Tekla
8 °C
13 °C

Kevesebben tévéznek, az internet megelőzte a rádiót

2011.12.27. 16:17
Az internet lenyomta a rádiókat, az m1 Híradóját 13 százalékkal kevesebben nézik, mint négy éve, a médiatörvény pedig vét a sajtószabadsága ellen – többek között ez derül ki az NMHH és az Ipsos legfrissebb kutatásából.

Az NMHH Műsorfigyelő és elemző osztálya által készített kutatási anyag az Ipsos Média-, Reklám-, Piac- és Véleménykutató Zrt. közvélemény-kutatása alapján, különböző témakörökre osztva vizsgálta a magyar lakosság hírfogyasztási szokásait és a média megítélését.

A november közepén felvett, a 15 évnél idősebb magyar lakosságot leképező kérdőíves kutatás alapján kiderül, hogy a magyar lakosság többsége (63 százalék) számára az elsődleges információforrás, ahonnan a napi hírekről, eseményekről tájékozódik, még mindig a televízió, de a négy évvel ezelőtti kutatáshoz képest jelentősen, 15 százalékkal kevesebben tájékozódnak a tévékből.

Míg négy évvel ezelőtt a hírforrások versenyében a rádió állt a második helyen, most már az internet vette át a vezetést 20 százalékkal, a harmadik helyen szereplő rádió csak 8, a barátok, ismerősök 5, a nyomtatott sajtó 4 százalékot ért el.

Az m1 vesztette a legtöbb nézőt

A 2007-ben mért eredményekhez képest a tévécsatornák népszerűsége és nézettsége is csökkent. Az RTL Klubot 10, a TV2-t 15, az m1-t 16 százalékponttal kevesebb lakos nézi naponta. Mindez magyarázható az egyre szélesedő kínálattal, de az NMHH kutatása megjegyzi azt is, hogy „emellett elképzelhető, hogy ez egyfajta kritika a műsorstruktúrával szemben”.

Míg az RTL Klub heti nézőinek arányváltozása (akik legalább hetente egyszer nézik a csatornát) még hibahatáron belülinek értékelhető, addig a TV2 és m1 is már több heti nézőt vesztett. A TV2 esetében 2007-hez képest azok aránya, akik már egyáltalán nem is kapcsolnak a csatornára, háromszoros, az m1 esetében az adót nem választók megoszlása pedig duplájára nőtt az elmúlt négy év alatt.

A nem földi sugárzású televíziókat legalább hetente nézők százalékos megoszlása azonban gyakorlatilag változatlannak tekinthető. Mind a Viasat3, a Hír TV, a Duna TV, az m2 és a Hálózat TV tartani tudta a korábban megszerzett heti nézői arányt. Az ATV 6, az Echo TV pedig 10  százalékos heti nézőszám növekedést realizálhatott a válaszok alapján. A sorrend most: RTL Klub, TV2, m1, Viasat3 és Cool TV.

Kevesebben néznek híradókat

Túl sok a bűn

A 14 évnél idősebb lakosság fele véli úgy, hogy túl sok bűncselekményről, erőszakos eseményről esik szó a hírműsorokban. A lakosok 40 százaléka viszont úgy gondolja, hogy ezen hírek mértéke éppen megfelelő a médiában, tíz százalékuk szerint azonban még ennél is kaphatnának nagyobb műsoridőt a bűncselekmények.

Arra a kérdésre, hogy miért foglalkoznak a televíziós hírműsorok egyre többet a bűncselekményekkel, a többség (56 százalék) azt a választ adta, hogy ezek a szenzációhajhász stílusban prezentált hírek csak a nézettségnövelést szolgálják. Mindössze a lakosok ötöde feltételezte, hogy a tendencia mögött a romló közállapotok uralkodnak, és a média csak ezt a helyzetet tükrözi vissza.

Az NMHH tanulmánya szerint, ha a csatornák szerint vizsgáljuk a lakosság véleményét, egyedül az m1 nézői mondták azt, hogy az átlagnáI erőszakosabbnak tartják a hírműsorokat, azaz az átlagnál több bűncselekményt tartalmaznak.

A 14 évnél idősebb magyar lakosság 96 százaléka néz legalább alkalmi jelleggel valamilyen hírműsort. A hírműsorok nézettségi listája követi a csatornák nézettségének alakulását. A napi nézők arányát tekintve a legnépszerűbb az RTL Klub híradója (28), ezt követi a TV2 20 és az m1 11 százalékkal. A napi nézők alakulásának tekintetében 2007-hez képest a hírműsorok is csökkenést szenvedtek el, ma kevesebben vallják magukat napi híradó nézőnek.

A legalább heti nézőarány tekintetében az RTL Klub eredménye hibahatáron belüli csökkenést mutat 2007-hez képest, azonban a TV2-néI 11, az m1-nél pedig 13 százalékos a visszaesés. A Hir TV és a Duna TV híradóinak heti nézőszáma gyakorlatilag változatlannak
tekinthető, az ATV híradója viszont hét százalékkal növelni tudta heti nézőinek számát.

A Hír TV a legelfogultabb

A lakosság több mint fele vél felfedezni politikai elfogultságot bizonyos TV és rádióadók műsorain keresztül. Ez pontosan 5 százalékkal több, mint ahányan 2007-ben vélekedtek ugyanerről a kérdésről. A lakosság 40 százaléka tudott említeni konkrétan elfogult csatornákat.

A legtöbben, 24 százalékuk a Hír TV-t és az ATV-t (19) említették, de többször felmerült az Echo TV (9), az RTL Klub (7) és a TV2 (6) neve is. Sőt, a közszolgálati m1-et is megemlítette a lakosság 6 százaléka, pedig ahogy az NMHH tanulmánya is írja "elméletileg ennek a csatornának kellene a legszükségszerűbben elfogulatlannak lennie".

 

A válaszokból a legegyértelműbben a Hír TV és az Echo TV kormányoldali, valamint az ATV ellenzéki mivolta állapítható meg. De az m1-et említők többsége is egyetért abban, hogy a csatorna inkább a kormány irányában elfogult. Az RTL Klubot említők azonban nem jutottak konszenzusra abban, hogy a csatorna melyik politikai irány felé közvetít inkább kedvezőbb híreket.

Minden 6. magyar a Facebookon tájékozódik

A második helyen szereplő internetportálok látogatottsági rangsorát ebben a felmérésben az origo vezeti, a lakosság 37 százaléka szokta valamilyen gyakorisággal látogatni az oldalt. A napi látogatók aránya 8 százalék. Ezt követi az index 28 százalékos eléréssel és napi 5 százalékos látogatottsági aránnyal. A két nagy hírportál után jóval lemaradva következik az fn.hir24 harmadikként.

A verseny negyedik helyezettje a blikk.hu, amit a hvg.hu és a hirado.hu követ, utóbbiak tehát elég messze vannak még attól a céltól, hogy lenyomják az Indexet.

A lakosság 42 százaléka regisztrált felhasználója legalább egy közösségi oldalnak, 18 százaléka pedig legalább két oldalnak is használója. A közösségi oldalak versenyét nem meglepő módon a Facebook vezeti 34 százalékkal, második az iwiw (24), a twitternek és a myvipnek viszont csak 1-2 százalékot sikerült megcsípnie.

A közösségi oldalakat a kapcsolattartáson túl hírforrásként is előszeretettel alkalmazzák a felhasználók. A lakosság 6 százaléka számára a közősségi oldalak jelentik az első számú hírforrást (20 év alattiaknál: 16%), de további 30 százalék számára fontos az oldalak ezen funkciója is.

Híreket a Kossuthon hallgatunk

A harmadik legnépszerűbb hírforrás, a rádió esetében az új kereskedelmi rádiók megjelenésével és a két régi (Danubius és Sláger rádió) megszűnésével jelentős átrendeződés következett be, ezért a 2007-es adatokkal való összehasonlítás csak nagyon korlátozottan kivitelezhető.

A rádiók napi hallgatottságát vizsgálva láthatjuk, hogya Neo és a Class, valamint az MR1 napi hatóköre lényegében azonos méretű. A rádiók második csoportjába tartozik a Juventus, a Rádió1 és az MR2, ezek a népesség megközelítően egynegyedét érik el.

Hírfogyasztás tekintetében az MR1 egyértelműen megelőzi a két nagy kereskedelmi csatornát, a lakosság egytizede minden nap hallgatja az Kossuth Rádió híreit. Ugyanakkor a hírműsorok összesített elérése tekintetében már a Neo FM a leghallgatottabb rádióadó, bár a Class és az MR1 csak minimális mértékben marad el tőle.

Ingyen sem olvasunk

A nyomtatott sajtótermékek olvasóinak aránya is drasztikusan csökkent, ami érdekes módon az ingyenesen hozzáférhető lapokra is vonatkozik.  Míg a négy évvel ezelőtti kutatás arról tanúskodott, hogy a 15 éves és annál idősebb lakosok negyede rendszeres, napi szintű olvasója legalább a megyei napilapoknak, mára ez az arány 15 százalékra süllyedt.

A Blikket legalább alkalmanként a lakosság 60 százaléka olvasta, ma 47 százalék teszi ugyanezt. De nem csak azon lapok olvasottsága csökkent, amelyekért fizetni kell, ugyanez jellemző az ingyenesen hozzáférhető Metropolra is (2007-ben 43 százalék alkalmi olvasójuk volt, ez mára 28 százalékra csökkent). A napilapok versenyében első helyen ma a megyei lapok, aztán a Blikk, a Metropol és a Bors áll.

A hetilapoknak még nagyobb olvasóvesztést kellett elszenvednie az elmúlt négy évben.  A legnépszerűbb helyi hetilapok 16 százalékpontnyi olvasót veszítettek, a második helyen álló HVG 11, a korábban harmadik helyen álló Szabad Föld 7 százalékpontnyit, és ezzel az 5. helyre csúszott vissza. A harmadik helyen most a 168 óra áll, ezt pedig az Élet és Irodalom követi.

 

28 százalék szerint csorbul a sajtószabadság

A 14 év feletti lakosság 34 százaléka szerint az új médiatörvény nem jelent jelentősebb változást sem a tartalomszolgáltatók, sem a tartalmak fogyasztóinak szempontjából. A második helyen, 28 százalékkal állt az a vélemény, mely szerint az új törvény vét a sajtószabadság ellen. Azok közt, akik osztoznak ezzel a véleménnyel, az átlagnál több a felsőfokú végzettségű, a szellemi munkát végző, a nyugat- és dél-dunántúli lakos volt.

A médiatörvényre vonatkozó kérdések tekintetében harmadik helyen állt (23 százalék) azoknak a véleménye, akik szerint az új törvény megvédi a kiskorúakat a káros tartalmaktól, negyedik helyen pedig azoké, akik úgy vélték, hogy visszaszorulnak a kisebb rádiók és tévék a törvény hatására.

A megkérdezettek 21 százaléka (5. hely) viszont úgy vélte, hogy a médiatörvénynek köszönhetően elsősorban a kormánynak kedvező hírek jelennek meg a televízióban és a rádióban.