Farkas
2 °C
11 °C

Reklámokat rejtett el a Duna Televízió

2010.09.01. 13:57
| Módosítva: 2011.10.07. 19:05
A Duna Televízió sorozatokra költötte az államtól kapott 2,4 milliárdos többlettámogatást. Az egyik elkészült szériában mindig ugyanabban az étteremben ebédelnek és vacsoráznak, és mindenki ugyanolyan márkájú autóval jár. A Duna Tv tagadja, hogy törvényt sértett volna. A Symbol étterem és az Audit is forgalmazó Porsche Hungária elismerte, együttműködtek a sorozat készítőivel, de a szerződésekről nem beszélnek. Nem tudni, ki mennyit keresett az adóforintokból készített sorozaton.

A Duna Televízió az előző kormányól kapott többlettámogatásból 223 millió forintot szánt a Diplomatavadász című sorozatra, de úgy tűnik, az epizódonként tízmillió forintos költségvetés nem volt elég a forgatáshoz; a sorozatot termékelhelyezésekkel, bújtatott reklámokkal tömték tele az alkotók. Ez pedig az érvényes médiatörvény értelmében tilos.

Diplomatavadasz
A Diplomatavadász főszereplői

A három szingli nő életét bemutató Diplomatavadászban mindenki Audival, esetleg az ugyanahhoz a hazai importőrhöz tartozó Volkswagennel közlekedik, nemcsak a fő-, hanem a mellékszereplők is. Sőt az utcán leintett taxi is ilyen márkájú. A lányok üzleti és magántalálkozóikat is előszeretettel szervezik a Symbol nevű Bécsi úti étterembe, ráadásul minden adandó alkalmat megragadnak, hogy elmondják: itt nagyon jó ám a konyha.

A Família Kft. kísértete

A sorozat egyes jelenetei a Família Kft.-t vagy a Kisvárost idézik, a médiatörvény 1996-os hatályba lépése előtti időszakot, amikor a tévéműsorokban nem kávéztak, hanem Tchibót ittak, és azt sem két cukorral, inkább két szem Nutrasweettel.

Ennek ellenére a Duna Televízió hivatalos álláspontja szerint minden rendben van a sorozattal.

„A hazai szabályozás nem teszi lehetővé a termékelhelyezést, ez ügyben a film alkotóival is egyeztettünk a forgatások megkezdése előtt. Szakembereink véleménye szerint a sorozat készítői a jelenlegi hazai filmgyártásban szokásos gyakorlat szerint jártak el, az epizódokban a dramaturgiai szerepet túllépő termékelhelyezés nem történt. Természetesen a Duna Televíziónak bevétele ebből nem származott” – küldte el hivatalos válaszát kérdésünkre a közszolgálati televízió.

Az érvényes szabályozás szerint kifejezetten tilos a burkolt, vagyis a fel nem ismerhető, semleges közlésnek álcázott reklám. A termékelhelyezés kifejezést az 1996-os szabályozás nem ismeri, egy 1997-es ORTT-határozat pontosítja a teljes tiltást, ami szerint fikciós művekben az életszerűség határáig megengedhető, már ha a termék feltűnéséhez nem kapcsolódik pénzmozgás. Vagyis egy sorozatban a sikeres, zselézett hajú reklámszakember telefonálhat Iphone-nal, feltéve, ha a készülék megjelenéséért nem fizetett az Apple vagy valamelyik hazai forgalmazó.

A nagy tévécsatornák nem kockáztatják meg, hogy a médiahatóság megbüntesse őket, ezért például a Barátok köztben Sör márkájú sört isznak, és a Napi Hírek című újságot forgatják. Mert hát ki mondja meg, hogy életszerű-e a termékelhelyezés?

A Duna Televízió érvelését nagyban rontja, hogy Magyarországon az autók jóval kevesebb mint öt százaléka Audi. Az is elég életszerűtlen, hogy a sorozat szereplői a Symbol előtt beszélik meg, hogy másnap a Symbolba mennek. Mert  „a holnap ugyanitt” mondatban ugyebár nem szerepel az étterem neve.

Ráadásul a dramaturgia nehezen indokolja, hogy egy epizód alatt háromszor is kimondják a Symbol nevét, és többször megjegyzik, hogy itt aztán hű, de jó a konyha. Arról már nem is beszélve, elég fura, hogy minden szereplő Audival jár, mégis elhangzik, hogy az igazi hercegek már nem fehér lovon, hanem sötét Audin érkeznek. Mintha bármely más ember nem Audival érkezne ebben a csodavilágban.

Titkos szerződések

Az együttműködést a Symbol és a Porsche Hungária is elismerte, utóbbi annyit jegyzett meg, hogy a produkció nem velük, hanem a Welt Autó nevű céggel egyezett meg. Sem a Symbol munkatársa, sem a Porsche Hungária szóvivője nem akarta elmondani, hogy a termékek megjelenéséért fizettek-e a produkciónak, mindketten arra hivatkoztak, hogy a szerződés minden részlete üzleti titoknak számít.

Az épp még létező ORTT-nél érdeklődtünk az ügyben, de azt válaszolták, hogy csak állampolgári bejelentésre foglalkoznak a sorozattal, és ilyen eddig nem érkezett. A nemrég megalakult Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól azt a választ kaptuk, hogy az ügyben még az ORTT járhat el.

A Diplomatavadászban nem ez az egyetlen bevételmaximalizálási trükk. A sorozatot két epizódonként vetíti le a Duna Televízió, mivel a médiatörvény a közszolgálati televízióknak megtiltja, hogy reklámmal szakítsa meg a műsorszámokat, a két epizód közé viszont már be lehet vágni egy blokkot.

Az egyszerre leadott két, amúgy gyakran azonos címet is viselő rész együtt ötven perc, éppen egy kereskedelmi óra, a huszonöt perces részeket semmi sem indokolja a reklámelhelyezésen kívül. A dupla rész első felének általában jelenet közben szakad vége. Az Egyesült Államokban a sitcomok általában huszonöt percesek, de a Diplomatavadász az alkotók sem szerint az, inkább az ötvenperces Szex és New Yorkot akarja másolni.

Álom.net

A Diplomatavadászt a Meyer Consulting elnevezésű cég szállította a Duna Televíziónak, de már a szerződésből is kitűnik, hogy a sorozatot nem ez a cég, hanem a Parabel Stúdió kft. gyártotta. Rendezője és producere N. Forgács Gábor, aki az Álom.net című film rendezőjeként híresült el. A szerződés érdekessége, hogy a Meyer Consulting tizenöt százalékos arányban tulajdonosa is lesz a produkciónak, pedig a gyártás teljes költségét a Duna Tv állja.

A Meyer Consulting tulajdonosai közt van az ARAC Kft.-ben is tulajdonrésszel rendelkező Szántó György. Utóbbi cég közel félmilliárd forintért egy Gézengúzok című sorozatot, illetve Magyarország nevezetességeiről készült légifelvélteket készít a Duna Televízió megrendelésére. A Meyer Consulting és az ARAC is új cég, a cégkivonat szerint mindkettőt pár hónappal a Duna Tv-s szerződéskötés előtt jegyezték be. Ráadásul mindkettő irodája egy-egy panelházban van, a helyiségen több tucat más céggel osztoznak.

Mivel a Meyer Consulting és az ARAC sem maga gyártja a műsorokat, hanem harmadik félt bízott meg a sorozatok elkészítésével, a Duna Televízió fideszes kurátora hűtlen kezelés címén feljelentés tett a rendőrségen. Cselényi László, a Duna Tv egykori elnöke szerint a sorozatok körüli botrányokat a Fidesz azért robbantotta ki, hogy átvegye a hatalmat a közszolgálati televíziónál. Ennek ellenére az elnök júliusban lemondott, közel ötvenmilliós végkielégítéssel távozott.

Szürke reklám

A termékelhelyezés Európa legtöbb országában engedélyezve van, de nincs egységes álláspont a kérdésben. A médiáról szóló uniós direktívák ezt a kérdést a nemzeti szabályozás alá rendelik. A még meg nem szavazott, sőt folyamatosan változó új magyar szabályozás információink szerint engedélyezné, azzal a kikötéssel, hogy a műsor végén az alkotóknak meg kell nevezniük a támogatókat. A készülő szabályozás szerint a közszolgálati médiák által készített, illetve kifejezetten az ő megrendelésükre forgatott műsorokban ezután is tilos lenne ilyen reklámot elhelyezni.

A jelenlegi tiltás sokak szerint amúgy is eredménytelen, hiszen az amerikai filmekben, sorozatokban bevett gyakorlat a termékelhelyezés, így a világmárkák rejtett reklámjai nap mint nap megjelennek a magyar tévék műsorán. Más kérdés, hogy a Diplomatavadászban megjelenő termékelhelyezések mögött vélhetően nincsenek a pénzmozgást is rögzítő szerződések, így nem tudni, hogy az állami pénzből készített műsorok hirdetéseiért kapott-e valaki pénzt, és ha igen, ki és mennyit. Annyi biztos, ha a megjelenéseket reklámidőre váltjuk, a Diplomatavadászban látott termékelhelyezések több tízmillió forintot érnek.

Vizslaverseny, daruvonulás és szarvasgombás lakoma

Nézz vonuló darvakat a Tisza-tavon, szarvasgombát kereső kutyákat Szilvásváradon! (x)

Wellness karácsonykor?

Szeretné pihenéssel tölteni az ünnepi időszakot? Foglaljon szállást időben!