Vihar pusztít ma Középföldén

Ugyan szerdán az ország jelentős részén felszakadozik a felhőzet, és legfeljebb gyenge északi, északkeleti szél várható, ennek ellenére az előrejelzések szerint pusztító vihar kerekedik Völgyzugolyban és a Helm-szurdok környékén. A hobbitok, tündék és lovas nomádok jobb, ha zárt helyre húzódnak az óránként százötven kilométeres széllökések elől. Legalábbis a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága szerint, amely a Gyűrűk Ura világában tomboló viharral teszteli szerdán a televíziós és rádiós riasztási rendszert.

Hogy ez mit jelent? Azt, hogy a közszolgálati tévében és rádióban meg a Tv2-n, egy vészjósló szöveget olvasnak fel a lehető legváratlanabb időpontokban, a tévében még el is lehet majd olvasni, hogy Völgyzugolyban és a Helm-szurdok környékén vészhelyzet van, de semmi ok a pánikra, a hatóságok ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet.

A gyakorlat a katasztrófavédelem szerint az új médiatörvény rendelkezésein alapul, amelyek szerint a lakosság tájékoztatása érdekében két órán belül vagy azonnal kihirdetendő közérdekű közleményt kell leadniuk a médiáknak, ha ezt a katasztrófavédelem kéri. Éppen ezért szerdán a médiaszolgáltatók tesztelik a katasztrófavédelmi szervek részére a törvényben biztosított kommunikációs csatornákat és valós helyzetet imitáló tesztüzeneteket tesznek közzé.

A katasztrófavédelmi szakzsargon nélkül mindez azt jelenti, hogy két hír érkezik az érintett médiákhoz, akik az egyiket rögtön (amilyen gyorsan a szerkesztő a stúdióba ér), bejátsszák, a másikkal várnak két órát. Azt, hogy ez mikor is lesz, a katasztrófavédelem nem árulta el, egyrészt titkos, meg ki tudja merre fújnak a szelek Mordor felöl, de mi úgy tudjuk, hogy délelőtt és este várható majd egy-egy vészhelyzet.

Nem akarnak pánikot

Régebben az országos vészhelyzeti riasztási rendszer ennél egyszerűbben működött. Az országos riasztási rendszer központja a Magyar Rádió székházában volt, innen küldtek volna vészjelzéseket a Magyar Televíziónak, a Duna Televíziónak és a riasztási rendszerbe bekapcsolt országos és körzeti kereskedelmi rádióknak, tévéknek.

A Magyar Rádióból persze csak hangot sugároznak, de a régi riasztási rendszer automatikusan átkapcsolt, vagyis ha nagy baj lett volna, azt onnan tudtuk volna meg, hogy az Önök kérték hirtelen elhallgat, és miközben a képernyőn továbbpereg a kabaréismétlés vagy a magyar nóta, egy vészjósló, figyelmeztető hang ismétli újból és újból a hivatalos riasztási szöveget. Ami a régi médiatörvény szerint tényleg vészjósló, mondjuk, egy légi támadásnál azt ismételgette volna a tévé, hogy „Duna–Tisza köze! Tiszántúl! Duna–Tisza köze! Tiszántúl! Légiriadó! Légiriadó!”.

A digitális átállás viszont elavulttá tette ezt a technológiát, a kábeltévét, ip-tévét vagy tányéros tévét nézők sem maradhatnak le a világvégéről csak azért, mert senki sem szólt nekik, így az új médiatörvény már a médiákra bízza az üzenet továbbítását. Ezt a rendszert tesztelik most először, de sokkal látványosabban, mint ahogy évtizedeken át a régit. Mert az analóg vészhelyzeti riasztásnak is volt tesztüzeme, ráadásul évente négyszer: negyedévente egyszer hajnali négykor halk sípolást küldtek az országos riasztási rendszer központjából.

Megkérdeztük az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, hogy most miért van szükség ennél egyértelműbb riasztásra, miért nem elég, ha mondjuk Schmitt Pál köztársasági elnök úr szilveszteri beszédének kivonatát olvassák fel a gyakorlaton. A hivatalos válasz szerint azt is mérik, hogy hatásos-e a riasztás, ezért a lehető legélethűbbnek kell lennie, persze azért a szövegben többször is elhangzik majd a gyakorlat szó, sőt a tévében még villog is majd, hogy senki se essen pánikba.

Ráadásul a katasztrófavédelem közleményben fordult az ország „tanulóifjúságához”, hogy a segítségükkel csökkentsék egy esetleg tömeghisztéria kialakulásának esélyeit.

„Meggyőződésünk, hogy Ti – a felnövekvő ifjúság – teljes tökéletességében ismeritek a történetben leírt helyszínek minden zugát, így segíthettek nekünk! Kérjük, hogy május 18-án érdeklődjetek Szüleitektől, hallották-e a híradásokban a katasztrófahelyzet híreit és segítsetek nekik eligazodni Tolkien vadregényes »térképén«, nyugtassátok meg Őket, hogy ez csak gyakorlat!” – áll a rajgyűléseket idéző, május 11-ei keltezésű levélben.

Megnyugtatásul ehhez annyit tudnánk még hozzátenni, hogy Völgyzugoly kifejezetten szélvédett, rejtett völgy, a Helm-szurdoki várat pedig a történelem során senkinek sem sikerült még bevennie. Ha Szarumán seregei meghátráltak, egy tornádó biztosan nem fog ki rajta.

Nem érnek el mindenkit

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága azt is tudni szeretné, hogyan reagálnak az állampolgárok egy vészhelyzeti riasztásra, még ha Középföldét érinti is csak. Ezért „mindkét közlemény megjelenését követően egy-egy kérdés megválaszolásával biztosítanak lehetőséget mindenkinek arra, hogy véleményét tudassa”.

Mint megtudtuk, ez azt jelenti, hogy a katasztrófavédelem honlapján ki lehet tölteni egy online kérdőívet arról, hogy ki, mikor, hogyan, melyik médiában hallott a riasztásról. A katasztrófavédelem azonban kérdésünkre hangsúlyozta, hogy nem akarják ennél pontosabb megmérni, hogy hány emberhez jut el az üzenet, így sem az elektronikus nézettség- és hallgatottságmérési adatokat nem elemzik, sem utólagos telefonos kutatást nem végeznek.

Pedig a közszolgálati média és a Tv2 sem áll most éppen túl jól a médiafogyasztók elérésében. A múlt héten, például, ha a teljes nap átlagát nézzük, a Nielsen elektronikus nézettségmérési rendszere alapján a tévékészülékkel rendelkező lakosság 1,6 százalékát érte el egy adott pillanatban átlagosan az MTV, és 3,6 százalékát a Tv2. (Ez a szám főműsoridőben, vagyis este hat és tizenegy között azért jóval nagyobb, 4,2 és 9,6 százalék). Ez mindössze körülbelül négy-ötszázezer ember délelőttönként. Viszont ilyenkor a rádiók hallgatottsága jóval nagyobb: a teljes lakosság körében legnépszerűbbnek számító Kossuthra a Gfk-Ipsos kutatásai szerint átlagosan naponta 1,6 millióan tekernek, délelőtt tíz előtt a három közszolgálati rádió hallgatottsága együttesen szintén eléri az 1,6 milliót.

Az biztos, hogy katasztrófahelyzetben sokkal könnyebb lenne tévé és rádió helyett mobilon elérni a lakosságot, de nálunk még nincs olyan GSM-rendszer, amelyik cellainformációk alapján lokalizálva küldene vészhelyzetre figyelmeztető üzeneteket a telefonokra. Ilyen rendszert idén vezetnek be Hollandiában, nálunk az uniós szabványokkal kompatibilis vészhelyzeti telekommunikációs hálózat kiépítését 2015-re ígérik. Az NMHH szerint a rendszer kiépítése több tízmilliárd forintba kerül majd. Addig marad az adás megszakítása, meg persze Középfölde.