Ilona
16 °C
33 °C

Miért van mindennek magyar hangja?

2009.10.25. 23:53 Módosítva: 2009-10-26 12:29:42
Kapcsolódó cikkek (1)
A digitális rendszerek lehetővé tennék, hogy több hangsávval, felirattal sugározzák a műsorokat, vagyis eredeti nyelven is nézhessük a filmeket. A magyar viszont szereti a szinkront, a tévécsatornák pedig egyelőre nem szánnak pénzt azokra, akik a tévéből akarnak nyelvet tanulni. Talán ezért is beszélnek olyan kevesen idegen nyelvet nálunk.

A digitális tévé nemcsak a prosztatabántalmakban szenvedőknek jelenthet megváltást, nemcsak azért jó, mert az élő műsor bármikor megállítható, hogy ne maradjunk le semmiről, amíg kirohanunk. Sőt még csak nem is azért változtathatja meg az életünket, mert HD-minőségben minden apró pörsenést láthatunk majd Várkonyi Andrea arcán, és a karikákat Stohl András szemei alatt, hogy kiderüljön, nem azért sztárok, mert szépek. A digitális tévé ennél is többet tehetne: megtaníthatná a magyarokat angolul. Már ha az eredeti nyelv és a felirat elérhető lenne minden csatornán, minden sorozat és film alatt.

De egyelőre a digitális kábel- és műholdas rendszereken sem élnek ezek a funkciók, ott a gomb, válthatjuk vadul a feliratot és a hangsávot, de nem történik semmi. Az HBO, a Cinemax, az MGM és az AXN elérhető eredeti nyelven is, de ezeken az adókon is hiányzik a felirat. Angolul tudóknak jól jöhet, ha idegesíti őket, hogy John McLane-ből Dörner György, és nem Bruce Willis beszél, de aki még csak a bemutatkozásnál tart, az valószínűleg csak annyit ért majd, hogy „David Palmer” és „conspiracy”.

Miskolci szinkronstúdió
Miskolci szinkronstúdió

Az HBO hétfőnként feliratosan adja a filmeket, a Cinemax 2-n pedig felirattal mutatnak be minden hónapban két, kisebb érdeklődésre számító művészfilmet, de aki angolul tanulna, az ezen kívül legfeljebb a Survivort nézheti az AXN-en, vagy Deadwoodot a Tv6-on.

Tanuljon feliratból!

Pedig míg a mozikban már csak a legnagyobb közönségfilmeket és a rajzfilmeket szinkronizálják, addig itthon a tévében még mindig minden műsor így megy, évente több mint félmillió percnyi műsort magyarítanak a csatornák megrendelésére. A magyar szereti a szinkront, a váltás meg veszélyes lehet, hiszen a régióban már többször kiderült, hogy évtizedes szokásokon nem lehet változtatni, igaz, kicsit másképp próbálkoztak a tévék. Romániában a felirat helyett kínált szinkront több csatorna is a kilencvenes évek közepén, Lengyelországban pedig a külföldieknek rémisztően hangzó hangalámondást akarták igényesebb szinkronra cserélni. A próbálkozásokat elkapcsolással büntették a nézők, ezért Lengyelországban maradt a kalózvideókat idéző, monoton narrátor, Romániában pedig a felirat.

Hogyan szeretné nézni a filmeket a tévében?

  • 2932
    Eredeti nyelven, magyar felirattal
  • 2375
    Eredeti nyelven, az eredeti nyelv feliratával, mert úgy lehet igazán tanulni belőle
  • 1237
    Szinkronnal, imádom Józsa Imrét
  • 918
    Eredeti nyelven, folyékonyan értek angolul

Talán éppen ennek is köszönhető, hogy Romániában nagyobb arányban értenek más nyelveken, mint nálunk. Mi a magunk 42 százalékos eredményével 2005-ben csak Törökországot előztük meg, míg Romániában 47 százalék képes társalgási szinten megszólalni egy másik nyelven, vagyis legalább egy kávét tud kérni külföldön (A felmérés önbevalláson alapult.)

Ráadásul az Eurobarometer kutatásából kiderül, hogy a nyelvtanulás és -gyakorlás egyik legfontosabb hajtóereje éppen a tévé: a válaszadók 26 százaléka nézett idegen nyelvű műsorokat az EU-ban, így ez volt a leggyakrabban adott válasz arra, hogy mégis mire használja nyelvtudását a mindennapokban.

Persze a felirat csak segítség, a kétnyelvű környezet vagy az iskolai oktatás ennél sokkal fontosabb. Gondoljunk csak Németországra, ahol imádják a szinkront, mégis, a lakosság 67 százaléka beszél még egy nyelvet. De ezt a segítséget sem kapják meg a magyarok, pedig most már a kockázatkerülés sem lehet kifogás a tévéknek: a feliratnak nem kell legyőznie a szinkront, a digitális rendszereken jól elférnek egymás mellett.

Egy fillért sem szánnak rá

Csakhogy hiába nem fenyegeti veszély a szinkron népszerűségét, mégis megöli a feliratot.Míg egy átlagos filmszinkron másfél millió forintba kerül (ha csak tévére készül, akkor azért ennek harmadából is kijön), a feliratot meg lehetne úszni körülbelül százezerből, csak hát a kérdés nem így merül fel. Hanem úgy, hogy minek költsek százezret pluszban, feleslegesen?

A kábelszolgáltatóknál van fogadókészség, hiszen leginkább ők érdekeltek a digitális tévézés terjedésében, ám a csatornák a többletköltségek miatt egyelőre nem túl lelkesek. Ódzkodnak egyébként a műholdas szolgáltatók is, akik minden sávszélesség-bővítésért fizetnek a műhold fenntartójának: a felirat ugyan szinte semmibe nem kerül, míg az eredeti hangsávért már fizetni kéne. Nem túl sokat: egy hagyományos, Sd-minőségű videojel minimum 2-3 megabitet foglal, egy újabb hangsáv viszont akár 128 kilobiten is elfér.

subtitle

A csatornák pedig egyelőre azért nem akarnak belevágni a feliratos filmek sugárzásába, mert véleményük szerint a költségek nem érik meg, amíg mindössze 1,067 millió háztartásban fogható digitális jel a 3,8 millió magyar háztartásból. Ráadásul a lakosság nagy többsége amúgy is ragaszkodik a szinkronhoz.

Az RTL Klub kérdésünkre azt válaszolta, technikailag készen állnak a több hangs- és feliratsáv továbbítására, azonban „a feliratozás költsége magas, ezért ennek léte a támogatóktól függ elsősorban”. Nem biztattak minket túl sok jóval a Magyar Televíziónál sem, pedig a közszolgálati csatornának feladata lenne a nyelvtanulás elősegítése. A köztévé hivatalos válasza szerint a felirat és az eredeti nyelv sugárzásához „nagyon jelentős értékű műszaki fejlesztésre volna szükség”, amit az MTV nehéz anyagi helyzete miatt jelenleg nem tud vállalni.

De ha minden műszaki berendezés rendelkezésére állna az MTV-nek, akkor is egy sor dolgot meg kéne még oldaniuk: először is a nagy stúdiók pluszpénzt kérnek az eredeti hangért, míg a feliratot máshonnan, a forgalmazótól kéne beszerezni. A dolgot nehezíti, hogy a szinkron szövegkönyve nem alkalmas a feliratozásra: a szinkronnál szájra, a feliratnál a képernyőhöz kell igazítani a szöveget. A filmeknél a DVD-kiadás felirata sem jöhet szóba, hiszen a legtöbb film vágva, tévés verzióban kerül a képernyőre.

Az eredeti hang és a felirat feltűnése éppen ezért egyelőre a drágább csomagba sorolt, vagy fizetős adókon várható csak. Az HBO például most tárgyal a nagy stúdiókkal és azt ígérik, hogy a jövő év második felére filmjeik 90 százaléka elérhető lesz feliratosan, eredeti nyelven is.