Miklós
-7 °C
2 °C

ORTT - HírTv

2006.10.11. 17:36

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Az Országos Rádió és Televízió Testület - a mai napon hozott határozatában - megállapította, hogy a Hír Televízió Zrt. műsorszolgáltatása 2006. szeptember 18-i adásnapján megsértette az Rttv. 4. § (1) bekezdésében foglalt tényszerű és tárgyilagos tájékoztatás, valamint az Rttv. 3. § (2) bekezdésében megfogalmazott, a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének tiszteletben tartását előíró követelményét. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) e) pontja alapján, az Rttv. 135. § (1) bekezdése szerint 1.000.000,- Ft, azaz egymillió forint bírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót.

Indokolás

I. A Testület megvizsgálta az Rttv. rendelkezéseinek megtartását a Hír Televízió szeptember 18-i műsorszolgáltatásában és a következőket tapasztalta:

A Hír Televízió értesült a legkorábban a Szabadság téri eseményekről. Röviddel az összetűzések kirobbanását követően már képekkel is jelentkezett. A médium volt az egyetlen, amely képes volt élőben közvetíteni a történéseket. Problematikus, hogy a műsorszolgáltató helyszíni tudósítója az incidenseket forradalmi eseményekként próbálta bemutatni, és eközben több alkalommal kritika nélkül fogadott olyan értesüléseket, melyek alátámasztották azon vélekedést, miszerint a rendőrség indokolatlan módon alkalmaz erőszakot a tüntetőkkel szemben, valamint, hogy a karhatalmi erőket terheli a felelősség az atrocitásokért.

Több alkalommal adásba kerültek az elkapott telefonbeszélgetések információi, és a műsorszolgáltató több alkalommal azt sugallta, hogy a rendőrség fegyverrel fogja leverni a megmozdulást. A Hír TV forradalmi, háborús helyzetként számolt be a történésekről, miközben teljes mértékben megfeledkezett a demonstrációk törvényes kereteiről, az események jogállamban szokásos értelmezéséről. A műsorszolgáltató nem tájékoztatott tényszerűen és tárgyilagosan akkor, amikor háborúról, forradalomról, új ?56-ról beszélt.

A Hír Televízió elsőként a huszonkét órás hírekben számolt be róla, hogy a tüntetők egy csoportja elindult az MTV székháza elé. A helyszínről Kisberek Szabolcs tudósított.

Kisberek Szabolcs: "Igen kb. egy 50 fős delegáció érkezett, már itt vagyunk a Szabadság téren, Toroczkai László és Takács András vezeti a küldötteket, éppen most jött meg a válasz, azt kérték a tüntetők, hogy szakítsák meg az adást, és élőben hadd menjen be Toroczkai László és Takács András a két felhatalmazott. Most jött vissza a válasz a köztelevízió vezetésétől, hogy ezt nem teljesítik. Ebben a pillanatban indult el Toroczkai László vissza a térre, és azt ígérte, hogy 10 ezer emberrel jönnek vissza és behatolnak a tévé épületébe."

Ezt követően elhangzott, hogy több mint tízezres tömeg követeli Gyurcsány Ferenc leváltását. Majd a Kossuth térről Császár Attila jelentkezett, aki a tömeg mozgásáról és egy kezdődő rendőri akcióról számolt be futva. Eközben megjegyezte, "a rendőrök itt majdnem föllöktek engem is".

Később a vidéki helyszíneken folyó eseményekről tudósítottak, a jelenleg folyó és a holnapra tervezett tüntetésekről, illetve azokról a helyszínekről, ahol másnapra is várható megmozdulás. Majd beszámoltak a nap történéseiről, az MSZP-frakció üléséről, azt követően megfogalmazott nyilatkozatról, később Gazsó Ferenc lemondásáról, valamint arról, hogy a rendkívüli helyzetre tekintettel Orbán Viktor megszakította brüsszeli útját, és még ma este hazatér.

Az Ingatlanpiac c. magazinműsort követően rendkívüli hírműsorral jelentkezett a műsorszolgáltató, amire már jóval előtte felhívták a befogadók figyelmét az információs sávban, a műsorszám előtt kommentár nélküli felvételeket sugároztak a Sándor Palotáról, illetve a debreceni megmozdulásokról.

Huszonkét óra negyvennégy perctől kezdődött a rendkívüli műsor, ami Császár Attila helyszíni beszámolójával vette kezdetét.

Császár Attila: "Kedves nézőink itt vagyunk a Magyar Televízió előtt, azt kell mondanom, hogy ilyen drámában még tényleg nem volt részem. Fenn a lépcső tetején a rendőrkordon. Megpróbáltunk felmenni a televízióhoz, épületéhez, bejáratához, lefújtak mindannyiunkat gázspray-vel, az operatőr kollégámmal alig tudtunk onnan leszabadulni, lejönni. Nem nagyon kapok még levegőt, elnézést kérek. Azóta még egyszer bevetették a gázspray-t, a tüntetők kavicsokkal, kövekkel dobálják be az ablakokat, és folyamatosan rohamozzák a rendőri alakulatokat."

Kifogásolható, hogy Császár Attila többször értelmezte forradalomként a kialakult helyzetet, és számos alkalommal vont párhuzamot az ?56-os szabadságharccal. Nem szemlélte neutrális módon a zavargást, több alkalommal úgy foglalt állást, hogy abból a tüntetők (a kegyetlen karhatalommal szemben a békéért és az igazságért fellépő az ötvenhatos fiatalság) melletti szimpátiájára lehetett következtetni; egyértelműen a rendzavarók mellett foglalt állást. Értelmezésében a munkáját végző rendőrség nem a garázdákat, hanem a forradalmi ifjakat próbálta kegyetlen módszerekkel megállítani.

Császár Attila (22:46:17): "Azt kell mondanom, hogy forradalmi hangulat van [gázkürt], talán hallják önök is. A tömeg többször próbált nekimenni a rendőröknek, és bemenni a televízió épületébe, azért, hogy élőben olvashassák fel, amit követelnek."

Császár Attila (22:47:33): "A rendőrök könyörtelenül szembeszegültek, nekimentek a tömegnek, miközben korábban azt skandálta a tömeg, hogy magyar rendőr magyar embert nem bánt." [A képeken nem látszik erőszak, csak nyugodt sorfal és éneklő tömeg.]

Császár Attila (22:49:47): "Úgy tűnik egyébként, hogy a parlament előtti megmozduláshoz képest ez itt már nem a politikáról szól olyan értelemben, hogy itt jelen van a helyszínen a politika, hanem tényleg a fiatalok azok, akik követelik a szabad sajtót. Azt mondták a Kossuth téren, hogy azért jönnek ide, mert az intézmény nem teljesíti közszolgálati feladatait, és azt mondták, hogy érvényt szeretnének szerezni annak, hogy elmondhassák mindazt, amit követelnek, amit szeretne a magyar nép elérni."

Császár Attila (22:50:40): "A tömeg nem mer nekimenni a rendőrkordonnak, könyörtelen volt a gázspray, azt kell mondanom, én életemben először tapasztaltam meg ezt, de tényleg nem kívánom senkinek sem. A rendőrök habozás nélkül bevetették ezt a fegyverüket." [képernyőfelirat: "Könnygázt vetettek be az MTV-nél"]

Császár Attila (22:52:34): "Az újságíró kollegák meg voltak döbbenve, hogy a rendőrség ilyen módon lépett fel a tömeggel szemben, illetve velük szemben is."

Császár Attila (23:09:45): "Úgy tűnik, megszállta a tömeg a televíziót és bevette!" A képeken a rendőrség a bejáratot védelmezi. Pár másodperc múlva belülről érkező vízsugárral visszaszorítják a tömeget. A riporter megállapítása a képek alapján nem állja meg a helyét.

Császár Attila (23:13:46): "Azt kell mondanom, hogy amit a Kossuth téren Wittner Mária mondott, hogy forradalom van, az most valóra vált. Wittner Mária október 23-ára akarta az újabb rendszerváltozást, vagy az igazi rendszerváltozást, de úgy látszik, a tömeg ezt már nem bírta kivárni."

Császár Attila (23:15:03): "A tömegnek csalódnia kellett a rendőrségben, mert a rendőrség nem maradt a tömeggel, nem tartott ki mellette, nem állt ki mellette."

Az éjfél előtti hírösszefoglaló még napirendre tűzte a Kossuth téren 22 óra előtt történt incidenst, de ekkor a legfontosabb események már az MTV székháza előtt játszódtak, az információs sávból megtudhattuk, hogy hamarosan újabb beszámolókat kapunk az MTV ostromáról, ezt követően kommentár nélkül a Kossuth téri tüntetés képeit láthatták a nézők. Később a Szabadság téren felvett anyagot szerkesztették ismét műsorba. Fél 12 előtt kapcsolódhattunk be ismét az eseményekbe (23:26:07), a helyszínről Császár Attila és Krakkó Ákos tudósított.

Tizenkilenc perccel a nap vége előtt újból hírösszefoglalóval jelentkezett a műsorszolgáltató. A műsoregységben beszámoltak arról, hogy a Szabadság téren összecsaptak egymással a tüntetők és a rendőrök. Továbbá közölték, hogy a rendőrség eljárást indít a támadók ellen. Később kapcsolták a Kossuth teret, az itt demonstrálók elhatárolódtak a Szabadság téren történtektől. Beszámoltak a vidéki megmozdulásokról. Majd informálták a nézőket arról, hogy Juhász Ferenc a Fidesz-t vádolja a hangfelvétel nyilvánosságra hozásával. Később hírül adták, az MSZP kiáll Gyurcsány mellett, a miniszterelnököt élőszóban is hallhattuk. Aztán telefonon kapcsolták Molnár Pétert, a Fővárosi Tűzoltóság szóvivőjét, aki cáfolta, hogy felkérték volna őket vízzel történő tömegoszlatásra. Később átváltottak a Szabadság térre, ahol éppen felrobbant a röviddel ezelőtt felgyújtott autó.

Császár Attila többször folyamodott olyan reprezentációs módszerekhez, amelyek felerősítették a drámai helyzetet, és erősíthették a rendőrök elleni ellenérzéseket.

Császár Attila (23:50:17): "Most kaptam a hírt, hogy az egyik kollégánkat súlyosan megverték, csonttörést is szenvedett. Természetesen a rendőröktől kapta a verést."

Eközben a kemény mag újabb gépkocsit gyújtott fel, és újabb rohamot intéztek a televízió bejárata ellen.

Császár Attila (0:06:09): " Azt kell mondanom, háború van ."

Császár Attila (0:15:08): "Békét akartak a demonstrálók, háború lett a vége."

Éjfél után kb. 30 perccel (0:28:01) a rendkívüli hírekben beszámoltak arról, hogy a Szabadság téri összecsapásokban a rendőrség könnygázt is bevetett, továbbá jelenleg tíznél több sebesültről érkezett jelentés, végül, a rendőrség bejelentette, eljárást indít a rendzavarók ellen. Elmondták, hogy a Kossuth téren tovább folytatódott a békés felvonulás, vidéken szintén nem számoltak be számottevő incidensekről. Később ismét kapcsolták a székház előtti teret.

Császár Attila (0:35:39): "A rendőrség mindent elkövet annak érdekében, hogy a tömeget feloszlassa. Semmit nem kímélnek, még azt kell mondanom, a villanyoszlopot sem, az emlékművet sem. Semmit sem."

Császár Attila (0:36:16): "Kedves nézőink, senki nem gondolta volna, hogy ebből háború lesz. [...] Itt a háttérben azt mondják, hogy ölik a rendőröket, én ezt nem tudom megerősíteni, nem látok oda. Egy biztos, hogy ez, ez olyan, mint ?56, amiről délelőtt, vagy a nap folyamán már esett szó a demonstráción. A rendőrség mindent megtesz a tömeg oszlatása érdekében, a fiatalok pedig természetesen a rendőrséget okolják a kialakult helyzetért."

A tudósító mondatai közben a tömeg éppen a feloszlatásukra rendelt vízágyút rohamozta, miközben a vízágyú kiszolgáló személyzete magára maradt a tüntetők gyűrűjében.

Császár Attila (0:40:30): "Valaki nekivetkőzik, valaki szétszedi a vízágyút. S a rendőrség könyörtelen a tüntetőkkel szemben."

Később Krakkó Ákos veszi át a szót, aki a tér másik végén követi az eseményeket, illetve számol be a szovjet emlékmű megrongálásáról. Hirtelen az egyik fiatalember a kamera elé áll, és belekiáltja: " Szabadság !"

Császár Attila (0:46:50): "Szabadság, ezt szeretnék a fiatalok, szabadságot."

Császár Attila (0:52:16): "És a tömeg mondja azt, hogy magyar rendőr velünk van, a magyar rendőr velünk van. Ezt mondták ?56-ban is." (A felvételeken a vízágyúban rekedt rendőrt kísérik ki a tömegből.)

Császár Attila (0:53:28): "Fiatalok, ahogy mondtam már korábban is, kivétel nélkül, 2006-ban, szeptemberben a fiatalok megmozdultak, és a kormány távozását, a miniszterelnök távozását követelik."

Császár Attila (0:54:20): "Nem vagyok szakértő, de az imént az úr azt mondta, hogy ez egy 9 mm-es Parabellumnak a töltényhüvelye, nem értek hozzá, de három ilyet mutatott fel, állítólag a rendőrök a levegőbe lőttek. Ez egy éles lövedék, így néz ki. Vaktöltény? Vaktöltény, mondja a hozzáértő."

Utóbb a stúdióba kapcsoltak, ahol Szijjártó Péterrel beszélgettek a kialakult helyzetről.

Később ismét Császár Attila jelentkezik (01:07:53): "A tömeg mostanáig bírta, lazított és ismételten fölment a lépcsősor tetejére. Két perccel ezelőtt itt a mellettem állók azt kérték, hogy ne locsolj tovább, az nem a te vized, azt is mi fizetjük, illetve kérték, hogy engedjék be őket az épületbe, de a rendőrség szemlátomást nem hallgatta meg a kérésüket, ezért mennek az emberek ismét a főbejárathoz és közelítik meg azt. Kicsit úgy tűnik, hogy egyfajta tájékozódás is van benne, minthogyha az erőszak nem dominálna most úgy bennük. De hát nyílván hajtja őket a vágy, amiért ide eljöttek. Az imént megkérdezte tőlem egy fiatal, akkor még nem voltunk adásban, hogy na most már ugye sikerült, és itt konkrétan arra utalt, hogy amiért ide jöttek, nevezetesen a kormány megbuktatására, illetve a miniszterelnök lemondatására. Az most, ezzel az akciójukkal sikert kell elérni."

Később a bannerből megtudhattuk, hogy a Hír TV riportere súlyosan megsérült, bántalmazták a helyszínen intézkedő rendőrök. Informálták továbbá a nézőket arról, hogy kb. egy órája tart az MTV ostroma, többen megsérültek, továbbá a Szabadság téren álló szovjet emlékművet is megrongálták, piros festékkel öntötték le. A vidéki helyzetet is ismertették, elmondták több nagyvárosban tüntettek a kabinet ellen, kb. egy tucat nagyvárost soroltak fel az összeállításban. Megtudtuk továbbá, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök összehívta a nemzetbiztonsági kabinetet. Végül, az MTV elnöke a tüntetés befejezésére szólította fel a tömeget, a demonstrálók elfoglalták az oszlatásukra kivezényelt vízágyút.

Éjjel egy óra után Hegedűs Zsuzsa elemezte a történéseket a stúdióból, miközben a Hír Televízió osztott képernyőn közvetítette a Szabadság téri eseményeket.

A bannerből (01:13:21) közben megtudhattuk, hogy a tüntetők elfoglalták az oszlatásukra kivezényelt vízágyút, autókat borítottak fel, és ég a magyar televízió épülete. Továbbá már a Kossuth tér környékén is zavargások vannak, a Nádor utcában összecsaptak a rendőrökkel, többen megsérültek.

Néhány perccel később a rendkívüli híradásban közlik, hogy a demonstrálók bejutottak a televízió épületébe. Ostrom, ég a Magyar Televízió épülete. A Gyurcsány-kormány lemondását követelő tüntetők több autót, köztük rendőrautókat és rabszállító autókat is felgyújtottak a Szabadság téren (ezt az értesülést sem erősítették meg más források). A televízió stábautóját pedig felborították, az égő autókról a lángok átterjedtek az épületre, a több ezres tömeg több mint két órája rohamozza az épületet, hogy élő adásban felolvassák a követeléseiket. Betörték az ajtót, a téren felszedték a macskakövet, és azzal dobálták az ablakokat, a helyszínen lévő több száz rohamrendőr könnygázzal és vízágyúval próbálta visszaszorítani a tömeget, de a demonstrálok újra feljutottak a bejárathoz. A rendőrök az aulába szorultak vissza, a tüntetők dobálják őket, könnygázzal sikerült leszorítani a tüntetőket, az MTV lépcsőjéről. A Szabadság téri szovjet hősi emlékműről leverték a vörös csillagot, és kitűzték helyére a magyar zászlót (más információk szerint Árpád-sávos zászlót). A rendőrség még mindig nem avatkozott be a két órája tartó ostromba, az ORFK kommunikációs igazgatója szerint, átcsoportosítást kellett végrehajtaniuk, azért nem tudtak időben közbelépni az MTV székház előtt.

Garamvölgyi Lászlót az átcsoportosításokról és a csapatösszevonásokról kérdezték. Majd beszámoltak a sérültek számáról, az áldozatokról, a sebesülések fajtáiról, az informátoruk Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője volt. Később Losonczi Kata tudósító a helyszínről jelentkezett.

Egy óra 23 perckor ismét Császár Attilát kapcsolják, aki éppen szemtanúkkal beszélget. (A tudósító egy égő autó előtt áll.) Aggályosnak tekinthető, hogy a riporter azt a félelmet erősíti, miszerint a rendőrség részéről ellentámadás készül, és esetleg fegyvereket is bevetnek majd a harcban.

Császár Attila: "A tüntetők felgyújtották a hátam mögött lévő autókat, és belobbant a televízió székháza is, ég az épület, de bejutottak az épületbe, bent vannak. És meg nem erősített információim szerint, de ezt most többszörösen szeretném aláhúzni, állítólag rendőri védelem alatt áll bent a televízió épületében a Fidesz frakcióvezetője, Navracsics Tibor, illetve Juhász Ferenc, az MSZP alelnöke. Ha minden igaz, egy nyilatkozat után nem tudtak elmenni az épületből, és benn rekedtek az épületben. [...] Ezzel kapcsolatban el kell mondani, legalábbis úgy érzem, felelősségem elmondani, hogy vidékről, legalábbis az ide jutó telefonokon keresztül érkező információk szerint, vidékről vezényelnek föl rendőröket, és hát vannak olyan rendőri alakulatok, amelyeknél fegyver is van. Az hogy milyen lőfegyverrel rendelkeznek, ezt nem tudom önöknek megmondani, és nem megerősített információ, többszörösen szeretném aláhúzni."

A szegmens alatt futó bannerben új hírek látnak napvilágot, a Szabadság téren a rohamrendőrök vízágyús teherautóját felgyújtották. A rendőrség nem mozdul. Több autó ég a Szabadság téren, szemtanúk szerint egy szoba is tüzet fogott a székházban. Garamvölgyi László elmondta, csak azokkal szemben vezetnek be intézkedéseket, akik törvénybe ütköző magatartást tanúsítanak. Később Császár Attila interjú alanya ismét azt a félelmet erősíti, hogy a rendőrök újra támadni fognak, és az összecsapás sokkal véresebb lesz, mint az előzőek voltak. Illetve újra elhangzik a forradalmi párhuzam, mint az erőszakos cselekményeket legitimáló tényező.

Idős férfi tűzoltó palackkal a vállán (01:29:19): "A Hír TV-ből telefonált egy ismerősöm, hogy a Hír TV-ben látta, hogy hátulról jönnek a rendőrök, mi igaz ebből, mert mi ezért jöttünk ki."

Császár Attila: "Igen ezt meg tudom erősíteni, a rendőrök most az épület északi részérő, próbálják megközelíteni a demonstrálókat."

Császár Attila (01:30:18): "A parlamenthez akarnak még visszamenni?"

Férfi: "Igen, végig, hát nézze meg, mit csináltak velem, nézze meg, itt van."

Császár Attila: "Nem látjuk sajnos a sötétben, nem tudjuk megmutatni."

Félmeztelen férfi: "Ébresztő, fel kéne ébrednünk végre és elindulni mindenkinek a Parlament felé."

Majd Császár Attila másra terelve a szót: "Ki tudja, mi van az épületen belül, ön tudja? Találkozott valakivel?"

Félmeztelen férfi: "Voltam bent, semmi, semmi, senkivel, senki nem volt bent, bementek körülnéztek, aztán kész."

Császár Attila: "És a rendőrök bent vannak?"

Férfi: "Jobb oldalt vannak bent, félő, hogy beindulnak, nem biztos, nem hiszem, mernek kockáztatni, nem valószínű"

Császár Attila: "Televíziós dolgozó nincs az épületben?"

Félmeztelen férfi: "Nem láttam, portás, helyi dolgozók vannak bent maximum, ennyi."

Császár Attila "Rendőrség milyen készültségi szintben van, milyen fegyverzettel vannak ellátva?"

Férfi: "Szerintem nem mernek támadni, fel vannak készülve pajzsokkal, botokkal, mint látható (rámutat a zsákmányolt botjára), de nem mernek kockáztatni, szerintem, abszolút nem mernek kockáztatni."

Császár Attila: "Ön miért kockáztat ?"

Félmeztelen férfi: "Magyar vagyok azért, azért mert magyar vagyok, pontosan. A hazánkért. És mindenkinek föl kéne kelnie, ébresztőt kéne fújni mindenkinek, eljönni Magyarország minden részéről, Nyíregyházáról, Miskolcról, Szabolcsból, mindenhonnan, meg kéne indulni mindenkinek."

Császár Attila: "Azt hallottam, hogy ezzel szemben rendőrök tartanak Budapest felé."

Férfi: "Ettől félek én is? félek?

Császár Attila: "És akkor mi lesz?"

Férfi: " 56. "

Császár Attila: "Miért, ez most nem az?"

Férfi: "Hát lassan kezdődik, lassan kezdődik, de akkor még durvább lesz, akkor rendőri életek fognak elveszni, vér fog folyni, már ma is sok vér folyt, szerintem, túl sok ahhoz, hogy ezt megvárjuk, úgy érzem."

Császár Attila: "És miért éppen a fiatalság, az ön véleménye szerint?"

Férfi: "Ez minket sújt, elmondok önnek valamit, én kint élek Angliában, dolgozok, másfél-két éve, buszon van szerdán vissza, keresek havonta 600 ezer forintot, nem szar pénz, igaz, úgy gondolom, itt vagyok, itt vagyok, és ha kell, nem megyek vissza szerdán."

Császár Attila: "Köszönöm szépen!"

A televízió riportere később visszatér a töltényhüvelyekre, amellyel szintén a rendőri atrocitásokat próbálja aláhúzni.

Császár Attila (01:34:30): "Azt mondják, hogyha igaz a hír, mint ahogy az imént is hallották, akkor ennek nagyon súlyos következménye lesz, és mutattam már önöknek egy félórával ezelőtt, néhány töltényhüvelyt, amit nekem is megmutatott egy illető, amely állítólag nem éles lövedékből maradt vissza, mint töltényhüvely, de mindenesetre lőttek a rendőrök a helyszínen. 9 mm-es magnum lövedékkel."

Röviddel fél kettő után újabb rendkívüli hírműsort sugároztak. A műsorvezető röviden összefoglalta az eseményeket, a történéseket a helyszínen készült vágott anyagokkal illusztrálták. Később a sérültek számáról és állapotáról számoltak be. Majd a szombaton megrendezésre kerülő Fidesz nagygyűlés került napirendre, Répássy Róbertet idézték. Később a kedd reggel 9 órára összehívott nemzetbiztonsági kabinetről értekeztek, majd kapcsolták Petrétei Józsefet, akit a várható rendőrségi akciókról, és a konfliktus kirobbanásáról kérdeztek.

Csalami Csaba: "Azért indult el valóban, mert mi úgy tudjuk, azért indult el az ostrom, mert őrizetbe vettek három tűntetőt, igaz ez?

Petrétei József: "Pontos jelentésem nincs erről, úgy tudom az épületbe, több személy bement illegálisan, őket próbálták meg eltávolítani, ennek során ez elképzelhető, hogy ez megtörtént."

Külön műsoregységben számoltak be a Nádor utcai zavargásokról, több száz fős tömegről és több sérültről jelentettek. A helyszínről Losonczi Kata tudósított, másodkézből származó információkat tett közzé, miszerint csak a járóképtelen sérülteket látták el a mentők. Elmondta továbbá, hogy találkozott MTV-ben dolgozó kollégákkal, akik kijutottak az épületből.

Később ismét élő képeket szerkesztettek adásba, majd a kapcsolat megszakadását követően a korábbi felvételekből láthattunk összeállítást. Két újabb hír látott napvilágot Toroczkai László tárgyal a tüntetők nevében, Gyurcsány Ferenc nyilatkozott a TV2-nek.

Az ismételt helyszíni bejelentkezés alkalmával a kialakult helyzetről különböző találgatások láttak napvilágot, amiket Császár szkepticizmus nélkül átvett (a tüntetők birtokba vették a vízágyút, újabb rendőrségi ellentámadás készül stb.) A tudósító attitűdjének eklatáns példáját nyújtja az alábbi két eset.

A közvetítésbe behallatszik egy hang (01:50:47-01:50:55): "Most jönnek vidékről a rendőrök, eloltják a tűzet, és most mondják rádión, utána beverik az egész csapatot garázdaságért ."

Császár Attila ezt a következőképp adja tovább (01:50:56-01:52:43): "Nem tudom hallották-e a kedves nézők, egy demonstráló fülén a mobiltelefonnal, adta ezt az információt, hogy jönnek a rendőrök, vidékről jönnek a rendőrök, lesz-e tömegoszlatás vagy nem, nem tudom, hozzám is eljutott olyan információ, miszerint fegyverekkel együtt jönnek a rendőrök, és a tömeg ismét a bejárat felé mozdul. Bent pedig néhány embert látok felmenni az aulában a lépcsőn. ?Változatlanul az úr azt mondja mellettem, hogy azok, akik bemennek a TV székházába, csapdába kerülnek, mondván, hogy a vidékről érkező rendőralakulatok valamilyen formában majd garázdaságért akarják őket előállítani."

Egy ember a tömegből a háttérben a következőket mondja (01:55:32-01:55:47): " Gyurcsány valami katonákkal beszél, bevetik, tábornokkal beszél, bevetik a katonákat, azt most mondta a TV2, hogy valami katonákat bevetnek."

Császár Attila ezt később tovább is adja (01:56:09-01:56:50): "Információink szerint, mint ahogy itt már jelezték mellettem, a miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc az egyik kereskedelmi tévécsatornának nyilatkozik, de azt is mondta, hogy a rendőrség nem ura a helyzetnek. Ugyanakkor megerősítették itt mellettem, ugyancsak mobiltelefonon kapott információ alapján, hogy a rendőrség ide tart a tévé székháza elé a Szabadság térre. Annak érdekében, hogy rendet vágjanak, és hogy felszámolják a tüntetés résztvevőit ."

Császár Attila újabb események hiányában összefoglalja az eddig történteket (02:01:47-02:03:30): "A Parlament előtti térről mintegy 20 fős küldöttség, a demonstrálók felhatalmazásával, átjött ide a televízió előtti térre, azt a felhatalmazást kapták, hogy szeretnék meggyőzni a televízió vezetését, hogy élőben szólhassanak a lakossághoz, erre nem kaptak pozitív választ és visszamentek a Parlament előtti térre, ahol, tájékoztatták a tömeget, az akkor még 15-20 ezres tömeget, erről a fejleményről. És ez a fejlemény indította el azt a folyamatot, hogy úgy döntött a tömeg, akkor átvonul a Parlament előtti térről, a Kossuth térről ide, a televízió el. És aztán történt valami, egész pontosan, most már több helyről, az igazságügyi miniszter is talán így nyilatkozott, információim szerint, hogy a rendőrség azok közül, a három ember közül, akik a petíciót adták volna át, azokat őrizetbe vették, és igazából ez indította el azt a folyamatot, aminek az lett az eredménye, hogy ma, itt a Magyar Televízió épülete előtt szabályosan egy csatatér van, bent az épületen belül nem tudom, hogy mi, de vannak olyan hírek és információk, miszerint megrongálták az épületbe bejutó demonstrálók a technikai berendezéseket, számos vágóegységet, vágóberendezést tettek használhatatlanná."

Később Molnár Péter, Tűzoltóság szóvivője informálta a nézőket.

Ezt követően (02:05:20-02:06:35) bekapcsoltak az intézménybe, az aulában Krakkó Ákos közvetített. Elmondta, hogy leírhatatlan állapotok uralkodnak, a tüntetők törnek, zúznak, rongálnak, továbbá a demonstrálók megőrizték humorérzéküket, a bejáratnál, megkérdezték kihez jött, kit keres, be van-e jelentve. Beszámolt arról, hogy az épületben rendőröket nem lát, tűzoltókat viszont igen. Később Császár Attila figyelmeztette kollégáját, ha az épületben marad, letartóztatják. Röviddel ez után Krakkónak sikerült interjút készítenie az egyik rendőrrel, aki elmondta, hogy a letartóztatásról nem tud semmit, próbálják a békét fenntartani és megakadályozni a rombolást.

A hajnali két órát követő hírösszefoglaló vezető híre a miniszterelnök nyilatkozata volt. Gyurcsány Ferenc kijelentette, a Szabadság téren történtek nem részei a demokratikus véleménynyilvánításnak, és utasította a rendőrséget, hogy törvényes eszközzel védjék meg a televízió épületét, de látja ez nem történt meg, a rendőrség nem ura a helyzetnek. Később ismét a nemzetbiztonsági kabinet összehívásáról informálták a befogadókat. Majd Molnár Péter a Tűzoltóság szóvivőjének nyilatkozata került sugárzásra. Ezt követően összefoglalták az éjszaka eseményeit.

Fél három után nem sokkal a Hír Televízió stábja más újságírókkal együtt verekedésbe keveredett a rendőrkordon mellett, az egyik riporternek a szemtanúk elmondása szerint eltörték a kezét. A bajba jutott kérte, hogy ne vegyék, de figyelmen kívül hagyták kívánságát. (02:35:02-02:37:28)

Később Rab Ferenc készített interjút Navracsics Tiborral, aki telefonos kapcsolaton keresztül számolt be a történésekről. Elmondta, hogy talán háromnegyed egy körül kapták azt az információt, hogy a rendőrség magára hagyta az épületet, és azt a tanácsot adták, hogy döntsenek belátásuk szerint. Ezután törtek be a tüntetők, és ők hátul kimenekültek. Később a jelenlegi politikai helyzetre reagált. Utóbb ismét Császár Attila jelentkezett be, és közölte, hogy a tüntetők visszatértek a Kossuth térre, és a Hír Televíziótól kérték, hogy olvassák be petíciójukat.

Ezt követően ismét képeket sugároztak kommentár nélkül a helyszínről. Röviddel három óra után az egyik tüntető a Kossuth téren beszédet mondott a petícióról. Később Szili Katalin értekezett a helyzetről telefonon keresztül. Röviddel három óra után még mindig a várható rohamról informálták a nézőket a televízió munkatársai (03:14:40). Hat perccel később Toroczkai László beszédét közvetítették a Kossuth térről.

A fentiek alapján a Testület az Rttv. 4. § (1) és 3. § (2) bekezdésének (a tényszerű és tárgyilagos tájékoztatás, valamint a Magyar Köztársaság alkotmányos rendje tiszteletben tartásának követelménye) megsértését valószínűsítette, és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésének megfelelően 2006. szeptember 28-án nyilatkozattételre hívta fel a műsorszolgáltatót a vélelmezett jogsértésekkel kapcsolatban.

II. A műsorszolgáltató a felhívásra 2006. október 2-án az alábbi nyilatkozatot tette:

"A HírTv ZRt. határozott álláspontja szerint, a Hír TV 2006. év szeptember hó 18. napi és szeptember hó 19. napi műsorszolgáltatási tevékenysége az Rttv. 4. § (1) bekezdésében foglalt sokoldalú, kiegyensúlyozott, tényszerű, időszerű és tárgyilagos tájékoztatás követelményének maradéktalanul eleget tett.

A HírTv ZRt. műsorszolgáltatási tevékenysége álláspontunk szerint fel sem vetheti az Rttv. 3. § (2) bekezdésében megfogalmazott, a Magyar Köztársaság alkotmányos rendje tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség sérelmét.

Elsődlegesen előadjuk, hogy a 2006. év szeptember hó 18. napjáról 19. napjára virradó éjszaka történt zavargások olyan kihívások elé állították a magyar televíziós műsorszolgáltatókat, mellyel korábban soha nem találkoztak. Ilyen jellegű, Magyarországon zajló, az erőszakot sem nélkülöző eseményekről közvetlen, élő tudósítást korábban magyar televíziós műsorszolgáltató nem sugárzott, e körben sem televíziós műsorszolgáltató, sem gyakorló újságíró nem rendelkezett tapasztalattal.

Az összetűzések helyszínein tartózkodó munkatársak mindvégig igen nehéz körülmények között, sokszor életveszélyben dolgoztak, kitéve az MTV székházát védelmező karhatalmi erők és a velük szabályos ütközetet vívó tüntetők erőszakos megnyilvánulásainak."

A tárgyilagos és tényszerű tájékoztatás körében a műsorszolgáltató az alábbi nyilatkozatokat tette.

"Nem vitás, hogy tudósítónk több esetben drámai hangú élő tudósításokat közölt, melyek nem nélkülözték a helyzet súlyosságát érzékeltető fogalmakat sem, úgy mint "csatatér", "ostrom" vagy "háború" kifejezések. E kifejezések használata ugyanakkor sem abban a helyzetben, ott, a helyszínen, az adott pillanatban, sem az események későbbi értékelése során nem tekinthetőek túlzónak, félelmet keltőnek. A nézőkben ugyanis nem a tudósítónk szavai, hanem maguk az események kelthettek félelmet.

Nem szabad megfeledkezni továbbá arról, hogy amikor tudósítónk "háborúról" vagy a tömeg "forradalmáról" beszélt, akkor nyilvánvalóan a tüntetők és a karhatalom közötti összetűzések, atrocitások, incidensek drámaiságát és erőszakosságát hangsúlyozta. Az 1956-os eseményekkel kizárólag a zavargások külső formai jegyei, a demonstrálók által skandált jelszavak, és nem pedig a zavargások politikai célja körében vont párhuzamot.

Ennek tükrében utalt a tömeg "forradalmi hangulatára", a skandált 56-os jelszavakra, mint pl. "magyar rendőr velünk van" ill. "szabadság". Utalt továbbá arra, hogy a demonstráló tömeg döntő hányadát fiatalok alkotják.

A demonstráló tömeg kinyilvánított, végső célja nem vitásan a hatalmon lévő kormámy megbuktatása, a miniszterelnök lemondatása volt. Mindezeket az élő adás nézői a TV készülék előtt, személyesen is tapasztalhatták, érzékelhették, a tudósító személyes leírása nélkül is. E kifejezések használata, a történelmi párhuzamok felvetése, a tömeg hangulatának, követelésének és személyi összetételének leírása a sajtószabadság körébe tartozik, így jogsértést nem valósíthat meg.

A T. Testület által közölt megállapításokkal ellentétben a Hír TV egyetlen tudósítója sem állította, hogy a karhatalmi erőket terheli a felelősség az atrocitásokért, nem kürtölte világgá az elkapott telefonbeszélgetések információit, nem démonizálta a rendőrséget, továbbá egyetlen alkalommal sem közölte kész tényként, hogy a rendőrség fegyverrel fogja leverni a megmozdulást. A T. Testület által kifogásolt, sokszor a szövegkörnyezetükből is kiragadott tudósítói idézetek álláspontunk szerint a fentieket nem támasztják alá.

Így pl. tudósítónk nem kezelte kész tényként a zavargások ill. a megmozdulás fegyverrel történő feloszlatását. Sőt, éppen ellenkezőleg, felhívta a figyelmet arra, hogy ezek csak a tüntetők között terjengő hírek. Idézünk a T. Testület által kifogásolt, 01 óra 23 perckor sugárzott élő adásból: "És meg nem erősített hírek információim szerint, és ezt most többszörösen szeretném aláhúzni? és meg nem erősített információ, többszörösen szeretném aláhúzni". Ilyen szövegkörnyezetben és fordulatok mellett fel sem vethető, hogy kész tényként közölte volna munkatársunk a fenti hírt.

A fentiek ellenére, akaratlanul, tudósítóink is passzív részesei ill. szenvedő alanyai voltak az eseményeknek, így munkatársaink is megtapasztalhatták a vízágyúval történő tömegoszlatást ill. a könnygáz hatását. A tudósítónk e körben tett megjegyzései, pl. "könyörtelen volt a gázspray, azt kell mondanom, én életemben először tapasztaltam meg ezt, de tényleg nem kívánom senkinek sem?" nem valósítanak meg semmilyen jogszabálysértést. A rendőrség tömegoszlatási módszerére használt jelzők (pl. "könyörtelen") pedig nem tekinthetők túlzónak.

Előadjuk, hogy a rendőri fegyverhasználat kérdése egy döntően politikai jellegű megmozdulás során, kiemelkedő jelentőséggel bíró, közérdeklődésre nagyban számot tartó hírnek minősül, így tudósítónk helyesen járt el, amikor ennek a körülménynek a valóságtartalmát próbálta a helyszínen felderíteni. Megjegyezzük, hogy a fegyverhasználat ténye később be is bizonyosodott, hiszen az egyik rendőrnő használta szolgálati fegyverét, melynek során több figyelmeztető lövést adott le a levegőbe.

Álláspontunk szerint érdemben, jogi relevanciával nem bírhatnak azon kifogások, melyek a tudósítónk által közölt szöveges beszámolók, ill. az adott pillanatban, illusztrációként közölt élő kamera kép közötti különbséget róják a műsorszolgáltató terhére. Annak ellenére, hogy a Hír TV törekedett arra, hogy tudósítói az események minden jelentős pillanatánál jelen legyenek, nyilvánvalóan nem tudott élő képet közölni az események minden részletéről. Ezért előfordulhatott, hogy a tudósító valamely erőszakos cselekményről számolt be éppen, míg az operatőr pedig a békés demonstrálókat mutatta.

Semmilyen formában nem róható továbbá a műsorszolgáltató terhére az a körülmény, hogy a tudósító beszámolt egyes rendőri túlkapásokról, így különösen arról a sajnálatos eseményről, hogy a Hír TV egyik tudósítója - aki sajtóigazolványt viselt és kezében a Hír TV logoval ellátott mikrofont tartotta - munkavégzés közben rendőri bántalmazás áldozata lett. Ebben az ügyben jelenleg a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal előtt, ismeretlen tettes ellen, hivatalos személy által elkövetett súlyos testi sértés bűncselekményének alapos gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban.

Álláspontunk szerint a műsorszolgáltató nem felelős továbbá azért sem, hogy a helyszíni, rögtönzött élő interjúban, az interjú alany esetleg szélsőséges hangnemet használ, különösen nem azért, hogy a tudósítása alatt a televízióban szerepelni kívánó személyek a műsorba bekiabálnak, a tudósító szövegébe beleszólnak. A tárgyi eseményeknél a műsorszolgáltató riporterének "szűrő" funkciója életszerűen nem volt érvényesíthető, e funkció érvényesítése ilyen speciális helyzetben nem várható el.

A Hír TV tevékenysége, tájékoztatása során mindvégig tiszteletben tartotta és tartja a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, az Rttv. és a Sajtótörvény vonatkozó rendelkezéseit. A Hír TV az eseményekről szóló tudósításai során az Alkotmányban ill. az egyéb jogszabályokban biztosított keretek között járt el.

Megjegyezzük, hogy a Hír TV részéről az alkotmányos rend sérelme fel sem vethető, hiszen maga a tudósítás tárgyát képező események sem sértették a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét. Az alkotmányos rend fogalma nem azonosítható a jogrend fogalmával, az eseményeken részt vevő tömeg egyes tagjai által elkövetett garázda ill. egyéb erőszakos cselekmények - súlyos jogsértő voltuk ellenére - nem irányultak a Magyar Köztársaság alkotmányos rendje ellen. Ezért a fenti eseményekről szóló tudósítás sem minősíthető olyan tevékenységnek, mely nem tartja tiszteletben a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét."

A műsorszolgáltató nyilatkozatában több helyütt hivatkozott a sajtóról szóló 1986. évi II. törvényre, ám a Sajtótörvény rendelkezéseinek megtartása nem képezi jelen eljárás tárgyát, így a kérdés jelen eljárásban (média)jogi relevanciával nem bír.

III. A Testület a műsorszolgáltató nyilatkozatára is tekintettel alakította ki alábbi álláspontját:

Az Rttv. 3. § (2) bekezdése értelmében: "A műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére."

Az Rttv. 4. § (1) bekezdése értelmében: "A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie."

A műsorszolgáltató szerint az események olyan kihívások elé állították a magyar televíziós műsorszolgáltatókat, mellyel korábban soha nem találkoztak. A Testület álláspontja szerint a helyzet rendhagyó volta csak növelte a műsorszolgáltató felelősségét, semmiképpen nem enyhíti azt, és nem ad felmentést az Rttv. normáinak alkalmazása alól.

Fontos kiemelni, hogy a Hír TV által közvetített képanyag pontos lenyomatként dokumentálta a Szabadság téren történteket, az egyik helyszínen dolgozó riporter tudósításai azonban nehezítették a nézők számára való objektív értelmezés lehetőségét, hiszen beszámolója egyoldalú, a tárgyilagos tájékoztatás követelményét súlyosan sértő volt.

A helyszíni tudósítók gyakran kerültek abba a csapdába, amit elsőként az Öböl-háborút követően írtak le, és a stáb tehetetlenségeként jellemeztek. A jelenség lényege: a helyszínen tartózkodó tudósító képtelen hűen reflektálni a körülötte folyó eseményekre, mivel maga sem tudja, hogy mi történik. A legitimációs válsághelyzet, a társadalmi anómia kaotikus, szürreális körülményeket teremtett, amik nehezítették a tájékozódást. A Hír TV helyszínen lévő riportere több alkalommal képtelen volt távolságot tartani az eseményektől. A területen jelentős tapasztalatokkal rendelkező BBC a következő irányelveket fogalmazta meg a zavargások bemutatásával kapcsolatban.

1. Mérlegelni kell annak veszélyét, hogy a kibontakozóban lévő zavargás eseményeinek puszta nyomon követése milyen mértékben bátorítja a résztvevőket.

2. Azonnal vissza kell vonulni, ha a sajtó jelenléte "fokozza a helyzetet".

3. A résztvevők számára vonatkozó becsléseket szkeptikusan kell kezelni, továbbá minden esetben meg kell nevezni az információk forrását.

4. Pártatlan és átfogó tájékoztatásra kell törekedni, ha a tudósítók nem képesek kontextusba helyezni az eseményeket, akkor ki kell egészíteni a beszámolókat, annak érdekében, hogy a teljes képet megjeleníthessük.

5. Abban az esetben, ha az események "erőszakszintje" magas, akkor az anyagokat kisebb késéssel vagy megvágva kell műsorba szerkeszteni.

A Testület álláspontja szerint, ha a helyszíni tudósító tapasztalatok híján nem is tudta megfelelően kezelni az eseményeket, a műsorszolgáltatónak kötelessége lett volna mindent megtenni annak érdekében, hogy a tájékoztatás ne sértse az Rttv. rendelkezéseit. Erre azonban nem került sor, a tűzvonalban tevékenykedő riporter szavai és véleménye nem kerültek kiigazításra.

A műsorszolgáltató szerint az inkriminált kifejezések használata sem abban a helyzetben, sem az események későbbi értékelése során nem tekinthető túlzónak, félelmet keltőnek, továbbá, amikor a tudósító háborúról, forradalomról beszélt, akkor csupán a tüntetők és a karhatalom közötti összetűzések erőszakosságát kívánta hangsúlyozni.

Kétségtelen, hogy a Magyarországon ismeretlen tömeges utcai erőszak félelmetes volt, ám ezt a félelmet a műsorszolgáltató maga is erősítette a "dráma", "rendszerváltozás", "háború", "forradalom", "ölik a rendőröket", "életek fognak elveszni", "bevetik a katonákat" stb. kifejezések használatával, illetve az elhangzott kifejezések kommentár nélkül hagyásával. A Testület szerint az a körülmény, hogy a műsorszolgáltató a vizsgált időszakban számos alkalommal és különböző módokon az 1956-os forradalom és a 2006-os kormányellenes tüntetés rokon vonását hangsúlyozta, megsértette az Rttv. tényszerű és tárgyilagos tájékoztatására vonatkozó követelményét.

A műsorszolgáltató a tüntetés fegyveres leverésére vonatkozó többszöri, visszatérő utalással óriási felelősséget vállalt egy rendkívül kiélezett szituációban, mely kapcsán a legkisebb tévedés is tragédiához vezethetett volna. Természetesen ez is hír, még ha csupán egy, a megmozduláson részt vevő személy mobilja is volt a "forrás", és mint ilyen, közölhető. Az a tény azonban, hogy a műsorszolgáltató több esetben, visszatérő módon utalt erre az - egyébként semmi konkrétummal alá nem támasztott, utóbb valótlannak bizonyult - információra, ismételten csak a televíziónézők, az adásról mobiltelefonon értesülők, illetve a tudósítás hatására az eseményekbe bekapcsolódók megtévesztésére volt alkalmas, míg tárgyilagos és tényszerű tudósításnak nem minősíthető.

Nem vitás, hogy a műsorszolgáltató helyszíni tudósítója maga is szenvedett a rendőrség fellépése nyomán, ám a tudósítás hangvétele álláspontunk szerint nem volt tárgyilagos. A rendőrség által alkalmazott eszközök kétségtelenül alkalmasak az emberi ellenállás megtörésére, kellemetlen testi reakciók kiváltására; ám a tömegoszlatási rutin szerint eljáró rendőrség kíméletlennek, könyörtelennek stb. minősítése sokkal inkább az 1956-os párhuzamot erősíti, mintsem tárgyilagos beszámólóként elemzi a rendőrség eljárását és az (egyébként pl. a futballhuligánok oszlatása kapcsán soha meg nem kérdőjelezett, ill. kritika valamint részletes elemzés/jellemzés alá nem vont) tömegoszlatási eszközöket.

címlapon
Fogyatékos Mikulás-razzia a belvárosban
címlapon
Kijöttek a PISA-eredmények: rosszabb, mint valaha

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!