A Fidesz beleírta a közmédiát az Alkotmányba
- Index, MTI
Az Alkotmányban ezentúl a véleménynyilvánítás szabadsága mellett a szólásszabadság kifejezés is szerepel, sőt az alaptörvényben részletezik a közmédia feladatait is. Elfogadták a médiaalkotmánynak nevezett csomag első módosítását, még három, a médiát és a szólásszabadságot érintő törvényt módosítanának a rendkívüli ülésszak végéig.
Újabb cikkünk ebben a témában:
Ma sem szavaz a médiáról a parlament - 2010.07.05.
Brüsszel miatt késhet a médiaalkotmány - 2010.07.06.
Az ellenzék visszavonatná a médiaalkotmányt - 2010.07.21.
Az Országgyűlés megszavazta a médiaalkotmánynak is nevezett törvénycsomag egyik részét, 262 igen, 66 nem szavazattal és 43 tartózkodás mellett elfogadta az Alkotmány 61. pontjának módosítását. Ezzel bekerült az alkotmányba a véleménynyilvánítás szabadsága mellett a szólás szabadságához való jog is, és a "közszolgálati médiaszolgáltatás" feladatát is az alaptörvény rögzíti ezentúl.
A képviselők az előterjesztők, Cser-Palkovics András és Rogán Antal kérésére hozzájárultak ahhoz is, hogy az Országgyűlés elnöke kérje a köztársasági elnöktől a törvény sürgősséggel való kihirdetését.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ)múlt héten tiltakozott, és azt kérte, hogy a kormány a médiaalkotmány minden egyes elemét gondolja át. Az öt törvénymódosításból álló csomag három elemének zárószavazását végül elhalasztották, igaz Cser-Palkovics András szerint július 19-ig ezek a módosítások is az Országgyűlés elé kerülnek. Így egyelőre a közmédiumokat felügyelő kuratóriumok összevonásáról és az új médiahatóság felállításáról sem született még döntés.
A médiacsomag ötödik elemével, a sajtószabadságot és médiatartalmakat szabályozó úgynevezett kerettörvénnyel kapcsolatban az előterjesztők már korábban jelezték, a törvényjavaslat általános vitáját nyáron folytatja le a parlament, ahhoz módosító javaslatokat augusztus 31-ig vár a Fidesz. A részletes vita szeptember első felében, határozathozatal októberben lesz.
Vélemény és szólás
A módosítás értelmében bekerült az alkotmányba a szólás szabadságához való jog, így a kihirdetést követő naptól az alaptörvény kimondja: "a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez". Változott az a szakasz is, amely szerint a "Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát", mert a jövőben már a sajtó "sokszínűségét" is védik és elismerik. Új rendelkezés az is, amely szerint a "demokratikus közvélemény kialakítása érdekében mindenkinek joga van a megfelelő tájékoztatáshoz a közügyek tekintetében".
A Fidesz először a véleménynyilvánítás szabadságát cserélte volna a szólásszabadság kifejezésre, pedig ez az alapjogok szűkítését jelentette volna, mivel a véleménynyilvánítás szabadságából vezethető le az Alkotmánybíróság értelmezése szerint a szólásszabadság mellett a gyülekezési jog vagy éppen a művészeti önkifejezés szabadsága is. A Fidesz később módosította javaslatát, és végül mindkét kifejezés bekerült az Alkotmányba.
Közszolgálat
Új elemként került bele az alkotmányba az is, hogy a "Magyar Köztársaságban közszolgálati médiaszolgáltatás működik közre a nemzeti önazonosság és az európai identitás, a magyar, valamint a kisebbségi nyelvek és kultúra ápolásában, gazdagításában, a nemzeti összetartozás megerősítésében, illetőleg a nemzeti, etnikai, családi, vallási közösségek igényeinek kielégítésében.
A közszolgálati médiaszolgáltatást az Országgyűlés által választott tagokkal működő autonóm közigazgatási hatóság és független tulajdonosi testület felügyeli, céljainak megvalósulása felett pedig az állampolgárok egyes, törvényben meghatározott közösségei őrködnek".
Kimaradt viszont a módosításából a fideszes Révész Máriusz javaslata, hogy foglalják az alaptörvénybe, hogy "a médiaszolgáltatásnak megkülönböztetett feladata a közügyekről való kiegyensúlyozott és hiteles tájékoztatás". A módosító javaslatot még a múlthéten elvetette az Országgyűlés.
Kétharmad
A médiát érintő törvényekkel kapcsolatos, az Országgyűlés kétharmados többségének szavazatát igénylő passzus a jövőben így szól: "A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól rendelkező törvény, továbbá a médiaszolgáltatások felügyeletéről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
E szerint tehát nemcsak a közérdekű adatok nyilvánosságáról, valamint a sajtószabadságról szóló törvény elfogadásához van szükség a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatára, hanem a médiatartalmak alapvető szabályairól rendelkező, továbbá a médiaszolgáltatások felügyeletéről szóló törvény elfogadásához is.
Kimarad viszont a 61. paragrafus azon szakasza, amely eddig úgy rendelkezett, hogy "közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletéről, valamint vezetőinek kinevezéséről, továbbá a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezéséről, illetőleg a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges".
