Tovább nőtt a magyar netes média

A Magyar Reklámszövetség felbecsülte a tavalyi reklámpiacot, az önbevalláson és szakértői véleményeken alapuló számítás szerint tavaly Magyarországon 161,7 milliárd forintot költöttek reklámokra. Ez 2009-hez képest jelentéktelen, 300 millió forintos csökkenést jelent, de ha az új reklámtípusokat, többek közt az ambient- és a vírusmarketinget is beleszámoljuk (ezek a meglepő reklámmegoldásokat, az álhírnek álcázott hirdetéseket és egyéb furcsaságokat jelentik) a a becslésbe, akkor már szerény növekedést hozott a tavalyi év: az újszerű megoldásokkal együtt 171,7 milliárd folyt el tavaly reklámokra.

Mélyponton a sajtó

A reklámszövetség a tévés és rádiós piaci eredményeket a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) önbevalláson alapuló számításainak felhasználásával állapította meg. Ezek alapján tavaly 68,6 milliárdot költöttek tavaly a hirdetők a tévében, és 7,14 milliárdot a rádióban, a tévék esetében ez mindössze 3 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz képest, de a rádiók esetében a bevételek közel 30 százalékkal zuhantak. A MEME tavaszi számai ennél is rosszabb eredményt mutatnak, mindössze 4,5 milliárdosra becsülték akkor a tavalyi rádiós piacot, a különbség oka az, hogy a MEME net-net adatokat közöl, míg a reklámszövetség most a net adatokat közölte. (Az ügynökségi kódnyelvben a net-net a médiához érkező pénzeket jelenti, míg a net azt az összeget, amit a hirdető kifizet. A kettő közti különbséget az ügynökségi jutalék, a reklám gyártása, és a kreatív üzenet kitalálásának költségei, és egyéb, a médiához már el nem jutó jutalékok okozzák.)

Tavaly a rádió mellett a nyomtatott sajtó bevételei zuhantak a leginkább, ebben a szegmensben 43,7 milliárdot költöttek el a hirdetők, ez 12,6 százalékos csökkenés 2009-hez képest, de ez viszonylag még jó eredmény, ha azt nézzük, hogy 2009-ben viszont 27,9 százalékkal zuhantak a sajtó bevételei 2008-hoz képest.

Mennyit visz ki a Google?

A netes költéseket a reklámszövetség az Interactive Advertising Bureau (IAB) adatai alapján állította össze. A netes médiákat és ügynökségeket tömörítő szövetség a display hirdetéseknél, vagyis a bannerek esetében viszonylag pontos számokat tud adni, hiszen a legnagyobb 18 hazai médiacég bevallja, hogy mégis mennyi reklámbevétele volt, a többiekről pedig viszonylag pontos képet lehet kapni az ügynökségek költései alapján. Ezek alapján tavaly 14,7 milliárdot költöttek Magyarországon bannerekre, ez hét százalékos emelkedést jelent.

A legnagyobb növekedést a keresőmarketing területén érték el a piaci szereplők, legalábbis az IAB becslései szerint, hiszen a legnagyobb piaci szereplő, a Google az Egyesült Államokon kívül nem közöl adatokat a bevételeiről, így a piac nagyságát csak szakértőkkel folytatott háttérbeszélgetések alapján mérték fel. Ezek alapján tavaly magyar cégek 7,4 milliárd forintot költöttek magyaroknak szóló hirdetésekre a keresőoldalakon, ez pedig jelentős, 44 százalékos emelkedést jelent a tavalyi évhez képest.

Ennek az összegnek a többségét vélhetően a Google zsebelte be, az egyik olyan nagy piaci szereplőként, amely nem Magyarországon adózik, és jelenlétével jelentős pénzeket pumpál ki a magyar médiapiacról. A másik ilyen, jelentős, külföldön adózó cég, a Facebook bevételeiről jelenleg még becslések sincsenek, hiszen a socialmarketing  piaci szegmens egyelőre nem került be a felmérésbe.