc. fegyveres erőkbeli iromány. De esküszöm, ennél még Budi továbbszolgáló őrmester is magyarabb mondatokat lett volna képes kiszenvedni magából, ha egy kicsit harangoznak a tökeivel. Ő legalább tisztán interpretálta a terminusokat: A rovancs az, katona, hogy leteríti a sátorlapot, rárakja az egész hóbelevancát, és egyenként jelenti: egy darab lófasz, komplett!
Jelentés a Budapesten 2006. szeptember 17-én 12.00 órától 2006. szeptember 19-én 12.00 óráig történt eseményekkel kapcsolatos rendőri intézkedések kivizsgálásáról. Ez a regény címe. Szolidan-szelíden indít, a történt eseményekkel kapcsolatos még csak finoman jelzi, hogy.
Az első fejezet az alkalmazott (csak tippelünk, hol alkalmazott: a vizsgálat során, vagy a történt események során, vagy a kapcsolatos intézkedések során?) jogszabályokat ismerteti, és naná, hogy hülyejogászul van. „11/1998. ORFK Utasítással kiadott Magyar Köztársaság Rendőrsége Csapatszolgálati Szabályzata” – ez feltehetőleg a Magyar Köztársaság rendőrségének a 11/1998. számú ORFK-utasítással kiadott csapatszolgálati szabályzatát akarja jelenteni. (Vajon miért hiszik a jogászok, hogy a jogi fogalmakat leíró szerkezeteket akkor is „egyben” kell tartaniuk, ha ettől a bővítmények természetes rendje bánatában szeppukut követ el?)
És indul az érdemi szöveg (understatement, legfeljebb karakterlánc), és azonnal süllyedni kezd, egy oldallal odébb már ilyen, batiszkaffal is alig követhető mélységekben jár: „Itt a tüntetők egy része összecsapott a székház védelmére kivezényelt rendőri erőkkel, mely eredményeként az ott szolgálatot teljesítő rendőrök közül több rendőr könnyebb, illetve súlyosabb sérülést szenvedett, majd a tömeg behatolt a televízió épületébe.”
Most kezdhetnénk azon szőrözni, hogy nem mely, hanem aminek, vagy hogy micsoda stílbravúr az összecsapás eredményének tekinteni a sérüléseket, meg milyen jó, hogy a szerencsétlen közeg nem megsérül, hanem sérülést szenved (egészen váratlan, döbbenetes információ: könnyebbet vagy súlyosabbat). Kezdhetnénk, de semmi értelme. Ide idézhetném mind a tizenhat oldalt ötvenoldalnyi korrektori kommentárral. Nincs benne gyakorlatilag egyetlen egy rendben levő mondat sem. Most menjek bele olyan finomságokba, hogy nem *MTV székház, hanem MTV-székház, nem *REBISZ, hanem Rebisz? Hogy a „16 fő főtiszt” közröhej? Hogy a tagmondatok közé vesszőt szokás tenni, úgy egyébként a mondatrészek közé viszont nem?
Ezt a dolgozatot három dandártábornok (tudják, fölötte már csak a magas ég) jegyzi, kettő közülük dr. (fogadjunk, hogy jogászok!), meg egy főiskolai tanársegéd meg egy egyetemi adjunktus, utóbbi kettő alezredes. Legalább egy titkárnőt összekotorhattak volna. Hármas magyarérettségivel.
De a legnagyobb tragédia nem az, hogy ezek a magasan kvalifikált és feltehetően dúsan dekorált urak a nevüket adják egy ilyen ótvaros szövegminőségű akármihez. Hanem az, hogy ezen a laza alig tizenhat oldalon harminc került és tizenhat történt van. Tudják, amikor a kerül kerül bevetésre, a konkrét cselekvést kifejező igéből mindig főnév lesz, a tárgyból alany, és a legfontosabb főnév (sőt név), a valódi alany a semmibe enyész. „A műveleti tervhez az előírt mellékletek nem kerültek elkészítésre.”
Általában is: vészesen kevés az aktív (cselekvő) ige, és gusztustalanul túltengenek a mediálisok (középigék, a kerül is az). Ha divatban volna az -atik, -etik, -tatik, -tetik, nyüzsögnének a passzív (szenvedő) igék is. „A műveleti terv mellé biztosítási vagy alkalmazási terv nem készült.”
Vagyis nem XY nem csinálta meg rendesen a műveleti tervet, nem WZ nem adott rá parancsot, és nem ellenőrizte, hanem nem készült. Nem került elkészítésre. Bevetési csoport került vezénylésre; a bevetési csoport átirányításra került; 22.13 órakor került sor a készültségi szolgálat riadóztatására; alakzat kiigazításra [alakzatkiigazításra] került sor; a rendőri erő visszavonásra került; a kötelékek, [sic!] kialakítása végrehajtásra került; a rendszabályok kidolgozásra nem kerültek; a beállt változások feldolgozásra nem kerültek; átadás-átvétel nem került végrehajtásra; 879 fő rendőr került érkeztetésre; nem került elrendelésre készenléti ügyeleti szolgálat. „A tervszerűség elemei nagymértékben mellőzésre kerültek.” „A rádióforgalmazás alapvető szabályai rendszeresen nem kerültek betartásra.”
Még két szép mediális ige, csak úgy találomra: nyer és keletkezik. „A Kossuth téren lévő beosztott parancsnoki állomány az MTV székházánál kialakult helyzet során több esetben is kezdeményezte, hogy egysége kerüljön átirányításra a Szabadság térre, de ez általában elutasítást nyert, vagy később került végrehajtásra.” „Előfordult, hogy a REBISZ [Rebisz] – mint utalt erő – és a BRFK irányító parancsnokai között ellentmondásos parancsok, utasítások keletkeztek.”
A cselekvő igék meg, ha vannak, fel vannak puhítva jól. „Szeptember 18-án 21.50 óra körüli időben a [...] vezetője [...] r. alezredest kijelölte – aki polgári ruhában látott el szolgálatot – a Szabadság tér helyszínparancsnokának. Ezt követően [...] r. alezredes a Szabadság térre ment, az épület főbejáratánál lévő lépcső jobb oldalán helyezkedett el, illetve több alkalommal körbejárta az épületet, a rendőri tevékenység irányítását azonban nem vette át.”
Kijelölte? Ez azt jelenti, hogy parancsot adott neki? Nem vette át az irányítást. Ez azt jelenti, hogy nem teljesítette a parancsot? Mit csinált? Betojva nézelődött a téren? Civilben?
Normális magyartudású ember (kompetens beszélő) nem olvashat ki mást ebből a szövegből, mint hogy derék rendőrparancsnokaink azon az éjszakán összevissza baromkodtak (ellentmondásos parancsok keletkeztek, na ne), és jól elverették a szerencsétlen állományt. És derék jelentéskészítő bajtársaiknak van bőr a képükön nem kimondani kerek perec a nyilvánvalót. Mert ez a jelentés állampolgári szemszögből a felelősségek rovancsa kellett volna, hogy legyen. Helyette egy darab lófasz. Komplett.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
