Az NMHH nem tudja magáról, hogy hatóság

A Mong Attila ellen indult fegyelmi vizsgálat után megalakult Facebook-csoporton, a Szól a rádión megjelent nyílt levél szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nem tudja értelmezni a hatályos médiatörvényt, amikor többek közt azt állítja, hogy az újságíróknak nem kell kiadniuk bizalmas forrásaikat az NMHH-nak, illetve, hogy a médiatanács által kiszabható bírságok nem önkényesek.

A nyílt levél válasz az NMHH sajtközleményére, amit a hatóság az egymillióan a magyar sajtószabadságért-csoport által szervezett pénteki Kossuth téri tüntetés után adott ki. Ebben az NMHH többek közt azt írta, hogy az újságírók bizalmas forrásainak felfedéséről, a szerkesztőségek dokumentumainak és adatainak megismeréséről szóló passzusok sem az NMHH-ra, sem a Médiatanácsra nem vonatkoznak.

Megnézhetik a jegyzeteket

A válaszlevél szerint viszont a médiatörvény 6. paragrafusának harmadik pontja kimondja, hogy “bíróság vagy hatóság – a nemzetbiztonság és a közrend védelme vagy bűncselekmények elkövetésének felderítése vagy megelőzése érdekében – kivételesen indokolt esetben az információforrás felfedésére kötelezheti a médiatartalom-szolgáltatót, valamint a vele munkaviszonyban vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyt.” A médiatörvény 182. és 184. paragrafusa pedig kimondja, hogy az NMHH és annak médiatanácsa is hatóság, az NMHH-nak ráadásul ez még a nevében is szerepel.

A válaszlevél szerzői szerint ráadásul a médiatanács megismerheti az újságírók jegyzeteit,  és egyéb nem közlésre szánt dokumentumait, mivel a médiatörvény 155. paragrafusa kimondja, hogy a „hatóság jogosult a médiaszolgáltatással, sajtótermék kiadásával, illetve műsorterjesztéssel kapcsolatos – akár törvény által védett titkot is magában foglaló – adatot tartalmazó valamennyi eszközt, iratot, dokumentumot megtekinteni, megvizsgálni, azokról másolatot, kivonatot készíteni.” Ráadásul a médiatörvény a a kiadókat akár ötvenmilliós bírsággal is sújthatja, ha az adatszolgáltatást megtagadják.

Nem veszi figyelembe, hogy mekkora a cég

Az NMHH szerint a bírságok nem önkényesek, hiszen a médiatanács azokat csak a bíróság döntése után hajthatja be, ráadásul a büntetésnek az arányosság, az egyenlő elbánás és a fokozatosság elvének kell megfelelnie. A válaszlevél szerint viszont a médiatörvény ugyan említi a fokozatosság és az arányosság elvét, viszont a törvény a bírságokat nem köti a kiadó gazdasági teljesítőképességhez, vagyis akár egy egyszemélyes kis netes vállalkozás is kaphat 25 millió forintos bírságot. Ráadásul a törvényben nincs definiálva, hogy mi is számít súlyos jogsértésnek, ahogy az ismételt jogsértés esetében sem veszi figyelembe a szabályozás, hogy két hasonló szabálysértés között mennyi idő telt el. Így például egy csatorna reklámidő-túllépése akkor is ismételt szabálysértésnek minősülhet, ha az előző szabálysértés óta évek, vagy akár évtizedek teltek is el.