Miklós
-7 °C
2 °C

A Guardian a csatlakozó országok irodalmáról

2004.05.03. 16:11
"Európa gyökerei a reneszánszban rejlenek, nem az egységes valutában", Európa népeit Cervantes és Rabelais, nem pedig a Nizzai Szerződés megfogalmazói kovácsolták össze, írja Julian Evans, a Guardian cikkírója.
Az EU bővülése kulturális értelemben semmiféle újdonságot nem jelent, hiszen a 19. században nem volt olyan "civilizált ember", aki Moszkvát, a balti államok városait vagy a Duna menti városokat ne tekintette volna Európa részének. Ne felejtsük, írja Evans, hogy az európai közös örökség nem politikai vagy gazdasági döntéseken múlik, hanem egyszerűen kulturális tény.

Evans néhány mondatban összefoglalja, mit tudhat a most csatlakozott országok irodalmáról a fordítások alapján az angol anyanyelvű olvasó, kik azok a szerzők, akik híressé váltak, mert valamilyen okból lefordították műveiket, és kik azok, akik nem, pedig megérdemelnék. A magyar, lett vagy máltai olvasó pedig csodálkozhat, hogy valóban az ő irodalmáról lenne itt szó?...

A ciprusi írók, akik a sziget megosztottsága ellenére ugyanazokkal az irodalmi gyökerekkel rendelkeznek, attól félnek, hogy az EU inkább fogyasztókat keres, mint kreativitást. A cseh regényírók talán jobb helyzetben vannak: Kafka és Čapek óta a cseh irodalom fogalommá vált: ők borították fel először, írja Evans, a valóságról alkotott hagyományos elképzeléseinket. Hrabal valahogy mégis Európa legkevésbé méltatott írói közé tartozik.

A csehek mellett talán a lengyelek a legismertebb kelet-európai írók, akik "Európa legkorábbi avantgárd szerzői közé tartoznak" (Gombrowicz). A maiak közül Magdalena Tullit, Jerzy Pilchet és a Nobel-díjas Wislawa Szymborskát emeli ki a szerző.

A magyar írók közül Kosztolányit a "modern próza megteremtőjeként" emlegeti, a maiak közül pedig a külföldön igen népszerű Márait és Szabó Magdát, illetve Esterházyt és Kertészt említi, előbbit az angolul hamarosan megjelenő Harmonia Cælestis, utóbbit a Nobel-díj kapcsán.

A lettek közül Janis Rainis 20. sz. eleji költőt emeli ki a cikkíró - aki, ha más nyelven alkotott volna, világhírű lenne -, az észtek közül Jaan Krosst, és sajnálkozik, hogy a litván írókat nem fordítják angolra, pedig a "legrégibb élő indoeurópai nyelvet" beszélik.

A máltai szerzők sem túlságosan ismertek külföldön, a szerző Trezza Azzopardi A búvóhely című regényét említi, amely egy máltai bevándorló család életéről szól Cardiffban a 60-as években. A szlovák és a szlovén irodalom a régió legkevésbé ismert irodalmai közé tartozik az angol nyelvterületen, csupán néhány néhány költő műveit fordították le, a regények közül pedig Pavel Vilikovsky, Drago Jancar és még egy-két szerző néhány művét.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.