A Blikk nem veheti meg a Borsot

A Blikket kiadó Ringier csütörtökön visszavonta a Gazdasági Versenyhivatalhoz 2008 novemberében beadott kérelmét, amiben a Borsot kiadó Híd Rádió Kft. felvásárlására kért engedélyt.

A GVH lefolytatta az ügyben a vizsgálatot, előzetes álláspontjában pedig azt jelezte, hogy a Híd Rádió feletti irányítás megszerzése esetén a Ringier-csoport erőfölénybe kerülne a bulvár napilapok piacán, ezért a felvásárlást nem engedélyezte. Mégsem ezért nem került a Bors a Ringier-hez, hiszen az ügyben az első során döntés végül nem született. A második tárgyalást június 29-ére írták ki, erre azonban már nem kerülhet sor, mert Ringier június 25-én jelezte a GVH-nak, hogy fúziós kérelmét visszavonja.

Túl nagyok lennének

A GVH nyilvánosságra hozott előzetes jelentése szerint azért nem engedélyezi a Bors felvásárlását, mert akkor a magyar bulvár napilapok piacán megjelenő három újság közül kettő egy kézbe kerülne. A Ringier ugyanis nem tervezte a Bors megszűntetését, hanem átpozícionálta volna kicsit mindkét lapját: a Blikk egy politikai és közéleti témákkal is foglalkozó napilap lett volna, míg a Borsot egy a sztárokkal kritikusabb, inkább a pletykákra koncentráló bulvárlapnak képzelték el.

A fúzió vizsgálata során a GVH megállapította, hogy a Ringier-csoportnak a bulvár napilapok piacán 73,2, a Híd Rádiónak a Bors révén 21,2 százalékos részesedése van. A versenyhivatal szerint ezért túl nagy erőfölényt jelentett volna a Ringier számára, mivel az utóbbi tíz évben mindig három bulvár napilap volt a magyar piacon, és egy negyedik megjelenése a nyomtatot sajtó válsága miatt nagyon valószínűtlennek tűnik. Ráadásul a GVH megkérdezte a szóba jöhető piaci szereplőket, és egyikük sem jelezte, hogy a közeljövőben bulvártémákkal foglalkozó napilapot indítana.

Mi a bulvárpiac?

A Ringier információink szerint azért adta be kérelmét a GVH-hoz, mert abban bízott, hogy a hivatal kicsit tágabban értelmezi a vizsgálandó piacot. Ha ugyanis csak a napilapok piacát nézzük, akkor a Magyar Terjesztésellenőrzési Szövetség adatai szerint 2008 utolsó negyedévében a Borsból 88 ezer kelt el, míg a Blikkből 217 ezer. Ha a két lap egyesülne, akkor a Ringier országos napilapjait (Blikk, Népszabadság, Nemzeti Sport, és a felvásárlás után a Bors) körülbelül 480 ezer példány kelne el (már ha az eladási adatok nem változnak jelentősen), míg az összes többi fizetős országos napilapból legfeljebb 120 ezret adnak el naponta. Ez a szám félmillió eladott darabbal nő, ha a vidéki napilapokat is beleszámítjuk és további 308 ezerrel, ha az ingyenes Metropolt is.

Vagyis ha a tágan értelmezett napilappiacot nézzük, csupán 33 százalékos részesedése lenne a Ringier lapjainak. Viszont, ha csak a bulvárnapilapokat nézzük, már nem mindegy, hogy a Metropolt bulvárnak tekintjük-e vagy sem, illetve hogy az interneten megjelenő bulvártartalmakat, esetleg a kereskedelmi csatornák bulvártalmait a piachoz számítjuk-e. A GVH azonban végül csak értelmezett nyomtatott, naponta megjelenő, nem ingyenes bulvárlapokat tekintette egy piacnak, ahol a Ringierhez tartozó Blikk már amúgy is a legnagyobb piaci szereplő a Bors és a Napi Ász mellett.

Egyszer már megvette

A Bors elődje az 1989 februárjában megjelenő Mai Nap tekinthető. A lapot 2001. február 19-én felvásárolta a Ringier Verlag AG, és a Blikkel összeolvasztva megjelent a Mai Blikk, amely 2001-ben a teljes bulvárpiacot uralta volna. A lap azonban csak három hétig működött csak konkurencia nélkül, utána a mai Nap egykori munkatársai megalapították a Színes Mai Lapot, amit a Ringier által benyújtott védjegyper miatt Színes Bulvár Lapra neveztek át 2004-ben. (2002 és 2004 között a Mai Nap is megjelent, mivel a Ringier bérbe adta a névhasználat jogát a Som-Média Rt-nek). 2007 május 29-től Bors néven adják ki a lapot, amelynek főszerkesztője a Blikk főszerkesztői székét is megjárt Pallagi Ferenc, tulajdonosa pedig a Híd Rádió Zrt-n keresztül egy Kajmán-szigeteki offshore cég.