A valóságshow mindent megváltoztatott

2011.05.08. 11:47
63 évvel ezelőtt született meg az a tévés műfaj, ami a kétezres években ért fel a csúcsra, és a mai napig uralja a világ televíziózását. Addig, míg ez a legolcsóbban előállítható, nagy tömegek szórakoztatására alkalmas műfaj, ez nem is lesz másként. Az Alekoszokat nem lehet csak úgy kiirtani a köztudatból. A Való Világ 4. szériája vasárnap véget ér.

Az intézményesített kukkolás a televízióban először 1948-ban jelent meg a Candid Camera (Kandi kamera) című műsorban, amiben mit sem sejtő, decens polgárokat vicceltek meg gátlástalan himpellérek. A közelben elrejtett kamerák előtt zajló eseményeket később szerkesztett, vágott formában mutatták be az ABC (majd az NBC és a CBS) műsorán. A műfaj és a nézők manipulációja tulajdonképpen egyszerre született meg,egy-egy átverést a megfelelő vágással viccesebbé vagy hatásosabb lehetett tenni már akkoriban is.

Az első olyan reality vagy valóságshow, amit a mai értelemben is annak lehet venni, 1973-ban tűnt fel Amerikában. Lehet, hogy a valóságshow-t a kereskeldemi szennymédia termékének tartó értelmiségieket meglepi, de az első igazi reality az amerikai közszolgálati televízió, a PBS műsorán volt látható, és igazán előremutató, a társadalmi problémákra érzékeny műsor volt. Az An American Family 12 részben követte egy amerikai család életét, és tízmillió néző előtt mutatta meg a tévétörténet első nyíltan meleg karakterét. (A kísérleti műsor forgatásáról az HBO készített filmet Cinema Verite címmel.) Az amerikai példát a britek egy évvel később követték, de a két műsor nem teremtett trendet, 1989-ig kellett várni a következő dokurealityre, amiben rendőrök rúgták rá az ajtót gyanútlan drogdílerekre.

A Cops születését ráadásul a kényszer szülte, mivel 1988-ban a tévés forgatókönyvírók sztrájkba kezdtek (magasabb bért akartak), a producerek pedig kénytelenek voltak olyan műsorokhoz nyúlni, amihez nem kellene írók, csak pár, a rendőrök bevetését követő kamera és egy jó vágó. A koncepció sikeresnek bizonyult, hiszen a mai napig látható, többé-kevésbé változatlan formában. A szellem ekkor szabadult ki a palackból. 1991-ben a holland tévében bemutatkozott az első bentlakásos reality, a Nummer 28, amiben átlagembereket költöztettek össze egy bekamerázott házba. Bár ebben a formátumban a résztvevőket nem zárták el a külvilágtól, nem adtak nekik idióta feladatokat, és hetente csak egy húszperces összefoglalóban mutatták meg, mi történt velük.

Az amerikaiak ezt a koncepciót vitték tovább egy évvel később a The Real World című műsorban, amit az akkor még főleg zenére szakosodott MTV készített. Charlie Booker brit tévés újságíró szerint a valóságshow-k ugrásszerű elterjedéséhez és így Alekosz 2011-es mennybemeneteléhez az is kellett, hogy 1991-ben ipari sztenderddé váljon az ún. nem lineáris, számítógépes vágórendszer, aminek köszönhetően nagy mennyiségű rögzített anyagot lehetett rövid idő alatt fogyasztható formába önteni.

Az első túléléses-szigetes realityt a svédek mutatták be Expedition Robinson címmel 1997-ben, egy évvel azután, hogy az angoloknál Changing Rooms címmel debütált egy olyan műsor, amiben a jelentkezők egymás ruhatárát cserélték le, életre hívva az önfejlesztő/átalakító show műfaját. 1999 hozta el azt a műsort, ami az igazi realityboomért felelőssé tehető, az Endemol ekkor mutatta be a Big Brothert Hollandiában. A benntlakásos realityk sokáig egyeduralkodó műsora a The Real World és a Nummer 28 koncepcióján csavart egy alaposat, a játékosokat hermetikusan elzárta a külvilágtól, és minden héten kiszavaztatta egyiküket (ezt a motívumot az Expedition Robinson ihlette mellesleg).

Az ős

Az összezárt jelentkezők viselkedésének megfigyelésére alapozó valóságshow-k ötlete nem egy kreatív tévés szakember fejéből pattant ki. A Big Brothert és kópiáit egy 1971-ben elvégzett kísérlet ihlette, melynek során a Stanford egyetem pszichológiatanszékének egyik professzora, Philip Zimbardo börtönkísérletet végzett el 24 önkéntessel . A jelentkezőket két csoportra osztották, fegyőrökre és rabokra, a történéseket pedig folyamatosan filmre vették. A kísérletet hat nap után félbe kellett szakítani, mert a fegyőrök a kínzástól sem rettentek vissza, hogy a rabokat a szabályok betartására rábírják. A kutatók ebből azt a következtetést vonták le, hogy az emberek viselkedését a  személyiségi jegyekkel szemben leginkább az adott szituáció határozza meg.

A kétezres évek hozták el a műfaj aranykorát. 2004-ig évente 10-12 új koncepció került adásba, a nézettségi listák élmezőnyében főleg az aránylag olcsón előállítható valóságshow-k végeztek és végeznek azóta is (az amerikai tévés évad legnézettebb műsora a 2004/05-ös évad óta az American Idol című tehetségkutató), a kisebb tévék pedig tonnaszámra gyártják a másod- és harmadosztályú vadhajtásokat. A reality televíziózás lassan helyet követelt magának a díjátadókon is, a drága sorozatokat a network tévék előszeretettel váltották ki epizódonként egymillió dollárból simán kihozható műsorokkal. A nemzetközi piac is tárt karokkal fogadta az új formátumokat, olyan ország talán nincs is, ahol ne lenne műsoron legalább egy helyi gyártású reality.

A következő nagy ugrást az internet elterjedése hozta, hirtelen lehetőség nyílt arra, hogy a kukkolás valóban 24 órán át mehessen. A luxusbörtönöknek is csúfolt házakban egymást képletesen és szó szerint is cseszegető lakók életének minden perce a nyilvánosság előtt zajlott, az interneten streamelt adásokra rákattantak a nézők, és naphosszat lógtak a neten csak azért, hogy elcsípjenek egy szaftosabb jelenetet vagy majdnem tettlegességig fajuló veszekedést. A realityk ellenzői szerint pont ez a szerkesztetlenség, a kontroll teljes hiánya az, amitől egy Big Brother vagy Való Világ veszélyessé válhat, és befolyásolhatja a fiatalkorú nézőket. Így ma már az a szabvány, hogy az élőnek nevezett adás is csak pár másodperces vagy perces késéssel látható, és ha necces helyzet alakul ki, a szerkesztők habozás nélkül lekapcsolják az adásfolyamot.

A műfaj kritikusai szerint a formátumok alapvetően tévesek, és nem szabadna a reality, azaz valóság szót ezekkel a műsorokkal kapcsolatban használni. Ha egy embert bezárnak egy bekamerázott házba, vagy kiteszik egy tengerpartra, ahol még a latrina mellett is ott hasal egy kameraman, az sok minden, csak nem a valóság, tehát nem várható el a természetes viselkedés sem. Ráadásul ahogy telnek az évek, és kerül képernyőre egyre több műsor, a jelentkezők pontosan tudják, milyen típusú személyiségeket keresnek az adott reality gyártói, és ehhez mérten készítik el bemutatkozó kisfilmjeiket és adnak válaszokat a casting során feltett kérdésekre.

A rajongókat mindez persze nem érdekli, ők kenyeret és cirkuszt akarnak, ezektől a műsoroktól pedig meg is kapják annak illúzióját. Míg egy drámai sorozat szereplőinek gesztusait begyakorolt manírnak és előre megírt reakcióknak titulálják, a valóságshow címkével ellátott termékeknél habozás nélkül elhiszik, amit látnak, és készpénznek veszik a nemegyszer gondosan megírt forgatókönyvek alapján folyó történéseket. A Való Világ és az Éden Hotel egyfajta szellemi rágógumiként funkcionál, amit az adás másnapján a munkatársakkal vagy barátokkal tovább lehet rágni. Addig, míg az átlagembert az egészségesnél nagyobb mértékben foglalkoztatja a számára elérhetetlenek tűnő hírnév, az ilyen műsorokra mindig lesz kereslet.

Magyar Brother

Az első igazi magyar valóságshow a Bár volt a Viasat3-on. A skandináv formátum a Big Brotherhez képest kevésbé volt szigorú, az Andrássy úton berendezett éttermet a szereplők akár el is hagyhatták, nem figyelték minden lépésüket. A 2001. május 12-én indult adássorozat ugyan nem hozta meg a várt nézettséget, de a Viasat3 nevét ismerté tette.

2002. szeptember 1-jén azután a Tv2 arculatváltozásával egy napon elindult a Big Brother, a három szériára szóló licencet az akkori pletykák szerint egymilliárd forintért vették az Endemoltól. Az RTL Klub válasza, a Való Világ kicsit megkésve, szeptember 9-én indult, a hetekre elhúzott beszavazás miatt a csatorna még jobban lemaradt. A Big Brother viszont igazi botrányműsor lett, az ORTT és a katolikus egyház is kikérte magának, hogy szó esik az arcra kent sperma jótékony hatásairól, vagy azt, hogy élőben tette magáévá Évit Renato. Arról már nem is beszélve, hogy politikai botrány lett abból, amikor az egyik játékos lecigányozta Orbán Viktort.

A műsor második szériája a három egyhetes sztárkiadás miatt lecsúszott a Való Világ második szériájának kezdéséről, így az RTL Klub műsora nyerte a nézettségi versenyt, annak ellenére, hogy az állandó botrányokba belebukott Árpa Attila, a csatorna kreatív igazgatója. A Tv2 második szezonjának végét már szinte senki nem látta, miközben az RTL Klub ötven százalék feletti közönségarányt ért el.

A Való Világ harmadik szériája is népszerű volt, ellenfél hiányában ismét tarolt, a fináléra 2,6 millió néző volt kíváncsi. A negyedik kiadásra tíz évet kellett várni, de a RTL szempontjából mindenképpen megérte, mert a műsor az első hetek viszonylagos botladozása után a csatorna egyik legnézettebb produkciójává lett, sávjában stabilan 34-40 százalék közötti közönségarányt hoz, a vasárnapi finálét pedig várhatóan kétmilliónál is többen látják majd.