Emma
3 °C
10 °C

Az interneten is visszaverték az NMHH-t

2011.12.21. 07:46
Kapcsolódó cikkek (37)
Az Alkotmánybíróság döntése szerint hiába egyre fontosabb az internet, mégsem lehet csak ezért szabályozni. A testület több beadvánnyal nem foglalkozott, és már nem is fog, mivel az új alkotmány életbe lépése után már nem fordulhat bárki a testülethez. A korhatárkarikák maradnak a neten, és ezentúl is regisztrálni kell a honlapokat.

Az Alkotmánybíróság hétfői döntésével jó néhány ponton alkotmányellenesnek nyilvánította a médiatörvényként emlegetett törvénycsomag számos rendelkezését. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló, illetve a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló törvény több paragrafusát hatályon kívül helyezték május 31-től. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hivatalos álláspont szerint a döntés inkább azt jelenti, hogy a törvény legfontosabb részeivel egyetért a testület, Andreas Pribersky, a Bécsi Egyetem politológusa szerint viszont  „igazi pofon" Orbán Viktornak az alkotmánybíróság döntése. A kérdés, hogy ez milyen hatással lesz a testület döntése a magyar médiára, és érzékelnek-e ebből bármit is a médiafogyasztók.

„Az Alkotmánybíróság több ponton is elfogadta a Társaság a Szabadságjogokért kifogásait, néhány fontos, és véleményünk szerint alkotmányos alapelveket sértő kérdésben azonban helyben hagyta a jelenleg érvényes szabályozást. És nem is az a legfontosabb kérdés, hogy mely pontokat tartott alkotmányellenesnek a testület, hanem, hogy mely beadványokkal nem is foglalkozott” – véli Hegyi Szabolcs, a TASZ jogásza.

Az interneten sem bírságolhat

Az első hírekkel ellentétben az Alkotmánybíróság döntése nem csak a nyomtatott sajtót vette ki a médiaalkotmánynak nevezett törvény hatálya alól, hanem minden “kiadott sajtóterméket”, és a testület a döntés indoklásában világossá teszi, hogy az internetes sajtótermékeket sem szabad ugyanolyan szabályozásnak alávetni, mint az audiovizuális médiát.

Sőt az indoklás alapján az Alkotmánybíróság az internetes sajtótermékek fogalmát nem egyszerűen a leginkább szöveget és képeket közlő portálokra korlátozza, de ide érti az online videótartalmakat, így tulajdonképpen a lekérhető médiaszolgáltatásokat, az online videotékákat is. Az Alkotmánybíróság indoklásában ugyanis arra hivatkozik, hogy az internetes sajtótermékek esetében a fogyasztót nem érhetik véletlen hatások, a „nem kívánt tartalom elkerülésére a közönségnek lényegesen nagyobb lehetősége van”. Az Alkotmánybíróság ezzel lesöpörte a törvényalkotók egyik érvét, amely szerint azért kell szabályozni az internetet, mert egyre nagyobb a jelentősége.

Az Alkotmánybíróság médiaszabályozást érintő határozatáról Koltay András, a médiatanács tagja tartott sajtótájékoztatót a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) székházában.
Az Alkotmánybíróság médiaszabályozást érintő határozatáról Koltay András, a médiatanács tagja tartott sajtótájékoztatót a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) székházában.
Fotó: Marjai János

„A világhálónak mint  kommunikációs csatornának a társadalmak működésében betöltött egyre növekvő szerepe e tekintetben nem keverendő össze annak a hatásmechanizmusnak az értékelésével, ahogy az  egyes internetes  újságok mint tömegkommunikációs eszközök hatnak az emberi gondolkodásra, a közvéleményre” – áll a testület indoklásában.

A testület éppen ezért az emberi jogok, az emberi méltóság, a magánélet, illetve a nyilatkozatot tevő személy jogai érvényesülésének médiahatósági vizsgálatát alkotmányellenesnek ítélte a sajtótermékek vonatkozásában. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezentúl szabadon lehet mások magánéletét vagy emberi méltóságát megsérteni újságokban, illetve a neten, hanem csak azt, hogy az Alkotmánybíróság szerint az érintetteket elég jól védi a büntető törvénykönyv, illetve a polgári jog, nincs szükség arra, hogy az NMHH is külön bírságot szabjon ki ilyen esetekben. (Az audio-vizuális média tekintetében viszont alkotmányosnak találta az NMHH eljárását).

Csak a bíróság kérheti az informátor kiadását

Az Alkotmánybíróság az újságírók információforrásainak védelmére vonatkozó szabályozást is alkotmányellenesnek ítélte. Egyrészt megsemmisítette a médiatörvénynek azt a rendelkezését, amely szerint az újságírót a bírósági és hatósági eljárásokban csak akkor illeti meg a forrásvédelem joga, ha az átadott információ közzétételéhez közérdek fűződött, másrészt a hatóság ezentúl nem hivatkozhat közérdekre, ha az újságíró informátora után kutat. Ez nem jelenti azt, hogy az újságíróknak semmit nem kell megosztaniuk a hatóságokkal, csak annyit, hogy a rendőrségnek ezentúl bírói döntést kell beszereznie.

Bárándy Gergely, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) képviselője sajtótájékoztatót tartott az Országházban az Alkotmánybíróság (Ab) december 19-i döntéseivel kapcsolatban.
Bárándy Gergely, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) képviselője sajtótájékoztatót tartott az Országházban az Alkotmánybíróság (Ab) december 19-i döntéseivel kapcsolatban.
Fotó: Soós Lajos

Ha a médiatörvényt már hamarabb hatályon kívül helyezte volna az Alkotmánybíróság, akkor például nem foglalhatta volna le a rendőrség Bodoky Tamás számítógépét idén októberben, és nem kötelezhette volna arra, hogy felfedje informátorát, csak azért, hogy megtudja, ki informálta az Átlátszó.hu-t a Brokernet elleni harckertámadásról. Akkor a rendőrség ugyanis bírósági döntés nélkül vitte el a hardveres titkosítással ellátott merevlemezt az új médiatörvényre hivatkozva.

Nem kell biztos

Az Alkotmánybíróság döntése megszüntette emellett a média- és hírközlési biztos intézményét is, bár a testület az indoklásban jelzi, hogy csak a média feletti kontrollt tartja alkotmányellenesnek, ezért május 31-ig a törvényhozók átírhatják a szabályozást úgy, hogy a biztos csak a hírközlési terület, vagyis a telekommunikációs cégek felett rendelkezzen jogkörökkel.

Ha hamarabb megszületik a döntés, akkor a biztos nem indíthatott volna eljárást amiatt, hogy idén júliusban a Népszava online felületen egy kommentelő megsértette Schmitt Pált. (Később kiderült, hogy a kommentelő nem a köztársasági elnököt, hanem Orbán Viktort sértegette, de ennek ellenére a biztos végül úgy döntött, hogy a kommentek nem tartoznak a hatáskörébe.)

Többet nem foglalkoznak vele

Több ponton helyben hagyta azonban a médiatörvényt az Alkotmánybíróság, így alkotmányos a korhatárkarika még internetes tartalmak esetében is, és ezentúl is regisztrálni kell az online újságokat is. Ez utóbbit a jó néhány beadványt jegyző TASZ azért kifogásolta, mert elégséges lett volna, ha állandóan karbantartott impresszum közzétételére kötelezik az internetes sajtótermékeket. Szerintük az előzetes regisztráció aránytalanul korlátozza a szólásszabadságot, de a testület nem osztotta az álláspontjukat. Több beadvány érkezett a túlzott büntetési tételek miatt is, amelyek akár csődbe is vihetnek egy-egy médiacéget, de végül ezeket a beadványokat sem tárgyalta a bíróság.

Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) frakcióvezetője sajtótájékoztatón reagált az Alkotmánybíróság határozataira.
Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) frakcióvezetője sajtótájékoztatón reagált az Alkotmánybíróság határozataira.
Fotó: Máthé Zoltán

Jó néhány egyéb beadvánnyal sem foglalkozott az Alkotmánybíróság, és ezekkel már nem is fog, mivel idén már többet nem ülésezik. Jövőre ezek a beadványok elévülnek, mivel az új alkotmány szerint ezentúl csak az ombudsman, a kormány és az országgyűlés kérhet utólagos normakontrollt a képviselők 25 százalékának egyetértésével. Vagyis a jelenlegi helyzet szerint akkor, ha legalább két ellenzéki párt megegyezik erről.

Ezentúl csak akkor lehet majd az Alkotmánybírósághoz fordulni, ha valaki érintett félként egy bírósági eljárás keretében kéri a törvény alkotmányossági felülvizsgálatát. A médiatörvény esetében ez azt jelenti, hogy egy médiacég, vagy kiadó akkor fordulhat a testülethez, ha az NMHH megbírságolja, vagy szankcionálja, a cég pedig bíróságon fellebbez ez ellen.