További Média cikkek
-
Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek - Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
108 ország – közte Magyarország –több mint 1200 napilapját, tévé- és rádiócsatornáját vizsgálták meg a Nemzetközi Médiafigyelő Projekt (GMMP) kutatásában, amiben második alkalommal vett részt Magyarország a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség koordinálásával. A kutatásban több mint 16 ezer hírt, több mint húszezer újságírót és műsorkészítőt és több mint 35 ezer interjú- vagy híralanyt elemeztek ki. Magyarországon az alábbiakat vizsgálták: M1, Duna TV, RTL Klub, TV2, MR1 Kossuth Rádió, Info Rádió, Népszabadság, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Blikk, Bors és Metropol.
2009. november 10. volt a vizsgálat tárgya, amikor Magyarországot a H1N1 tartotta izgalomban, illetve a két kereskedelmi rádió elnémítása körüli hercehurca, valamint a berlini fal leomlásának 20. évfordulója. Ezen a napon Magyarországon a nők 25 százalékban szerepeltek a hírekben, ami megegyezik a nemzetközi kutatás eredményével is. 2005 óta a hírekben emelkedett a női szereplők aránya, de még mindig magas azoknak a híreknek az aránya, amelyek a nemi sztereotípiákat erősítik meg, így a nőket még mindig szokás a férfiaktól jelentéktelenebb szerepekben ábrázolni.
A női híralanyok esetében hatszor olyan gyakran tértek ki a családi állapotra, mint a férfiak esetében: a nők 19 százalékát családi állapotuk alapján határozták meg, miközben a férfi szereplőknek csak 3 százalékát ábrázolták ilyen módon. A nyomtatott sajtóban a női híralanyok gyakrabban jelentek meg fényképeken, mint a férfiak: 45 százalékukra volt ez jellemző, összevetve a férfiak 15 százalékával. Mindkettő olyan újságírói gyakorlat, amely hozzájárul a nemi sztereotípiák erősítéséhez.
A jelentés magyarországi eredményei szerint a nők pontosan háromszor kisebb eséllyel kerülnek a tudósítások középpontjába, mint a férfiak. Az összes híralanynak csupán 25 százaléka volt nő, ami még így is óriási fejlődés a 2005-ös 12 százalékhoz képest, de még mindig nem közelíti meg a lakosság nő-férfi arányát, illetve nem tükrözi a nők társadalomban betöltött szerepének jelentőségét.
A társadalom fontos területein, így a politika, kormányzás és gazdaság területén 83 és 75 százalékban férfiak szerepeltek. Előbbinél érthető, hiszen alig akadnak politikusnők a magyar politikában, de azért az szép példa, hogy a női képviselőjelöltekről szóló anyagban mindössze 12 százalékban jelentek meg nők. A felmérés szerint az úgynevezett komoly témákat elsősorban férfiak ismertetik a médiában, míg a nőket megtartják a sport, hírességek, művészet kontextusában foglalkoztatják. A nők két kategóriában tudták felvenni a reprezentációért folytatott versenyt, ezek a sport és a gyerekek/fiatalok voltak. A nemzetközi kutatásból kiderül, hogy a női szereplők 18 százalékát mutatják be áldozatként, míg a férfiaknak 8 százalékát.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
