Kinga, Kincső
14 °C
27 °C

A magyar fociháború miatt maradt Barátok közt nélkül Erdély

2009. 07. 21. 16:00
| Módosítva: 2009. 09. 02. 16:25
Az IKO és a DigiTv is harcolt a Soproni Liga közvetítési jogaiért, bár végül a Sport1 nyert, a két cég viszonya annyira elromlott, hogy az RTL Klub és a hozzá köthető IKO magyar nyelvű adói eltűntek a DigiTv romániai, szlovákiai és szerb kínálatából is. A harc igazi vesztesei a határon túli nézők, akiket a Barátok közt érdekel, és nem a közszolgálati kultúra.

A Digi Tv és az RTL Klub tulajdonosa hónapokon át harcolt a magyar NB I. jogaiért, de úgy tűnik mindkét fél vesztett: július 14-én ugyanis a Magyar Labdarugó Szövetség döntése értelmében a konkurens UPC-hez köthető Sport1 kapta meg a meccsek sugárzási jogait. A magyar profi futball jogaiért folyó küzdelem igazi vesztesei azonban a határon túli magyarok, ugyanis a Digi és az IKO úgy összevesztek, hogy a határon túli területeken is jelentős előfizetői bázissal rendelkező szolgáltató kínálatából egyszerűen kikerült az IKO-hoz köthető csatornák többsége és az RTL Klub is. Erdélyben, Szlovákiában és a Vajdaságban többszázezren maradtak napi betevő Barátok közt nélkül. (Romániában persze van alternatívája a Diginek, több műholdas szolgáltató kínálatában is ott vannak a magyar adók, Szlovákiában, ugyan a csomagajánlatok közt nem szerepel a honlapon, de fogható az RTL Klub a UPC-nál, a Vajdaságban viszont csak a Digi sugároz magyar nyelvű tartalmakat.)

Az RTL Klub júliusban eltűnt a szlovákiai, a romániai és a szerbiai Digi Tv kínálatából, méghozzá úgy, hogy közben a magyar nyelvű adókat tartalmazó csomagok ára nem csökkent. Eközben szépen csendben mindhárom országban elérhetetlenné vált a Digi kínálatában a Cool, a Film+ és a Sportklub is, amiket az RTL Klubhoz kötődő IKO üzemeltetett. Mindhárom országban a magyar sajtó cikkezett az adók eltűnéséről, de az újságok megkeresésére a Digi Tv hivatalosan csak annyit válaszolt, hogy július 1-jével lejárt a szerződésük a csatornákkal, ezért kivették azokat a programkínálatból, a csomag árának esetleges módosításáról pedig csak később döntenek majd.

Bosszú, de kié?

A háttérben azonban nem ennyire egyszerű a helyzet, az IKO és a DigiTv viszonya már a Soproni-liga körüli csatározások előtt is elég feszült volt, például az IKO hónapokon át hárommillió dollárral tartozott a Diginek a Romániában bejegyzett adók, például a Cool műholdas terjesztéséért. Azóta a viszony tovább mérgesedett a magyar futball miatt, annyi biztos, hogy a magyar nyelvű adók jelentős része eltűnt a határon túli magyarokat kiszolgáló cég kínálatából, de mindenki máshogy emlékszik arra, hogy ki is a hibás. Abban azonban az IKO és a Digi képviselői is egyetértenek, hogy a legnagyobb vesztesek a határon túli magyarok.

Sárai Endre, a Digi Tv magyarországi ügyvezetője szerint az IKO és az RTL Klub tiltotta le adóit a cég rendszeréből bosszúból, amiért rálicitáltak a magyar foci közvetítési jogaira. Nem teljesen egyértelmű, hogy ez miért is fájna jobban a Diginek, mint az IKO-nak, hiszen a kábeladókat üzemeltető cég a szolgáltató által fizetett előfizetési díjból él, vagyis ha letiltja saját programjait egy szolgáltató kínálatából, azzal jelentős bevételekről mond le.

tvs1

Az IKO neve elhallgatását kérő alkalmazottja szerint viszont a Digi nem akarta a július elsejével lejáró szerződéseket meghosszabbítani, nem reagáltak semmilyen megkeresésre, még egy tárgyalási időpontot sem lehetett velük megbeszélni. Így jelezték, hogy az IKO adóiból nem kér többet a DigiTv.

Szürke zóna

Az RTL Klubbal kicsit más a helyzet, mivel a csatorna műsorát elvileg nem is lehetne külföldön terjeszteni, hiszen a filmek, sorozatok és sportműsorok jogait csak Magyarország területére vásárolták meg. Ennek ellenére 2006-ban a Trasindex információi szerint két éves szerződést kötött az RTL Klub az IKO Románián keresztül a Digivel, információink szerint azzal a kitétellel, hogy a jogvédett tartalmak alatt a szolgáltató korlátozza a csatorna elérhetőségét. Valójában persze a Digi Tv soha, egyetlen meccs vagy film alatt nem zárta el az RTL Klubot az előfizetőktől, és információink szerint az RTL Klub sem tiltakozott ez ellen.

Az RTL Klub éppen azért nem tehet nagyon semmit az ellen, hogy műsora eltűnt a határon túli kínálatból, mert a két cég közti kapcsolat jogilag nem teljesen tisztázott. Annyi biztos, hogy az RTL Klubnak elvileg semmi haszna nincs abból, hogy külföldön is fogható, hiszen nem előfizetésből, hanem reklámbevételekből él, a hirdetők a nézettség után fizetnek, a nézettséget pedig csak Magyarország területén mérik. Ennek ellenére persze időről időre felröppen, hogy a romániai szolgáltatók, így a Digi is fizet az RTL-nek a csatornáért, de ezt minden érintett fél tagadja.

A Digi egyébként nem először viszi át Romániába a magyarországi ügyeket, 2006-ban például a Tv2 tűnt el a szolgáltató kínálatából, miután Kereszty Gábor, a csatorna akkori vezérigazgatója előfizetési díjat próbált kérni a magyarországi terjesztésért.

Nincs pénz, nincs tévé

Az RTL Klub és az IKO adóinak eltűnésével a legnézettebb magyar nyelvű csatornák tűntek el a határon túlról, hiszen bármilyen erősen bizonygatják is az érintettek, az elmúlt tíz évben már nem a Duna Televízió a legnépszerűbb a vajdasági vagy erdélyi nézők körében. A pontos nézettségi adatokról azért nehéz bármit mondani, mert a tisztázatlan jogi helyzet miatt sok szolgáltató nem is jelenti be nyilvánosan, hogy kínálatában fogható a Tv2 vagy az RTL Klub, ráadásul a romániai Nielsen Erdélyben még mindig csak a nagyobb településeken mér.

A szlovákiai felmérések szerint a magyar nemzetiségűek körében a legnépszerűbb adó a Bumm.sk cikke szerint a Markiza 36,3 százalékos közönségaránnyal, de a második már az RTL Klub 28,8 százalékkal és a Tv2 pedig a harmadik 22,3 százalékos átlagos nézettséggel.

tv2

A helyzet akkor rendeződhetne, ha a magyarországi adók kifehérítenék határon túli szerződéseiket, és megvásárolnak a környező országokba is a magyar nyelvű sugárzás jogait. Ehhez azonban az kéne, hogy Romániából, Szlovákiából és Szerbiából is legyenek reklámbevételei a csatornáknak. Pár éve a Duna Televízió ugyan nyitott egy irodát Erdélyben, de mindössze évi 2-3 millió forint bevétele volt, azért, mert a multinacionális cégek még mindig nem gondolkodnak határon túl ívelő kampányokban, a romániai és a magyar leányvállalatok nem hangolják össze a kommunikációjuk. A helyzet egyhamar nem fog megváltozni, hiszen a nemzetközi központokban a legtöbb esetben nem is nagyon értik, hogy miért jobb magyarul hirdetni egyes romániai állampolgároknak, mint románul.