Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMA vasárnapi beszélgetésben Szijj többek között a most elkészült, 13 monológot tartalmazó prózakötetéről, valamint új verseiről mesélt. A moderátor érdeklődésére elmondta, hogy bár nem tartja szerencsésnek a "példaképekre", "előzményekre" irányuló kérdéseket, de ugyanakkor voltak természetesen olyan magyar költök, akik kiemelkedően fontos helyet kaptak olvasmányai között: Petri és Tandori versei.
Szijj a meseírással kapcsolatos ambivalens érzéseiről is beszélt: bár eddigi legnagyobb írói sikerét a meséivel érte el, ugyanakkor nem szeretné, ha az irodalmi közvélemény gyermekkönyv-szerzőként könyvelné el öt. Hogy ír-e a jövőben még meséket, maga sem tudja megmondani.
A Sophiensaele nagytermében hétfő este két magyar felolvasás követte egymást: Darvasi László és Márton László estje. A nagy számban összegyűlt közönség Darvasi háborús novellái közül a Zaira Arbanaszi címűből (Szerezni egy nőt Eine Frau besorgen) hallhatott körülbelül félórányi részletet.
Ilma Rakusa moderátorral beszélgetve Darvasi elmondta, hogy most, négy év után, a novellákat újraolvasva az az érzése támadt, hogy az írások igencsak érzékiek - szinte ragacsosak, s az ilyen, még ha furcsán hangzik is, talán jól hathat a háború ellen. Ilma Rakusa megjegyzésére, mely szerint a kötet írásai helyenként brutálisak, Darvasi röviden közbevetette, hogy persze a háború az, ami brutális, a valóságot nehéz fölülmúlni, de azért ő is "igyekezett".
Márton László az Árnyas főutca (Die schattige Hauptstraße) című könyvével szerepelt Berlinben. A hétfő esti első felolvasás után, ahol Dalos György mutatta be az írót, szeptember 16-án, kedden este a Centrum Judaicum termében találkozhatnak a nézők Mártonnal.