Gedeon, Johanna
2 °C
21 °C

Kossuth Lajos úgy fogalmazott

2007.07.22. 20:24

Az Országgyűlés július 11-i ülésén határozatot hozott, melyben 42 millió forint hitel felvételére jogosította fel a Batthyány-kormányt a Honvédség személyi állományának 200 ezer főre történő duzzasztása céljából. A határozati javaslatot Kossuth Lajos pénzügyminiszter terjesztette elő. A miniszter expozéjában felszólította a Ház tagjait, hogy mentsék meg a hazát!, hozzátéve, hogy – mint fogalmazott – Isten kezébe adta a tárogatót.

A kormánypárti politikus úgy vélekedett: veszélyben a haza, mert a mostani kormány „üres pénztárral, fegyver nélkül, honvéderő nélkül” találta magát szemben. Elkésett a nemzet és a hatalom az igazságosságban – tette hozzá a pénzügyminiszter, aki az előző kormányzatot tette felelőssé a jelenlegi viszonyokért, melyet szavai szerint átkos örökségül hagyott reánk Metternich politikája.

A pénzügyminiszter ezt követően ismertette a belpolitikai helyzetet, melynek során hangoztatta, hogy a felföld nyugalomban van, ám úgy fogalmazott, ezen nyugalom nem a biztosságnak nyugalma, és meglehet, sőt valószinű, hogy ez tűz, mely a hamu alatt lappang – szögezte le. Hozzátette: az ország belje nyugodt, s a magyar faj áldozatra kész.

Kossuth megállapítása szerint Horvátország nyílt pártütésben van, noha a nemzet Horvátországot minden jogokban részesítette Árpád korától fogva, ám a horvát bán, akit az előző kormányzat – a kormánypárti politikus szavai szerint az igazságnak és szabadságnak ostora alatt leszállott hatalom, lételének utolsó perczében – „átok gyanánt tolt nyakunkra”, visszautasít minden együttműködést a Batthyány-kormánnyal.

A Védegylet emlékezetesen botrányos körülmények között lemondott egykori igazgatója elismerte, hogy Horvátországnak vannak sok részletes sérelmei, melyek mai napig sincsenek orvosolva, ám hozzáfűzte, ezen sérelmek hagyomány gyanánt maradtak reánk a mult kormánytól.

Kossuth Lajos felszólalásában hangsúlyozta, a horvátok azt mondják: csinálni fogunk a szláv elemnek többséget; Ausztria megszűnik német birodalom lenni, s majd a csehek alól a szláv déli birodalom fogja felütni fejét – állapította meg a börtönviselt egykori lapszerkesztő, hangoztatva, hogy szavai szerint ez kétes játék; majd határoz felette alkalmasint Európa – világította meg az uniós perspektívákat a politikus.

Ezt követően a kormány pénzügyminisztere kitért a szerb lázadásra, melynek során hangoztatta, hogy annak okairól nincs mit mondani; jelezve, hogy itt a dialektikára nem nyilik többé tér. Kossuth kifejtette: azon hir kezd tegnapelőtt óta rebegni, mintha ujabb fegyvernyugvás köttetett volna a lázadó szerbekkel. Mint mondta, ő és az egész miniszterium erről általában semmit sem tud. Kitért arra is, nem lehet kivánni a miniszteriumtól, hogy a sereget oszlassa fel, s hogy minden falut külön őrizzen meg.

Az egykori kolerabiztos úgy vélekedett, az aldunai tartományokban körülmények forognak fenn, jelezve, hogy a Pruth szélén egy hatalmas orosz sereg áll, mely fordulhat jobbra, fordulhat balra, lehet irányunkban barátságos, lehet ellenséges. De mivel lehet ez, lehet amaz, a nemzetnek készülni kell – tette hozzá Kossuth Lajos, aki szólt arról is, hogy tudósítások szerint a bosnyákországi vezér 40 – 50.000-ből álló tábort gyűjtött össze.

A Batthyány-kormány pénzügyminisztere megemlítette Ausztria irányábani viszonyainkat is, melynek kapcsán többek között kijelentette: az ausztriai császár a magyar királynak hadat izent.

– Tehát az ausztriai viszonyok, imitt-amott az orosz hadsereg, mely még most békességes, ott állanak a szerb lázadók, a horvátországi pártütés, pánszlávisztikus agitátorok, s imitt-amott reactionális mozgalmacskák is – foglalta össze politikai helyzetismertetését Kossut Lajos pénzügyminiszter, aki szerint ezek együttvéve képezik azt, minélfogva mondanom kell, hogy a nemzet veszélyben van.

Ezt követően a külpolitikai helyzetről adott tájékoztatást a kormánypárti politikus, melynek kapcsán emlékeztetett, hogy az angol ott és annyira s addig fog bennünket pártolni, mennyiben egyszersmind saját érdeke fogja megkivánni.

A miniszter megerősítette, hogy a franczia nemzet iránt, mint a szabadság személyesítője iránt az ó-világban, legnagyobb rokonszenvvel viseltetik, ám mint jelezte, Francziaország messze van. Leszögezte ugyanakkor, a franczia sympathiákra támaszkodhatni, hangsúlyozva egyúttal, hogy Lengyelország is csak sympathiára támaszkodott. De Lengyelország nincs többé – vélekedett.

Kossuth Lajos pénzügyminiszter ezt követően szorgalmazta, hogy a Képviselőház fogadjon el, mint fogalmazott, egy nagyszerű határozatot, mely szerint felhatalmazza a kormányt arra, hogy a szükséghez képest 200.000 fegyverest állíthasson, hozzátéve, hogy a 200.000 embernek kiállítása, fegyverreli ellátása s évi tartása 42 millióba kerül.

A pénzügyminiszter nem ismertette a képviselőkkel részletesen, miként kivánja a kormány a Honvédség létszámnövekedésének pénzügyi fedezetetét biztosítani, ám azt közölte, financziális tervét a határozat elfogadását követően majd a következő napokban terjeszti a Ház elé, egyúttal jelezve, hogy – miként fogalmazott – esze ágában sincs a nemzettől kivánni, hogy 42 milliónyi adót fizessen.

A parlamenti képviselőkkel ugyanakkor annyit közölt az egykor emlékezetes árvapénz-sikkasztási ügybe keveredett volt megyei tisztviselő, hogy felhatalmazást fog kérni arra, hogy hitel nyittassék a kormány számára azon határig, melyet a képviselők kiszabandnak; s azon határig vagy kölcsön, vagy papirpénz kibocsátása, vagy más financziális munkálat által segítsen az ország szükségein.

Kossuth Lajos úgy vélekedett: azon határozattól, melyet a ház most indítványomra hozand, e nemzetnek jövendője függ nemcsak, hanem nagy részben függ azon módtól is, miszerint a ház a határozatot hozni fogja. Ezt követően a képviselők felugráltak, és hangosan kiabáltak. Megadjuk! Megadjuk! – fűzték hozzá.

– Önök fölállottak; s én leborulok e nemzet nagysága előtt! Csak azt mondom: annyi energiát a kivitelben, mint a mennyi hazafiuságot tapasztaltam a megajánlásban, s Magyarországot a poklok kapui sem fogják megdönteni! – zárta előterjesztérét a Batthyány-kormány pénzügyminisztere. Felszólalását követően a házelnök kijelentette, hogy az országgyűlés egyhangúlag 200.000 katonát szavaz meg és 42 milliónyi hitelre kölcsönt vesz.

A határozat kapcsán az ellenzék szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a közfelkiáltásos szavazás Alkotmány és Házszabály ellenes, és felszólítják a Házbizottságot eredményének megsemmisítésére és a szavazás megismétlésére egyenkénti, név szerinti voksolással, egyúttal fontolják, hogy az Alkotmánybírósághoz, a Császárhoz és Királyhoz, illetve a Birodalmi Gyűléshez fordulnak.

Kommentáljon! (Kommenteljen! Szóljon hozzá!)

[Ortográf Cirkusz – Tartalom]