Színvonaltalan és korrupt a magyar média?
Egy átfogó hazai médiafelmérés szerint az újságírók 61 százaléka úgy véli, szakmáját teljesen befolyásolja a politika, 43 százalékuk szerint pedig a magyar sajtó színvonala elégtelen vagy elégséges.
Az Uniomedia Communications és a Nézőpont Intézet Médiatükör 2010 címmel online felmérést készített az újságírószakma politikai és gazdasági szereplőkhöz fűződő viszonyáról. A kérdőívre válaszoló közel 500 újságíró hármas alára osztályozta a hazai média korrupció elleni védekező mechanizmusait. A sajtó az újságírók szerint korrupcióval erősen fertőzött, a kutatásban résztvevők 61 százaléka állította, hogy tud konkrét esetről.
A magyar média korrupciós indexe ugyanakkor nem sokkal rosszabb, mint a hazai átlag: egytől ötig terjedő skálán 2,96. Leginkább a felsővezetők ítélik rossznak a helyzetet, körükben 30 százalék körüli azok aránya, akik teljesen, vagy részben korruptnak tartják a szakmát, és csak 20 százalékuk gondolja nagyrészt vagy teljesen feddhetetlennek.
A bulvárújságírókat befolyásolja a legjobban a politika?
Az újságírók többsége szerint a szakmát jelentősen befolyásolja a politika, 61 százalékuk szerint szakmája teljesen vagy részben a politika által befolyásolt, s mindössze 11 százalékuk állította, hogy nagyrészt független a politikától. A bulvár területen dolgozók közöttt 80 százalék volt azok aránya, akik szerint a magyar újságírást jelentősen befolyásolja a politika. Az életmód-tematikájú újságoknál, magazinoknál dolgozók látják legkevésbé borúsan a helyzetet, ám itt is több mint 50 százalék véli, hogy a befolyásoltság nagymértékű.
A magyarországi sajtó színvonalát a megkérdezettek 43 százaléka elégtelenre, vagy elégségesre osztályozta, 49 százalékuk adott közepes osztályzatot, és csupán 8 százalékuk jó érdemjegyet, jelest egyetlen válaszadó sem. A szakterületeket összehasonlítva a bulvár és a gazdasági médiaszakemberek és újságírók adták a legrosszabb osztályzatokat. A ranglétrát követve a beosztott újságírók értékelték a legjobbnak, a felsővezetők a legalacsonyabb színvonalúnak a hazai médiamunkát. Még tragikusabban látja a szakma a tényfeltáró újságírás helyzetét: a megkérdezettek 69 százaléka értékelte elégtelenre vagy elégségesre a magyar média teljesítményét ezen a területen.
A kiadók a hibásak
A válaszadók megjelölhették, hogy kit tartanak leginkább felelősnek a magyarországi újságírás alacsony színvonaláért. Az összes megkérdezett 72 százaléka sorolta a fő felelősök közé a kiadókat és médiatulajdonosokat, 65 százalékuk a piac felsővezetőit, 56 százalékuk az újságírókat. A politikusokat 55 százalékuk okolta. A legkevesebben a hirdetőket (11 százalék) és a PR-szakmát (7 százalék) hibáztatták. A politikai újságírók tartják leginkább felelősnek a kiadókat és tulajdonosokat, a bulvárújságírás területén működők viszont a politikusokat jelölték meg nagyobb arányban. A felsővezetők elsősorban a politikusokat hibáztatják a hazai média alacsony színvonaláért.
Arra a kérdésre, kinek van felelőssége abban, hogy a magyar újságírás színvonala nem megfelelő, a válaszadók 64 százaléka azt válaszolta, hogy saját szakterületén az újságírók leginkább a vezetőség elvárásainak próbálnak megfelelni. Az olvasótábor igényeit 54 százalék emelte ki, a politikai elvárásokat 34 százalék nevezte fontos vagy nagyon fontos szempontnak. A hirdetők elvárásait 38 százalék tartja meghatározó tényezőnek, a társadalmi hasznosság elvét 52 százalékuk.
