Korlátozó a médiaszabályozás

A munkacsoport szerdán Brüsszelben tartotta meg második ülését. Vaira Vike-Freiberga egykori lett államfő, a testület elnöke újságíróknak elmondta: áttekintették azt a terjedelmes szakértői anyagot, amely azt elemzi, mennyire állja meg a helyét a magyar hatóságok állítása, miszerint a magyar szabályozás nem példátlan, hanem különböző elemei más európai országokban is megtalálhatók.

Az elemzés  - amelyet a budapesti székhelyű Közép-európai Egyetem média- és kommunikációs tanulmányokkal foglalkozó központja készített a különböző európai országok kutatóinak bevonásával, és amely arra a következtetésre jutott, hogy a magyar hivatalos álláspont több esetben félreértelmezi a tényleges helyzetet, bár igaz az is, számos más vonatkozásban megáll az a magyar érvelés, hogy több európai országban is hasonló a szabályozás.

Vika-Freiberga kiemelte e szakértői megállapítások közül, hogy a jogszabálycsomag összességét tekintve a magyar médiaszabályozásban több a korlátozás, mint bármely más európai uniós ország szabályozásában.

A munkacsoportot Neelie Kroes európai bizottsági alelnök hozta létre tavaly októberben. Vike-Freiberga mellett tagja a szociáldemokrata Herta Däubler-Gmelin volt német igazságügyi miniszter, Luís Miguel Poiares Pessoa Maduro portugál professzor, az Európai Bíróság egykori főtanácsnoka, valamint a brit Ben Hammersley, aki egy műszaki magazin főszerkesztője, a digitális média szakértője. Mint Vike-Freiberga elmondta, havonta egyszer terveznek ülésezni, és ez év végére szeretnék letenni javaslatokat is tartalmazó jelentésüket az Európai Bizottság asztalára. Újságírói kérdésre válaszolva a munkacsoport vezetője közölte: nyitottak Brüsszelen kívüli találkozókra is, így akár arra, hogy Budapestre utazzanak.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa korábban már felajánlotta együttműködését a munkacsoportnak. "Nem vagyunk sem bíróság, sem rendőrség. Gondolatok generálói vagyunk" - mondta a korábbi lett köztársasági elnök az általa vezetett szakértői csoport feladatköréről.

Mint kifejtette, nem az egyes gyakorlati ügyeket, hanem a médiaszabályozási elveket nézik meg az egyes európai országokban. Szerinte Magyarország vonatkozásában jelentős az aggodalom a médiatanács hatáskörének rendkívüli mértékű koncentrációja miatt. E hatóságra - állapította meg - olyan funkciókat testáltak, amelyeket más országokban elkülönítenének egymástól, és így biztosítanának több pluralizmust, kiegyenlítettebb bánásmódot az egyes médiaszereplőknek.     Vike-Freiberga úgy vélekedett: a médiára való nyomásgyakorlás lehetőségét, a véleménynyilvánítás szabadságának beszűkítési veszélyét hordozza magában az, ha ugyanaz a testület nevezi ki a közmédia-csatornák vezetőit, és dönt a bírságokról oly módon, hogy azt az adóhivatal behajtja, mielőtt bíróság előtt jogorvoslatot lehetne találni.

A volt lett államfő megjegyezte: a legtöbb országban a hatalmon levő párt megpróbál egyetértésre jutni az ellenzékkel, és a magyar hatóságok akkor járnak el bölcsen, ha végiggondolják a szabályozást, és gondoskodnak arról, hogy az ne legyen ellentétben különböző emberi jogi egyezményekben előírt alapvető elvekkel.

Magyarország mellett Olaszországról és Franciaországról is szó esett a szerdai ülésen. Olaszországban a magántévé- és rádiócsatornák egy kézben való összpontosulásának problémáját vizsgálták meg, Franciaország pedig annak kapcsán került szóba, hogy a magyar hatóságok a közmédia-vezetők kinevezését illetően joggal hivatkoztak Franciaországra, ahol a köztársasági elnök nevezi ki az állami televízió vezetőjét. Ez Vike-Freiberga reményei szerint senki szemében nem számít példamutatónak Európában.

Vike-Freiberga elmondta: az ülésen általánosságban szó esett a rádióengedélyekről és a frekvenciakorlátokról is. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a műszaki fejlődésnek köszönhetően egyre inkább eltűnik a vitatémák közül a frekvenciák elérhetőségének a kérdése. "A technika a diverzitás segítségére siet" - fogalmazott.

NMHH: Nem jól informálódik az Európa Bizottság

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szóvivője szerint nem megfelelő forrásokból tájékozódik a magyarországi helyzetről az az Európai Bizottság által létrehozott munkacsoport, amely a médiapluralizmus és a médiaszabadság helyzetét vizsgálja a közösségben.

Kiricsi Karola ezt szerdán közölte az MTI-vel azzal kapcsolatban, hogy a munkacsoport szerdai, brüsszeli ülésén azt állapította meg: a többi uniós országénál több korlátozó elemet lát a magyar médiaszabályozásban     A szóvivő kifogásolta, hogy a munkacsoport olyan tanulmányt tekintett át - a budapesti székhelyű Közép-európai Egyetem média- és kommunikációs tanulmányokkal foglalkozó központjának elemzését -, amelyről "már hetekkel ezelőtt világossá vált, hogy több ponton súlyos tévedéseket tartalmaz". Kiricsi Karola szerint ezen tanulmány szerzői a médiatörvényről tett sajtónyilatkozatokat hasonlították össze más európai médiajogszabályokkal.

"Az anyag nem mond igazat a hatósági döntések bírósági felülvizsgálatának lehetőségeiről - amely teljes és csorbítatlan -, és hamisan állítja, hogy a sajtótermékekre, a televíziókra és a rádiókra azonos, differenciáltatlan szabályozás vonatkozna" - mondta Kiricsi Karola, aki sajnálatát fejezte ki, hogy a pontatlan információk egy része a munkacsoport szerdai sajtótájékoztatóján is elhangzott.

A szóvivő szerint mindez elkerülhető lett volna, ha a munkacsoport tanulmányozza a hatóság szakemberei által készített nemzetközi összehasonlító vizsgálatot, amelyet csaknem egy hónapja megkaptak a testület tagjai a magyar hatóságtól.

Az NMHH továbbra is nyitott a párbeszédre, és áll a bizottság rendelkezésére, amennyiben a munkacsoport tagjainak hiteles és megbízható információkra van szükségük a magyar médiaszabályozás tekintetében.