Elátkozott vesszők 4.
További Ortográf Cirkusz cikkek
Hogyan relativizáljuk a sárga földig a fejünkbe nagy nehezen belegyömöszölt konstrukciót (avagy rohamléptekkel a dekonstrukció meredek lejtőjén)
Mottó is van:
Azt nem bírom a prédikátorokban, misszonáriusokban, evangelizátorokban, hogy mindig csak az igét hirdetik, a főnevek meg a határozószók le vannak szarva. A melléknevek pláne. Szabadítsátok föl a partikulát!
Többen kiszúrták, hogy a Hívták, de mert beteg volt, otthon maradt példamondat, amivel azt a szabályt illusztráltam (a 261-est), hogy két kötőszó közé nem teszünk vesszőt, valójában három tagmondatból áll: 1.hívták, 2. de otthon maradt, 3. mert beteg volt. Csak a 3. beékelődött a 2.-ba. Ezt a beékelődést egyébként többféleképpen is jelezhetjük, ha akarjuk: Hívták, de – mert beteg volt – otthon maradt. Hívták, de, mert beteg volt, otthon maradt. A szabály éppen azt mondja, hogy ez nem kötelező.
Hasonló ügy egyébként, hogy az Elment anélkül, hogy köszönt volna és az Elment, anélkül hogy köszönt volna mellett bizony hibáztathatatlan az Elment, anélkül, hogy köszönt volna is. Még akkor is, ha a helyesírási szabályzatból kimaradt.
Még akkor is, ha... – volt egy ilyen is-re végződő tagmondat is, annak példájául (hehe: mint annak példája), hogy két kötőszó között is lehet vessző. Ebben meg az a vicc, hogy manapság az is nem is számít kötőszónak. Inkább a partikula szófajba tartozik. Sőt, az a vesszőtlen több mint, az is, így együtt, partikula. Sokra persze nem megyünk az egésszel, a helyesírási szabályzat meg a szótárak nem ismerik – még a most kiadott új értelmező szótár se! – ezt a szófajt.
Hogy a dekonstrukció teljes legyen: Azt már említettem, hogy A pina mint... kezdetű példamondatunkban, ha akarjuk, igenis lehet vessző az és előtt, de azt nem, hogy bizony lehet vessző a mint előtt is! Mert hát miért ne lehetne az a mint irodalom (akár a mert beteg volt meg az anélkül) hátra- vagy közbevetett minősítője annak a női nemi szervnek?
Pétert mint tanút hívták be a tárgyalásra. Pétert, mint tanút, később hívták be a tárgyalásra. Ez két helyesen leírt mondat, kis jelentéskülönbséggel. Isten bizony, ezen az alapon meg tudnám magyarázni, hogy hosszan csócsált és szapult példamondatunk úgy jó, ahogy van. Vigyázat!, ez azonban nem jelenti azt, hogy ha megint meglátok egy vesszőt egy ilyen mint előtt, nem húzom ki azonnal (és nem töröm le az elkövető kezét)...
Mellesleg két b-vel írtam a kabalisztikus-t, pedig az eggyel van[,] akkor is, ha a Bakos kettővel írja. Pedig kettővel olyan jó, ódon fazonja van.
Mégmelleslegebb: az egyik kedves olvasó erőst kifogásolta, hogy „trágársággal” vezetek föl egy nyelvtanleckét. Mi van, ha magyartanár mamája ki szeretné nyomtatni, és be szeretné vinni az 5.c-be? (Pikírten jegyzem meg, a nyelvtanleckét meg a magyartanárt hibásan, két szóba írta.) Hát kérem, ez itten egy blog, és semmi esetre sem nyelvtanlecke. A szöveg különben szabad, ki lehet kopizni, és át lehet írni. És végül: a pina nagyon jó kis rendes, becsületes magyar szó. Egyáltalán, egy szó nem lehet trágár vagy ronda.