Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Litera cikkek
-Azt hiszem, igen. Egyetlen dolog miatt aggódom csak, hogy ne essen az eső. Mert ugye az semmilyen szabadtéri rendezvénynek nem tesz jót. A mostani Ünnepi Könyvhétre pedig nem tudok pátosz nélkül gondolni, hiszen ezúttal a 75. alkalommal kerül megrendezésre a legnagyobb könyves esemény. Talán az egész világon nincs máshol ilyen, az egész országot egy időben behálózó könyvünnep, amely a kortárs irodalmat így megmozgatja. Annak idején 1927-ben az ötlet kitalálója, Supka Géza remekül ráérzett arra, hogy egy ilyen kis nyelvterületen mekkora veszélynek van kitéve a minőségi irodalom, s hogy a kortárs irodalomra mindig nagy figyelmet kell fordítani.
Miben lesz más az idei könyvhét, mint az eddigiek?
-Én tizenöt éve vezetem a könyvünnep megrendezését, azóta minden évben egyre több könyvkiadó jelentkezik kiállítónak. Idén összesen 191 cég vesz részt, 124 pavilonban. Most voltam kint délelőtt a helyszínen, szinte egész kis város alakult ki a Bazilika előtt, a sátrak között utcákkal. Óriási lesz a választék: 112 kiadó gondozásában összesen 361 könyvújdonságot mutatnak be az öt nap alatt, rengeteg könyvet dedikálnak a szerzők. Idén a XI. kerület, Újbuda is csatlakozott a rendezvényhez (a Móricz Zsigmond körtéren), és vidéken is számos új helyszínen lesznek programok. A hetvenötödik évforduló alkalmából az MKKE külön kötetet adott ki, Könyvhetek krónikája címmel, mely Köves József és Murányi Gábor munkája. A Petőfi Irodalmi Múzeumban kiállítást rendeznek a könyvhét történetéről, a felújított Bazilikában pedig ingyenes koncert lesz pénteken este nyolckor, ahol Sebestyén Márta és a Gryllus-testvérek Gryllus Dániel és Somogyi Zoltán által átdolgozott zsoltárokat adnak elő. Külön öröm, hogy a Magyar Rádió összesen 35 órányi könyvheti élő műsoridejében több mint 100 kortárs írót szólaltatnak majd meg. További újdonság idén, hogy a Népszabadság külön mellékletet jelentet meg a könyvhét nyitónapjára.
Azért nem volt teljesen felhőtlen a jubileumi könyvhétre való felkészülés, a könyvekre vonatkozó ÁFA mértékét illetően nézeteltérés támadt a könyvkiadók szervezete és a Pénzügyminisztérium között. Sikerült megegyezniük?
-A tárca - szerintünk és a nyomdák szerint téves - állásfoglalást jelentetett meg, melyben az európai jogharmonizációra hivatkozva bejelentették, hogy mivel a nyomdák nem készterméket, hanem szolgáltatást nyújtanak, ezért a kiadók felé nyomdák nem számlázhatnak az idén januárban 12%-ról 5%-ra csökkentett kedvezményes ÁFÁ-val, hanem 25% -os forgalmi adóval kell terhelni a számlákat. A szakma tiltakozása nyomán a pénzügyminiszter megkeresett telefonon, és azt ígérte, hogy amennyiben be tudjuk bizonyítani, hogy más uniós országban is van példa arra, hogy a könyvnyomtatásnál kedvezményes adókulcsot alkalmazzanak , akkor van mód arra, hogy ez itthon is így maradhasson. A külföldi szervezetektől kapott tájékoztatás alapján kiderítettük, hogy 6 olyan uniós ország is van, ahol ez történik. Én erről telefonon tájékoztattam a minisztert, s most várjuk az újabb állásfoglalást a tárcától. Jó lett volna persze, ha az ügy még a könyvhét indulása előtt rendeződik.
A MKKE az év elején közzétett ajánlásban szólította fel a kiadókat, terjesztőket, hogy a csökkenő forgalmi adóból származó bevételek egy részét fordítsák a kevéssé piacképes, minőségi könyvek megjelentetésére, az árak szinten tartására és a honoráriumok növelésére. A könyvheti kínálat alapján úgy látja, hogy megfogadták a tanácsot a kiadók?
-Igen szerintem tükrözik az árak ezt, hiszen idén először nem emelkedett a könyvek ára összességében az előző évhez képest. Azért nehéz viszonyítani, mert minden évben más a kínálat, idén például közel száz határon túli kiadványt is bemutatnak, s ezek ugye más költséggel készültek, mint az itthon kiadott kötetek.