Vallási műsornak nincs helye a köztévén
Az Egyesült Államokban olyan köztévé, mint nálunk az m1 vagy m2 ugyan nem létezik, de van egy PBS nevű adó, ami közszolgálati feladatokat lát el, és melynek vezetői úgy gondolják, hogy az egyházi témájú műsorok sugárzása nem tartozik ezek közé.
A PBS (Public Broadcasting Service, kb. Közszolgálati tévéadás) igazgatótanácsa jövő hónapban szavaz majd arról, hogy mi történjen azokkal a helyi állomásokkal, melyek a központi adás sugárzása mellett a saját hatáskörükbe rendelt műsoridőt egyházi témájú műsorok közvetítésére használják. Az eddig gyakorlat szerint ez volt a bevált modell, a washingtoni illetőségű WHUT nevű adó, melyet a Howard egyetem működtet, például 1996 óta sugároz hetente ilyen műsort, de ha a PBS megszavazza a változásokat, kénytelenek lesznek értesíteni a katolikus egyházat arról, hogy inkább a vasárnapi misét vesztenék el, mint a Frontline című oknyomozó műsort - ugyanis a kettő egyszerre nem lehet az adó műsortervében.
A PBS 356 helyi adónak sugározza központi műsorát, de arról nincs adat, hogy ezek közül hányat érintene a javaslat. Egyes becslések szerint kevesebb, mint a helyi adók egyhatoda sugároz vallási témájú műsorokat, így nagy összefogásról, tiltakozó megmozdulásoktól nem kell tartania a tévé vezetőségének - vélhetően ezért is merték meglépni ezt a húzást. A PBS-csatornák 1985-ben írtak alá egy közös egyezményt, melynek értelmében kereskedelmi jellegű műsorokat soha nem sugároznak és tartózkodnak egy-egy párt, érdekcsoport vagy felkezet igényeit kiszolgáló műsorok készítésétől és sugárzásától is. Mivel ezek az állomások állami pénzből, pályázatok útjén elnyert támogatásokból és a nézők adományából élnek, valahol érthető, hogy a központi vezetés nem szívesen látná, ha egy-egy, a PBS-szel azonosított adó mondjuk a Demokrata párt vagy az Evangelikus egyház házi tévéjévé válna.
Az 1985-ös egyezményt az aláírók eddig meglehetősen lazén értelmezték, így fordulhatott elő, hogy "vallástudomány és történelem" cimkével propagandafilmeket vagy akér komplett miséket sugározhattak, de eddig a PBS vezetősége szemet hunyt az ilyen kilengések felett, arra hivatkozva, hogy nem áll szándékukban központi szerkesztési elveket bevezetni, az egyes adók függetlenségét és integritását ugyanis ezzel valahol befolyásolhatnák. A PBS istállójába tartozó tévéadók között azonban számos olyan található, melyet mondjuk a katolikus, a református vagy akár a mormon egyház támogat a hívek adományából, így ezek jövőre már valószínűleg nem fognak a központi adásokból válogatni, hanem saját tartalommal töltik meg az műsoridőt.
