Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Fecni

2006.04.11. 17:21
A litera Nemzeti tizenegy, avagy két választás Magyarországon című sorozatába felkért tizenegy írót, hogy a 2006. április 10-től 20-ig tartó időszak egy-egy napján rövid jegyzetben számoljon be köz-érzetéről, különös tekintettel a polisz ügyeire és állapotára. Mindez egyben nemes versengés is - az ország öt bölcsészkaráról delegált diákzsűri dönt majd arról, melyik jegyzetet találja a litera díjára érdemesnek.

Mikor zajos hónapok után beköszönt a kampánycsend, ez a légüres, anyagtalan szombat, az újságok elvonási tünetben reszketve kulturális híreket motyognak, van egy politikus, aki, mivel más dolga nincs már, ablakhoz lép, nézi kint a tetőket, egy ideges szélroham fecnit pörget föl a magasba, vajon kormánypárti vagy ellenzéki szórólap, és vajon kire haragszik, kit szeret a szél, akar-e változást; macska ballag puha léptekkel, jobb, bal, ha elmegy addig a kéményig, gondolja a politikus, holnap nyerünk; igen, olyan ez a szombat, mint a vihar előtti csend, a hóhér fölemelt pallosa, a tájfun mozdulatlan szeme, de lehet, hogy az a macska például, ott a tetőn, csak szőrmentén gondol az országgyűlési választásokra, mert inkább egy ízletes egérre gondol vagy egy kacér cirmosra a szomszéd ház pincéjében vagy arra, hogy kilenc életéből már nyolcat elhasznált, ebben hasonlít egyébként némely politikusra, és hogy erre a maradékra jobban fog vigyázni; csöng a telefon, pontosabban villog, némára van állítva, a kampányfőnök óránként hívja a politikust közvélemény-kutatások adataival, nincs kedve fölvenni, jólesik a szigorú hajsza után ez a kis titkos lázadás, elvégre kampánycsend van, és a kampánycsend olyan, mint a hetedik nap, mikor az Úr megpihen, igen, a kampánycsend valami költői és értelmetlen dolog, egy gyümölcs, amit a piac nyüzsgésében megszagolsz, az elmélyült figyelem, ahogy kedvesed alvó arcát nézed, és elképzeled, mit álmodhat, és bár ezt nehéz bebizonyítani, a kampánycsend egy szempillára tapadó fekete festékszemcsére is hasonlít; kósza rím, zörgő avar, lekopott tetoválás, dió koppanása; közben megint villog a telefon, és a macska, mielőtt a kéményhez érne, megcsúszik, de ezt már nem látja senki, mert a politikus ellép az ablaktól, győz a józan ész, füléhez emeli mobilját, a macska ügyesen megkapaszkodik a hófogóban a tottyadt focilabda mellett, amit még nyáron rúgtak fel a gyerekek az udvarról, és mielőtt eltűnne egy törött tetőcserép mögött a padlástérben, még egyszer hátranéz, mert épp akkor ér a földre a fehéren pörgő papírfecni.

Garaczi László
litera