Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület ellenőrzést tartott az egyik szegedi szoláriumszalonban, ahol a helyiségben a rádióból szólt a zene. Az egyesület a szerzői jogok megfizetéséről szóló bizonylatot kérte a tulajdonostól, aki elmondása szerint nem tudott arról, hogy a rádiózásért bárkinek is fizetnie kell. Különösen úgy, hogy a rádióban lejátszott zeneszámok után a rádió egyszer már fizet jogdíjat az Artisjusnak.
„1999 óta él a szerzői jogról szóló törvény, amelyben mindez pontosan le van írva. Ahol a dolgozók zenehallgatása csak a nyilvánosság bevonásával tud megvalósulni, az üzleteknek és vállalkozásoknak jogdíjat kell fizetniük" – nyilatkozta a delmagyar.hu-nak Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója.
Hozzátette: a szerzői jog alapgondolata, hogy a művek megalkotásának költségeit azoknak kell állniuk, akik a művek felhasználásával jövedelemhez jutnak. Így kerülnek képbe a zenét használó üzletek is. Ez nem adó, hanem a zeneszolgáltatás ellenértéke. Ha egy üzlet úgy dönt, hogy megszünteti a zeneszolgáltatást, jogdíjat sem kell fizetnie. Tóth szerint már 2009-ben figyelmeztették az érintett szoláriumot a jogdíjfizetési közelezettségre, és akkor az Artisjus semmilyen fizetési kötelezettséget nem állapított meg.
A szerzői jog nem az egyéni zenehallgatásra, hanem a nyilvános zeneszolgáltatásra vonatkozik. Ha van nyilvános zeneszolgáltatás, akkor a fizetendő díj az üzlet alapterületéről függ: 50 négyzetméter alatt a szerzőknek járó havi díj 2723 forint. Az előadóknak és kiadóknak 694,4 forint jut. Áfával együtt egy ekkora üzletnek havi 4271,7 forintot kell befizetnie.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
