Szilárda
0 °C
6 °C

A Wall Street Journal fantomolvasói miatt került bajba

2011.10.13. 22:02
A Guardian megszerezte a Wall Street Journal belső levelezését, amiből kiderül, hogy a gazdasági lap európai olvasóinak fele nem is fizetett az újságért, sőt volt, hogy a lap adott pénzt azért, hogy több ezer példányban felvásárolják. Rupert Murdoch újabb újságja keveredett botrányba, a News of the Worldöt nyáron azért kellett örökre bezárni, mert kiderült, hogy celebeket, politikusokat és bűncselekmények áldozatainak hozzátartozóit hallgatták le.

A Guardian újabb leleplező cikket közöl egy konkurenséről: a brit napilap szerint a The Wall Street Journal európai cégeknek fizetett azért, hogy több ezer példányban fizessenek elő a gazdasági lapra, ezzel emelve a lap példányszámát, és így áttételesen a hirdetési bevételeket.

Olvasók, akik nem is léteznek

A gazdasági lap Afrikában és Oroszországban is terjesztett európai változatát érinti a botrány, amely 2008-ra nyúlik vissza. A lap ekkor kötött szerződést olyan cégekkel, amelyek egyetemeken gazdasági szemináriumokat és továbbképzéseket szponzoráltak. A Wall Street Journal ajánlata alapján ezek a cégek szerepeltek egy a szemináriumokról szóló cikkekben, nevük megjelent egy táblázatban, és nyomott, áron, mindössze öt pennyért juthattak a napilap példányaihoz (az újságosnál harmincszor ennyi, 1,5 font egy lapszám ára), amelyeket aztán szétoszthattak a szemináriumokon résztvevő egyetemistáknak. A csalás nagyüzemben ment, 2010-ben a 75 ezer példányban megvásárolt lap 31 ezer példányát így értékesítették, vagyis a Wall Street Journal auditált, hivatalosan elismert példányszáma 41 százalékkal volt magasabb a valósnál. A hirdetők pedig a hivatalos, a brit példányszám-ellenőrző szövetség, az Audit Bureau of Circulation számai alapján fizettek az újságban megjelent hirdetésekért.

Wall Street Journal
Fotó: Leon Neal

A Guardian szerint 2010-ben az egyik, ilyen, szemináriumokat szponzoráló cég, a holland Executive Learning Partnership ki akart hátrálni a szerződésből, ezért a lap felajánlotta nekik, hogy írnak a cég tevékenységéről, természetesen kifejezetten pozitív felhanggal, csak maradjanak.  A holland cég felméréseket akart publikálni a Wall Street Journalban. De a szerkesztőség pár tagja ellenállt, mondván a döntéshozók motivációt kutató felmérések szakmailag megkérdőjelezhetőek, így rongálnák a nagy hírű gazdasági napilap hírnevét. A Executive Learning Partnership viszont azzal fenyegetőzött, hogy nem fizeti ki az általa megrendelt 12 ezer lapot. A nyomott ár miatt ez ugyan mindössze 15 ezer euró veszteséget jelentett volna a lapnak, viszont akkor a példányszám is csökkent volna hivatalosan, és így a hirdetési bevételek is jelentősen estek volna. A Wall Street Journal ezért kétségbeesett lépésre szánta el magát: különböző cégeken keresztül pénzt folyatott az Executive Learning Partnershipnek, vagyis tulajdonképpen pénz adott arra, hogy megvegyék saját újságjait.

Az ügy valószínűleg egy belső informátortól szivárgott ki a Guardiannek, a Wall Street Journal európai verzióját kiadó Dow Jones and Co. alkalmazottja először tavaly jelezte a problémát a cég vezetőségének, de a hr-vezető csak annyit válaszolt neki, hogy a csalásokról senkinek ne beszéljen inkább. Aztán kilenc év munkaviszony után, létszámleépítésre hivatkozva ki is rúgták.

Újabb lapot akarnak kicsinálni?

A Dow Jones and Co. európai ügyvezetője Andrew Langhoff kedden le is mondott, a hivatalos indoklás szerint azért, mert nem etikus cikkek jelentek meg a lapban. Belső vizsgálat is indul, de a példányszám-csalást nem ismerték el. A Guardian szerint viszont Langhoff tudott az üzelmekről, sőt támogatta is a machinációkat.

A leleplező cikk megjelenése után a Wall Street Journal közleményben jelezte, hogy konkurense írása rosszindulatú, és hazugságokkal van teli, a Guardian viszontválaszában azonban kiállt újságírója mellett, és közölte, hogy minden állítását dokumentumokkal, és a Wall Street Journal belső levelezésével tudja alátámasztani.

A botrány miatt várhatóan jelentősen csökkennek majd a gazdasági napilap reklámbevételei, de azért arra nem lehet számítani, hogy Wall Street Journal is ugyanolyan gyorsan bezárja szégyenében a tulajdonos, mint nyáron a News of the Worldöt. A Wall Street Journal ugyanis a Rupert Murdoch-féle News Corp tulajdona, ahogy a lehallgatási botrányba keveredett bulvárlap is az volt. Az ausztrál sajtómágnás 2007-ben vásárolta meg a nagy múltú gazdasági lap kiadóját.

Sokak szerint a Guardian egyszerűen hadjáratot hirdetett Murdoch lapjai ellen, hiszen a News of the World-ügyet is ők robbantották, amikor megírták, hogy a bulvárlap celebek és politikusok mellett Afganisztánban meghalt katonák hozzátartozóit, sőt egy meggyilkolt gyermek családját is lehallgatta, hogy friss, szaftos információkhoz jusson. A bulvárlap 2002 óta mintegy 4000 mobiltelefon-hangpostát hallgatott le, hogy előnyhöz jusson konkurenseivel szemben.

Ruper Murdoch a Wall Street Journallal
Ruper Murdoch a Wall Street Journallal
Fotó: Leon Neal

Harc az utolsó falatokért

Akkor a hirdetők menekültek az 168 éves újságtól, több cég bojkottot hirdetett, így a lap végül kapitulált. A tulajdonos médiamilliárdos Rupert Murdoch fia a botrány kirobbanása után pár nappal bejelentette, hogy a hetente 2,6 millió példányban megjelenő lap lehúzza a rolót. Az utolsó lapszámban címlapon kértek elnézés, Murdoch megjelent a brit parlament médiabizottsága előtt, a News International vezérigazgatója, Rebekah Brooks, aki a lehallgatások alatt még a News of the World főszerkesztője volt, pedig egy időre vizsgálati fogságba is került. Várhatóan az ügy a  bíróságon fejeződik be, és közben Murdoch két másik lapja a Sunday Times és a a The Sun is belekeveredett az ügybe, miután a BBC kiderítette, hogy ezek a lapok is dolgoztak fel illegálisan megszerzett információkat.

A News of the World-ügyet a New York Times és a Guardian közösen göngyölítette fel. Már akkor felmerült, hogy azért, mert Amerikában és Nagy-Britanniában is válságban van a nyomtatott sajtó, így a konkurensek ki akarják csinálni Murdoch érdekeltségeit.

A News Corp. éves 32 milliárd dolláros bevételével nagyobb cég, mint a három legnagyobb német médiakonszern, a Bertelsmann, az Axel Springer és a ProSiebenSat1 együttvéve, ezzel a világ harmadik legnagyobb médiabirodalmának számít. Kétszáz újság (a Times, a The Sun, a Wall Street Journal) mellett számos tévéadó (Fox, Fox News) és a 20th Century Fox filmstúdió is hozzá tartozik. A botrányok hatását a cégcsoport a mérlegeredményekben is megérzi, hiszen megszűnt a News of the World, és vissza kellett vonniuk a BSkyB nevű brit kábelszolgáltató részvényeinek 61 százalékára tett ajánlatot. Ezzel a cég értéke mintegy nyolcmilliárd dollárral csökkent, ami érzékenyen érinti a részvényeseket.

Murdoch nyáron a parlamenti meghallgatáson azt mondta, azért zárták be olyan gyorsan a News of The Worldöt, mert szégyellték magukat, de arról már nem beszélt, hogy a bulvárlap megszüntetése ha nem is volt üzletileg kifizetődő lépés, sok fejfájástól szabadította meg a News Corp. vezetőit, és korántsem volt közvetlenül akkora veszteség, amekkora tíz éve lett volna.

Hiába kelt el átlagosan 2,7 millió példányban a vasárnapi bulvárújság, és hiába volt 7 millió olvasója, jelentéktelen szelete volt a cégbirodalomnak.

A világszerte több mint kétszáz lapot kiadó News Corp. számára egyre feleslegesebbek a sikert évtizedekkel ezelőtt megalapozó újságok. 2004-ben például még a cég bevételeinek 36 százaléka a nyomtatott sajtóból származott, de tavaly ez az arány már mindössze 14 százalék volt.

A Guardian pedig minden botránnyal jól jár, hiszen a News of the World bezárása után körülbelül tízezerrel nőtt a lap példányszáma, noha a Guardian profilja nem is nagyon egyezik a botrányos bulvárlapéval.