Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó PéternekNövekedett a kriminalitás a romákról alkotott médiaképben az elmúlt időszakban a korábbi évekhez képest; ilyen magas arányt a rendszerváltás előtt mértek egy a témában készített kutatás szerint, amelyről szerdán számoltak be újságíróknak Budapesten.
"A médiakép nagyon erőteljesen kriminalizálódott" - fogalmazott Bernáth Gábor, a kutatás egyik vezetője, hozzátéve: minden harmadik újságcikk arról szólt, hogy "a romák valamilyen formában a bűnözés részesei", és általában nem az áldozati oldalon.
Az öt hónapos kutatásban, amely 2010. november elejétől 2011. március végéig tartott, újságok (Népszabadság, Magyar Nemzet, Blikk, Vasárnapi Blikk, Új Dunántúli Napló, Észak-Magyarország), hírportálok (origo.hu, index.hu) és tévék (m1, RTL Klub, TV2, Hír TV) híradóit vizsgálták. A tartalomelemzésbe bevonták a televíziós képeket is.
Összefoglalóan elmondta, mind a tematikában, mind a beállításokban "szélsőségesség áll be", s mint megjegyezte, "ugyanabban az időszakban a különböző orgánumok nagyon mást láttak cigányügyben". Négy trendet emelt ki: a kriminalizálást, az extremizálást, a bulvarizálást és a rasszizmus relativizálását.
A levetített prezentáció szerint a vizsgált időszakban a tudósítások 37 százaléka érintette a bűnözést, és ennek nyolc százalékát adták azok, amelyekben nem roma volt a bűnelkövető.
A kutatás összegzése szerint számos kiemelt bűnügy bírósági tárgyalása zajlott a vizsgált időszakban, és voltak közülük, amelyekben romák voltak az áldozatok. Ezeket kiszűrve, azt állapították meg, hogy "a bűnözés tematikájának növekedése tehát elsősorban nem a roma áldozatokkal járó bűnesetek fokozott vagy nagyobb érzékenységgel történő bemutatásának következménye, hanem fordítva: a roma kriminalitás tematikájának növekedése". Bernáth Gábor közölte, a korábbi évekhez képest romlott a helyzet, ilyen magas arányt legutóbb 1988-ban mértek.
Elmondta, kutatásuk szerint túlsúlyban voltak azok a híradások, amelyek a kormányzat és az önkormányzat romáknak nyújtott segítségekről számolnak be. Ugyanakkor hiányoznak azok az anyagok, amelyek azt mutatnák be, hogy a cigányok tevékenyen részt vesznek az életük jobbra fordításában.
Nagy csökkenés figyelhető meg a jogvédelem és a kisebbségi jogok területén: a diszkriminációs esetek kiszorultak, nagyon kevés az olyan híradás, amely arról szólna, hogy ma Magyarországon van diszkrimináció, és ez "a cigányok jelentős részének a napi valósága" - fogalmazott.
Bernáth Gábor szerint "a média nem találja ezt a témát", és ennek okai között említette azt is, hogy mára a korábban aktív jogvédő szervezetek megszűntek, vagy nagyon meggyengültek.
A képelemzések kapcsán pozitívumként emelte ki, hogy kisebbségiek többször jelennek meg nem kisebbségi szerepben.
A legsúlyosabbnak azt ítélte, hogy a cigány közösségről az a leggyakoribb vágókép, hogy a távolban, fényes nappal, egy tömegbe verődbe dologtalanul állnak. Nincsen más kép a cigány közösségről, ami ezeket a képeket ellensúlyozná - tette hozzá.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
