Az NMHH szerint akkor sem tudhatják meg az újságírók titkait

A médiatanács szóvivője sajtótájékoztatón reagált az új médiaszabályozást érő kritikák egy részére is.

Kijelentette, hogy a médiaalkotmány alapján a médiahatóság nem, csupán bíróságok és a nyomozóhatóságok kötelezhetik az oknyomozó újságírókat információforrásuk felfedésére. Hozzátette, ezzel kapcsolatban az okozhatott félreértést, hogy a jogszabály szerint bíróság vagy hatóság kivételes esetben az információforrás felfedésére kötelezheti az újságírót, ugyanakkor - folytatta - ez nem vonatkozik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra, illetve a médiatanácsra, csak a büntetőeljárásban részt vevő nyomozóhatóságokra.

Mint mondta, noha ez részletesen nem szerepel a médiaalkotmányban, a büntetőeljárási törvényből kiderül: ilyen jogosítványa csak a nyomozóhatóságoknak van, hiszen ezek járnak el a nemzetbiztonság és a közrend védelmét érintő ügyekben, valamint végzik a bűncselekmények elkövetésének felderítését és megelőzését. Márpedig a törvény csak ezekben az esetekben teszi lehetővé, hogy az oknyomozó újságírókat forrásuk felfedésére kötelezzék - ismertette Kiricsi Karola.

A szóvivő hangsúlyozta, az új médiaszabályozás nagyobb védelmet ad az újságíróknak, mivel az eddigi gyakorlattal szemben lehetővé teszi, hogy - a fenti kivételek mellett - akár büntetőeljárásban is megtagadják forrásuk felfedését, míg erre korábban csak polgári perekben és közigazgatási eljárásokban volt lehetőségük.

Hatóság vagy nyomozóhatóság?

A kérdés azután éleződött ki, hogy a sajtószabadság mellett tartott pénteki tüntetés után az NMHH kiadott egy közleményt, miszerint a tüntetők nem tudják megfelelően értelmezni az új médiatörvényt, és nem kell kiadniuk forrásaikat az NMHH kérésére az újságíróknak.

A Mong Attila ellen indult fegyelmi vizsgálat után megalakult Facebook-csoporton, a Szól a rádión megjelent nyílt levél szerint viszont éppen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nem tudja értelmezni a hatályos médiatörvényt. A törvény szerint ugyanis a "bíróság vagy hatóság – a nemzetbiztonság és a közrend védelme vagy bűncselekmények elkövetésének felderítése vagy megelőzése érdekében – kivételesen indokolt esetben az információforrás felfedésére kötelezheti a médiatartalom-szolgáltatót, valamint a vele munkaviszonyban vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyt.” Az NMHH márpedig hatóság, de a mostani nyilatkozat szerint ugyan hatóság, de nem nyomozóhatóság. Az nem derült ki, hogy ez a jogértelmezés hivatalosnak minősül-e, ahogy az sem, hogy akkor miért nem azt írták a törvényben a hatóság helyett, hogy nyomozóhatóság.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!