Kiírták a pályázatot a Danubius és a Sláger frekvenciájára

A hét évre szóló pályázat ötvözi a fix koncessziós díjas és az árbevételhez igazodó rendszert: az első évre 350 és 700 millió forint közötti összeggel licitálhatnak az indulók, a későbbiekre pedig - egy fix, 200 milliós összeg mellett - nettó árbevételük 10-15 százalékát kell megajánlaniuk. Az árfaktor összesen 45 százalékos súllyal esik latba a döntésnél.

Az összpontszám egyötödét lehet megszerezni a magyar zene arányára tett vállalással, ennek azonban a teljes műsoridőben és a nappali időszakban is el kell érnie a 25 százalékot a közlés szerint. Ugyanekkora súlyt kap az értékelésben a kulturális, civil és környezetvédelmi tartalmak szerepeltetése.

A műsorszolgáltatási tapasztalatra tíz, a kiegészítő szolgáltatásokra legfeljebb öt százalékot lehet kapni; az MTI információja szerint a médiahatóság kétharmados arányban fogadta el a szempontrendszert.  

Nem volt egyértelmű, hogy a kilencvenes években nyert hétéves - öt esztendővel már meghosszabbított - koncesszió lejárta után mi a teendő: lehet-e ismét újrázni vagy pályáztatni kell. Erről ugyanis nem rendelkezik a médiatörvény, a köztársasági elnök pedig az előző év utolsó napjaiban előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz utalta azt a jogszabály-módosítást, amely újrázási lehetőséget adott volna a két adónak.

Heal Edina, a Sláger Rádió vezérigazgatója szerint eszméletlenül magas az ár, hiszen a jelenlegi 200 millió forint körüli koncessziós díjat is csak nagy nehézségek árán tudják kigazdálkodni az országos kereskedelmi adók, amiknek az idén 30 százalékos bevétel-csökkenéssel kell számolniuk.

A magyar zene elvárt aránya kapcsán úgy nyilatkozott, azokkal "csak olyan rádiót lehet csinálni, amelyről máshová fognak kapcsolni a magyar hallgatók"; közlése szerint "természetesen" versenybe szállnak, és igyekeznek meggyőzni a döntéshozókat kifogásaik alapos voltáról.  

Az ORTT év elejétől április közepéig tartó összegzése szerint a Danubius Rádióban 30, a Sláger Rádióban 25 százalék volt a hazai dalok aránya, míg a Magyar Rádió Kossuth adóján 74, a Petőfin 23, a Rádió1-hálózat vizsgált adóin 1 százalék körüli volt ez a mutató.

Az ORTT testülete már tavaly szeptemberben megkezdte a két országos földfelszíni sugárzású frekvencia megpályáztatásra való felkészülést. Az analóg frekvenciák azért is külön értékesek, mert itt nincs sürgető digitális átállás, mint a tévéknél. Szeptemberben nyolc-kilenc hónaposra akarták akkor felgyorsítani a bő egy éves pályázati procedúrát, hogy "ne maradjon kereskedelmi rádió nélkül a nép". November 26-án viszont arról számolhattunk be, hogy módosították a meglévő médiatörvényt olyan módon, hogy a Sláger és a Danubius pályázat nélkül megtarthassa frekvenciáját. A két legértékesebb frekvencia engedélyét a törvény értelmében már egyszer meghosszabbították.